Figyeljünk Isten prófétai szavára, amely a mi időnkre szól!
Figyeljünk Isten prófétai szavára, amely a mi időnkre szól!
„Értsd meg, embernek fia! mert az utolsó időre [a vég idejére, »NW«] szól ez a látomás” (DÁNIEL 8:17).
1. Mit szeretne Jehova, hogy mit tudjon meg az egész emberiség napjainkról?
JEHOVA nem tartja meg önmagának a jövőben bekövetkező események ismeretét. Ő inkább a titkok Feltárója. Tulajdonképpen azt szeretné, hogy mindannyian tudjuk: mélyen benne járunk „a vég idejében”. Mennyire létfontosságú hír ez a földön most élő hatmilliárd embernek!
2. Miért aggódnak sokan az emberiség jövője miatt?
2 Vajon lehet rajta csodálkozni, hogy ez a világ közel jár a végéhez? Az ember képes járni a holdon, saját bolygóján viszont sok helyen nem sétálhat végig félelem nélkül az utcán. A lakását kényelmesebbé tudja tenni mindenfajta modern felszereléssel, de nem képes megállítani azt a folyamatot, hogy egyre több család bomlik fel. Képes megnyitni az informatika korszakát, de nem képes megtanítani az embereket arra, hogy békében éljenek egymással. Ezek a kudarcok mind megerősítik a Szentírásban található bőséges bizonyítékot, mely szerint a vég idején élünk.
3. Mikor mondták először a földön a „vég ideje” vagy „utolsó idő” szavakat?
3 Ezeket a megdöbbentő szavakat — „vég ideje” vagy „utolsó idő” — a földön először Gábriel angyal mondta, mintegy 2600 évvel ezelőtt. Istennek egy megrémült prófétája az alábbi szavakat hallotta Gábrieltől: „Értsd meg, embernek fia! mert az utolsó időre [a vég idejére, NW] szól ez a látomás” (Dániel 8:17).
Most van „a vég ideje”!
4. Hogyan utal még a Biblia a vég idejére?
4 Az „utolsó idő”, „végső idő” és a „vég ideje” kifejezések összesen hatszor fordulnak elő Dániel könyvében (Dániel 8:17, 19; 11:35, 40; 12:4, 9). Ezek a kifejezések szorosan kapcsolódnak „az utolsó napokhoz”, melyekről Pál apostol jövendölt (2Timótheus 3:1–5). Jézus Krisztus úgy utalt erre az időszakra, mint trónra emelt, égi Királykénti „jelenlétére” (Máté 24:37–39, NW).
5., 6. Kik ’tudakozták’ Isten Szavát a vég idején, és mi lett ennek az eredménye?
5 A Dániel 12:4 kijelenti: „Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás.” A Dániel által leírt szavak nagy része valóban évszázadokra be lett zárva és be lett pecsételve az emberi értelem előtt. De mi a helyzet napjainkban?
6 Ebben a végső időben sok hűséges keresztény ’tudakozta’ Isten Szavát, a Bibliát. Mi lett ennek az eredménye? Mivel Jehova megáldotta erőfeszítéseiket, nagyobbá lett az igaz ismeret. Jehova felkent Tanúi például olyan éleslátással lettek megáldva, mely képessé tette őket annak felismerésére, hogy Jézus Krisztus 1914-ben égi Király lett. Összhangban az apostolnak a 2Péter 1:19–21-ben (NW) feljegyzett szavaival, ezek a felkentek és lojális társaik ’figyelmet fordítanak a prófétai szóra’, és teljesen biztosak benne, hogy most van a vég ideje.
7. Többek között mely beszámolók teszik különlegessé Dániel könyvét?
7 Dániel könyve több szempontból is különleges. Lapjain olvashatunk arról, hogy egy király kivégzéssel fenyegeti bölcseit, mert nem tudják feltárni és megmagyarázni rejtélyes álmát, de Isten prófétája megfejti a rejtélyt. Három fiatal férfit, akik visszautasítják, hogy imádjanak egy toronymagasságú állóképet, tűzforró kemencébe vetnek, ám ők mégis életben maradnak, és a tűz semmi kárt sem tesz bennük. Egy nagy ünnepélyen százak látják, amint egy kéz rejtélyes szavakat ír egy palota falára. Gonosz összeesküvők oroszlánok vermébe vettetnek egy idős férfit, ő azonban egyetlen karcolás nélkül kerül ki onnan. Egy látomásban négy állat tűnik fel, és olyan prófétai jelentést tulajdonítanak nekik, mely bőven belenyúlik a vég idejébe.
