Város a hegyen

„TI VAGYTOK a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyen fekvő várost” — mondta Jézus a tanítványainak híres hegyi beszédében (Máté 5:14).

Júdában és Galileában sok várost inkább hegyre építettek, és nem a lejjebb fekvő völgyekbe, főleg azért, mert biztonságosabb volt, ha a hegytetőt választották. A betolakodó seregeken kívül portyázó csapatok is fosztogatták az izraelita településeket (2Királyok 5:2; 24:2). Az elszánt városlakók könnyebben meg tudták védeni a hegy tetején lévő, egymásba fonódó házakat, mint az alacsonyabban fekvő városokat, ahol a védelemhez nagyobb falra volt szükség.

Mivel a zsidó házakat gyakran fehérre meszelték, ezeket a dombtetőre zsúfolódott, csoportban levő hófehér házakat már kilométerekről jól lehetett látni (Cselekedetek 23:3). A vakító palesztin napsütésben ezek a dombtetőn elhelyezkedő városok jelzőfényként ragyogtak, mint ahogy a mediterrán városok fénylenek mind a mai napig.

A júdeai és galileai vidéknek ezt a szembetűnő jellegzetességét használta fel Jézus, hogy a követőinek megtanítsa, mi is az igaz keresztények szerepe. Ezt mondta nekik: „Hasonlóképpen engedjétek fényleni a ti világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák kiváló cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak Atyátoknak, aki az egekben van” (Máté 5:16). Bár a keresztények nem azért visznek véghez kiváló cselekedeteket, mert azt akarják, hogy az emberek dicsérjék őket, jó magaviseletük nem marad észrevétlen (Máté 6:1).

Az ilyenfajta jó magaviselet igazán szembetűnő Jehova Tanúi kerületkongresszusain. Egy spanyol újság így számolt be egy nemrégiben megtartott kongresszusról: „Miközben más felekezeteknél egyre hanyatlik a vallásos témák iránti érdeklődés, Jehova Tanúinál ez nem így van. Mivel nem akarják, hogy a Biblia elveszítse helytállóságának hitelét, alkalmazzák Isten Szavát.”

Thomas, aki egy olyan északnyugat-spanyolországi stadionnak a gondnoka, amelyet a Tanúk rendszeresen használnak, élvezte, hogy olyan emberekkel van körülvéve, akik alkalmazzák Isten Szavát. Hetekig halogatta nyugdíjaztatását, hogy jelen lehessen Jehova Tanúi kerületkongresszusán. Amikor több küldött, köztük fiatalok is, odamentek hozzá a kongresszus után, hogy kifejezzék hálájukat, amiért évekig együttműködő volt, és hogy elmondják, szeretnék, ha boldogan töltené nyugdíjas éveit, könnyekre fakadt, és ezt mondta: „Életem egyik legnagyszerűbb élménye, hogy megismerhettem önöket.”

A hegyen levő város felhívja az emberek figyelmét, mert tisztán látható az ég horizontján, és mert fehér házai visszaverik a nap fényét. Ugyanígy a keresztényeken is látszik, hogy ők másak, mert igyekeznek követni a Szentírás becsületességgel, erkölccsel és könyörülettel kapcsolatos emelkedett irányadó mértékeit.

A keresztények ezenkívül a prédikálótevékenységükkel is visszatükrözik az igazság fényét. Pál apostol ezt mondta az első századi keresztényekről: „Ezért van az, hogy — mivel ez a szolgálatunk van az irántunk tanúsított  irgalmasság szerint — nem adjuk fel . . . , hanem az igazság nyilvánvalóvá tétele által ajánljuk magunkat minden emberi lelkiismeretnek az Isten színe előtt” (2Korintus 4:1, 2). Amerre csak prédikáltak, találkoztak ugyan ellenségeskedéssel, Jehova azonban olyannyira megáldotta szolgálatukat, hogy i. sz. 60 táján Pál azt írhatta, hogy a jó hírt már „az ég alatt levő egész teremtésben” prédikálták (Kolosszé 1:23).

Napjainkban Jehova Tanúi is komolyan veszik a felelősségüket, hogy ’engedjék fényleni világosságukat az emberek előtt’, ahogy Jézus parancsolta. Jehova Tanúi szóban és a kiadványok által a világon összesen 235 országban terjesztik a Királyság jó hírét. Ahhoz, hogy a Biblia igazságának a fénye minél több emberhez eljusson, bibliai kiadványaik már mintegy 370 nyelven kaphatók (Máté 24:14; Jelenések 14:6, 7).

A Tanúk sok helyen vállalták a kihívást, hogy megtanulják olyan bevándorlók nyelvét, akiknek az országában a prédikálómunka korlátozva van. Észak-Amerika több nagyvárosába is például csak úgy áramlanak az emberek Kínából és Oroszországból. A helybéli Tanúk igyekeznek megtanulni a kínai, az orosz és más nyelveket is, hogy prédikálhassák a jó hírt az újonnan érkezetteknek. Gyorsított nyelvtanfolyamokat tartanak több nyelven is, hogy a jó hírt még többeknek hirdethessék, míg a szántóföldek „fehérek az aratásra” (János 4:35).

Ézsaiás próféta megjövendölte: „Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok.” Jehova Tanúi a viselkedésükkel és a szolgálatukkal is segítenek az embereknek mindenütt, hogy „az Úr házának hegyére” jöjjenek, megismerjék Isten útjait, és megtanuljanak Isten ösvényén járni (Ézsaiás 2:2, 3). Ahogy Jézus rámutatott, ennek örömteli eredménye van, hiszen így együtt ’adnak dicsőséget égi Atyjuknak’, Jehova Istennek (Máté 5:16; 1Péter 2:12).