8., 9. Hogyan válhat hasznunkra Dániel könyve, különösen most, a vég idején?
8 Egyértelmű, hogy Dániel könyvében az események két különböző szálon futnak. Az egyik leíró, a másik pedig prófétai jellegű. Mindkettő építheti hitünket. A leíró részek megmutatják nekünk, hogy Jehova Isten megáldja azokat, akik megőrzik az iránta való feddhetetlenségüket. A prófétai részek pedig azáltal építik hitünket, hogy tanúsítják, Jehova évszázadokkal — sőt évezredekkel — előre ismeri a történelem folyását.
9 A Dániel által feljegyzett különféle próféciák Isten Királyságára irányítják a figyelmet. Ha megfigyeljük, hogyan teljesedtek be ezek a próféciák, akkor erősödik hitünk, valamint a meggyőződésünk, hogy a vég idején élünk. Néhány kritikus azonban támadja Dánielt, azt mondva, hogy a nevét viselő könyvben található próféciákat valójában azok után az események után írták le, melyekről úgy tűnt, hogy beteljesítik a próféciákat. Ha az ilyen állítások igazak, akkor súlyos kérdések vetődnek fel azzal kapcsolatban, amit Dániel könyve jövendölt a vég idejéről. A szkeptikusok a könyv elbeszélő jellegű részeiben is kételkednek. Vizsgáljuk hát meg!
Vád alatt
10. Milyen értelemben helyezték vád alá Dániel könyvét?
10 Képzeld el, hogy a bíróságon vagy, és egy tárgyaláson vagy jelen. Az ügyész azt bizonygatja, hogy a vádlott csalást követett el. Nos, Dániel könyve úgy tárja fel mondanivalóját, mint hiteles történelmet, melyet egy héber próféta jegyzett le, aki az i. e. hetedik és hatodik században élt. A kritikusok viszont azt állítják, hogy a könyv hamisítvány. Ezért hát nézzük meg először, hogy a könyv leíró része egyezik-e a történelmi tényekkel.
11., 12. Mi történt azzal a váddal, mely szerint Belsazár csupán kitalált személy?
11 Tegyük fel, hogy azt az ügyet vizsgáljuk, melyet a „hiányzó uralkodó esete” néven ismernek. Dániel könyvének az ötödik fejezete megmutatja, hogy Belsazár uralkodott Babilonban királyként akkor, amikor a várost i. e. 539-ben elfoglalták. A kritikusok kétségbe vonták ezt a kijelentést, ugyanis a Biblián kívül sehol sem lehetett megtalálni Belsazár nevét. Az ókori történetírók helyette Nabú-naidot azonosították utolsó babiloni királyként.
12 Viszont 1854-ben felszínre került néhány kicsi agyaghenger az ókori babiloni Ur városának romjai között, mely a mai Irak területén található. Ezek között az ékírásos dokumentumok között volt egy ima is, melyben Nabú-naid király Bél-sar-uszurra, a legidősebb fiára utalt. Még a kritikusoknak is el kellett ismerniük: ő volt a Dániel könyvében szereplő Belsazár. A „hiányzó uralkodó” végül mégsem hiányzott, csak a világi források nem ismerték. Ez csak egyike annak a sok bizonyítéknak, mely szerint Dániel írásai valóban hitelesek. Az ilyen bizonyítékok azt mutatják, hogy Dániel könyve biztosan részét alkotja Isten Szavának, és méltó arra, hogy gondosan figyeljünk rá most, a vég idején.
13., 14. Ki volt Nabukodonozor, és elsősorban melyik hamis isten iránt mutatta ki vallásos odaadását?
13 Dániel könyvének szerves részét alkotják azok a próféciák, melyek a világhatalmak felvonulásáról és néhány uralkodójuk tetteiről szólnak. Az egyik uralkodót úgy nevezhetnénk, mint a harcos, aki birodalmat épített. Babilon trónörököseként ő és hadserege súlyos csapást mért az egyiptomi Nékó fáraó haderőire Kárkemisnél. A győzedelmes babiloni herceget azonban egy hír arra késztette, hogy a befejező hadműveleteket a hadvezéreire bízza. Miután tudomást szerzett atyjának, Nabú-apla-uszurnak a haláláról, ez az ifjú, Nabukodonozor i. e. 624-ben elfoglalta a trónt. Negyvenhárom évig tartó uralkodása alatt olyan birodalmat épített, mely magában foglalta azokat a területeket, amelyek korábban Asszíriához tartoztak, és kiterjesztette fennhatóságát, elfoglalva Szíriát, illetve Palesztinát egészen Egyiptom határáig.
14 Nabukodonozor elsősorban Marduk, Babilon legfőbb istene iránt mutatta ki vallásos odaadását. A király Marduknak tulajdonította minden győzelmét. Nabukodonozor Babilonban templomokat épített és díszített fel Marduknak és számos más babiloni istennek. Lehetséges, hogy azt az arany állóképet is Marduknak szentelték, melyet ez a babiloni király Dura mezején állított fel (Dániel 3:1, 2). Ezenkívül úgy tűnik, Nabukodonozor nagymértékben támaszkodott jóslásra, amikor megtervezte hadmozdulatait.
15., 16. Mit köszönhetett Babilon Nabukodonozornak, és mi történt, amikor az uralkodó Babilon nagyságával dicsekedett?
15 Azáltal, hogy befejezte Babilon erős, kettős falainak építését, melyet még édesapja kezdett el, Nabukodonozor látszólag bevehetetlenné tette a fővárost. Azért, hogy kedvére tegyen méd feleségének, akinek hiányoztak hazája dombjai és erdői, a beszámolók szerint Nabukodonozor függőkerteket alakított ki, amelyek az ókori világ hét csodája közé tartoztak. Babilont a kor legnagyobb, fallal körülvett városává tette. És mennyire büszke volt a hamis imádat eme központjára!
16 „Nem ez-é ama nagy Babilon, a melyet én építettem . . . ?” — dicsekedett egyik nap Nabukodonozor. A Dániel 4:27–33 szerint „még a szó a király szájában volt”, amikor elmezavar sújtotta. Hét éven át nem tudott királyként uralkodni, és növényekkel táplálkozott, pontosan úgy, ahogyan Dániel megjövendölte. Azután újra ő lett a király. Ismered mindezeknek az eseményeknek a prófétai jelentését? El tudod magyarázni, hogyan kísér el minket a prófécia fő beteljesedése egészen a vég idejéig?
Néhány prófétai rész összegyűjtése
17. Hogyan foglalnád össze azt a prófétai álmot, amelyet Isten bocsátott Nabukodonozorra, amikor második éve volt világuralmon?
17 Gyűjtsünk most össze néhány prófétai részt Dániel könyvéből. Amikor Nabukodonozor a bibliai próféciának megfelelően második éve volt világuralmon (i. e. 606/605-ben), Isten rémisztő álmot bocsátott rá. Dániel könyvének 2. fejezete szerint az álomban szerepelt egy hatalmas állókép, melynek feje aranyból, melle és karja ezüstből, hasa és combja rézből, lábszára vasból, lába pedig agyaggal elegyített vasból volt. Mit jelképeztek az állókép részei?
18. Mit jelképezett az álombeli állókép aranyfeje, ezüstmelle és -karja, valamint a rézből való has és a combok?
18 Isten prófétája ezt mondta Nabukodonozornak: „Te, oh király! . . . Te vagy az arany-fej” (Dániel 2:37, 38). Nabukodonozor egy olyan dinasztiának a feje volt, mely a Babilóniai Birodalom fölött uralkodott. Ezt a birodalmat Méd—Perzsia döntötte meg, melyet az állókép ezüstmelle és -karja szemléltetett. Ezt a Görög Birodalom követte, melyet a rézből való has és combok jelképeztek. Hogyan vette kezdetét ennek a világhatalomnak az uralma?
19., 20. Ki volt Nagy Sándor, és milyen szerepet töltött be abban, hogy Görögország világhatalommá vált?
19 Az i. e. negyedik században egy fiatal férfi jelentős szerepet töltött be abban, hogy Dániel próféciája beteljesedjen. I. e. 356-ban született, és a későbbiekben világszerte Nagy Sándorként vált ismertté. Atyjának, Philipposznak i. e. 336-ban történt meggyilkolása után a húszéves Nagy Sándor örökölte Makedónia trónját.
20 Időszámításunk előtt 334 májusának elején Nagy Sándor hódító hadjáratba kezdett. Kicsiny, 30 000 gyalogosból és 5000 lovas katonából álló, ám hatékony serege volt. A Kis-Ázsia északnyugati sarkában (a mai Törökországban) található Granikosz folyónál aratta Nagy Sándor az első győzelmét a perzsák fölött i. e. 334-ben. Ez a könyörtelen hódító i. e. 326-ra leigázta őket, és keleten eljutott egészen az Indus folyóig, amely a mai Pakisztánban található. Végső csatáját viszont elvesztette Nagy Sándor, mialatt Babilonban volt. I. e. 323. június 13-án, mindössze 32 éves és 8 hónapos korában megadta magát a legfélelmetesebb ellenségnek, a halálnak (1Korinthus 15:55). Ennek ellenére hódításainak köszönhetően Görögország világhatalommá lett, ahogyan Dániel próféciája megjövendölte.
21. A Római Birodalom mellett melyik másik világhatalmat szemléltették az álombeli állókép vas lábszárai?
21 Mit jelképez a hatalmas állókép vasból lévő lábszára? Nos, ez a vashoz hasonló Róma volt, mely szétzúzta és összetörte a Görög Birodalmat. A rómaiak semmi tiszteletet sem mutattak Isten Királysága iránt, amelyet Jézus Krisztus hirdetett, és i. sz. 33-ban kivégeztették Jézust egy kínoszlopon. Róma üldözte Jézus tanítványait, mivel arra törekedett, hogy megsemmisítse az igaz keresztényiséget. De a Nabukodonozor álmában szereplő állókép vas lábszárai nem csupán a Római Birodalmat szemléltették, hanem annak politikai kinövését is: az angol—amerikai világhatalmat.
22. Hogyan segít az álombeli állókép látnunk, hogy mélyen benne vagyunk a vég idejében?
22 A gondos tanulmányozás azt bizonyítja, hogy mélyen benne vagyunk a vég idejében, mivel elérkeztünk az álombeli állókép vasból és agyagból készült lábához. Néhány mai kormányzat a vashoz hasonlít, vagyis önkényeskedő, míg mások az agyaghoz hasonlítanak. Bár az agyag, amelyből „az emberek utódai” alkotva vannak, természeténél fogva törékeny, a vashoz hasonló uralmak kénytelenek hagyni, hogy az egyszerű embereknek beleszólásuk legyen a fölöttük uralkodó kormányok ügyeibe (Dániel 2:43, NW; Jób 10:9). Az önkényeskedő uralmat és az egyszerű embereket természetesen nem lehet elegyíteni — éppúgy nem, ahogyan a vas sem egyesülhet az agyaggal. Isten Királysága azonban hamarosan véget vet ennek a politikailag töredezett világnak (Dániel 2:44).
23. Hogyan írnád le Dániel álmát és látomásait, melyeket Belsazár uralkodásának első évében látott?
23 A Dániel könyvének hetedik fejezetében található megragadó prófécia szintén elvezet minket a vég idejéhez. Olyan eseményt beszél el, mely a babiloni király, Belsazár első évében történik. Az akkor hetvenes éveiben járó Dániel ’álmot lát, és fejének látásait az ő ágyában’. És mennyire megijesztik őt ezek a látomások! „Ímé — kiált fel —, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren; és négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól” (Dániel 7:1–8, 15). De milyen rendkívüli állatok! Az első egy szárnyas oroszlán, a második pedig olyan, mint egy medve. Ezután egy párduc következik, amelynek négy szárnya és négy feje van. A rendkívül erős negyedik állatnak tíz szarva van és nagy vasfogai. Tíz szarva közül kiemelkedik egy „kicsiny” szarv, amelynek ’emberszemekhez hasonló szemei’ vannak és ’nagyokat szóló szája’. Micsoda különös teremtmények!
24. A Dániel 7:9–14 szerint mit lát Dániel az égben, és mire mutat előre ez a látomás?
24 Dániel látomásai ezután az égre terelik a figyelmet (Dániel 7:9–14). Láthatjuk, hogy az „öreg korú”, Jehova Isten dicsőségtől övezve ül a trónon Bíróként. ’Ezerszer ezren szolgálnak neki, és tízezerszer tízezren állnak előtte.’ Elmarasztaló ítéletet hozva az állatok felől, elveszi tőlük az uralkodást, és elpusztítja a negyedik állatot. A „minden nép, nemzet és nyelv” feletti tartós uralom „valami emberfiára” száll. Ez a rész a vég idejére és az Emberfiának, Jézus Krisztusnak 1914-ben történt trónra kerülésére mutat előre.
25., 26. Milyen kérdések merülhetnek fel, amikor Dániel könyvét olvassuk, és melyik kiadvány segíthet a megválaszolásukban?
25 Biztosan felmerülnek kérdések Dániel könyvének olvasóiban. Például mit jelképez a Dániel 7. fejezetében található négy állat? Hogyan lehet megmagyarázni a Dániel 9:24–27-ben említett „hetven hétről” szóló próféciát? Mit mondhatunk a Dániel 11. fejezetéről, valamint „az északi király” és „a déli király” prófétai küzdelméről? Mire számíthatunk a vég idején ezekkel a királyokkal kapcsolatban?
26 Jehova segít a földön lévő felkent szolgáinak, akiket a Dániel 7:18-ban (Újfordítású revideált Biblia) „a Felségesnek a szentjei” névvel illetnek, hogy jobban megértsék ezeket a kérdéseket. Sőt mi több, „a hű és értelmes rabszolga” gondoskodik arról, hogy még jobban megértsük Dániel próféta ihletett írásait (Máté 24:45, Vida fordítás). Ezt teszi most lehetővé a Figyelj Dániel próféciájára! című könyv közelmúltban történt közreadása. Ez a gyönyörűen illusztrált 320 oldalas kiadvány Dániel könyvének minden részére kitér. Foglalkozik mindegyik hitet építő próféciával és minden elbeszéléssel, melyet a szeretett próféta, Dániel jegyzett fel.
A mi időnkben is van jelentősége
27., 28. a) Mit mondhatunk a Dániel könyvében található próféciák beteljesedéséről? b) Milyen időszakban élünk, és mit kell tennünk?
27 Gondolkodj el ezen a lényeges tényen: néhány részlet kivételével a Dániel könyvében található összes prófécia beteljesedett már. Például azt a világhelyzetet figyelhetjük meg most, amelyet a Dániel második fejezetében leírt álombeli állókép lába ábrázol. A Dániel negyedik fejezetében szereplő fatönkről akkor került le a bilincs, amikor Jézus Krisztus, a messiási Király 1914-ben trónra került. Igen, ahogy a Dániel hetedik fejezetében meg lett jövendölve, az „öreg korú” akkor uralkodói hatalmat adott az Emberfiának (Dániel 7:13, 14; Máté 16:27—17:9).
28 A Dániel nyolcadik fejezetében említett 2300 nap, valamint a tizenkettedik fejezetben szereplő 1290 nap és az 1335 nap már mind a múltéi, magunk mögött hagytuk őket az idő áramlatában. A Dániel tizenegyedik fejezetének a tanulmányozása rámutat, hogy „az északi király” és „a déli király” küzdelme a végső szakaszához érkezett. Mindez megerősíti a Szentírásban található bizonyítékot, mely szerint most mélyen benne járunk a vég idejében. Mivel az idő áramlatában ilyen egyedülálló helyet foglalhatunk el, mit határozzunk el? Kétségtelenül figyelnünk kell Jehova Isten prófétai szavára.
Hogyan válaszolnál?
• Mit szeretne Isten, hogy mit tudjon meg az egész emberiség napjainkról?
• Hogyan építheti Dániel könyve a hitünket?
• Milyen jellegzetességei voltak a Nabukodonozor álmában szereplő állóképnek, és mit jelképeztek ezek?
• Milyen figyelemre méltó tényt figyelhetünk meg a Dániel könyvében található próféciák beteljesedésével kapcsolatban?
[Tanulmányozási kérdések]