Emlékszel rá?

Értékeléssel olvastad Az Őrtorony legutóbbi számait? Nos, lássuk, tudsz-e válaszolni a következő kérdésekre:

• Hogyan bizonyulhat védelemnek a „gondolkodóképesség”? (Példabeszédek 1:4, NW).

Figyelmeztethet a szellemi veszélyekre, és ösztönözhet, hogy előre átgondoljuk, mi lenne bölcs viselkedés egy adott helyzetben. Példa lehet erre az, ha a munkahelyünkön nem tesszük ki magunkat kísértésnek, hogy szexuális erkölcstelenséget kövessünk el. Ezenkívül segít felismernünk, hogy keresztény hittársaink tökéletlenek, ami aztán arra indíthat, hogy ne viselkedjünk meggondolatlanul, amikor felingerelnek bennünket. Továbbá képessé tehet minket arra is, hogy ellenálljunk a nyomásnak, mely anyagias életmódra sarkall, és amely szellemi értelemben rossz útra terelhet. (8/15 21—4. oldal.)

• Hogyan válhat valaki kincset érő szomszéddá?

Két módja van annak, hogy jó szomszédok legyünk. Az egyik az, hogy készségesen adakozunk, a másik az, hogy hálásak vagyunk, amikor kapunk valamit. Felbecsülhetetlen értékű, ha akkor is jó szomszédok vagyunk, amikor csapás sújt. Jehova Tanúi azáltal próbálnak meg jó szomszédok lenni, hogy figyelmeztetik az embereket a közeli jövőben bekövetkező eseményekre, amikor Isten véget vet a gonoszságnak. (9/1 4—7. oldal.)

• A Biblia szerint kik a valódi szentek, és hogyan fognak segíteni az emberiségnek?

Minden korai keresztény valódi szent volt. Nem emberek és nem is egy szervezet által váltak azzá, hanem Isten által (Róma 1:7). A szentek az égi életre való feltámadás után Krisztussal együtt kiárasztják majd az áldásokat a földön élő hűségesekre (Efézus 1:18–21). (9/15 5—7. oldal.)

• Miért hasznos, ha a keresztények ismerik valamennyire az ókori Görögország atlétikai eseményeit?

Péter és Pál apostol írásaiban ezekre az ókori játékokra épülő szemléltetések vagy utalások vannak (1Korintus 9:26; 1Timóteus 4:7; 2Timóteus 2:5; 1Péter 5:10). Egy ókori atléta esetében fontos volt, hogy jó edzője legyen, önuralmat gyakoroljon, valamint átgondolt erőfeszítéseket tegyen. Ugyanez mondható el a mai keresztények szellemi erőfeszítéseiről is. (10/1 28—31. oldal.)

• Milyen nehézségek és áldások járnak azzal, ha valaki egy idegen országban neveli a gyermekét?

Sok gyermek gyorsabban megtanul egy idegen nyelvet, mint a szülei, akik talán nehezen értik gyermekeik gondolkodását és reakcióit. Ezenkívül a gyermekek lehet, hogy nem fogják fel könnyen a Biblia tanításait a szüleik nyelvén. A családi kötelékeket viszont meg lehet erősíteni, ha a szülők megtanítják gyermekeiket az általuk beszélt nyelvre, hogy így a gyermekek két nyelvet is ismerjenek, valamint két kultúrában érezzék magukat otthon. (10/15 22—6. oldal.)

• Miért fontos megtanulni bocsánatot kérni?

Egy őszinte bocsánatkérés gyakran helyreállít egy sérült kapcsolatot. A Bibliában található példák megmutatják, hogy milyen ereje van a bocsánatkérésnek (1Sámuel 25:2–35; Cselekedetek 23:1–5). Sokszor, ha két ember haragban van egymással, mindketten hibásak valamennyire. Ezért arra van szükség, hogy kölcsönösen tegyenek engedményeket, valamint hogy mind a ketten kérjenek bocsánatot. (11/1 4—7. oldal.)

• Miért rossz, ha valaki szerencsejátékot űz, még ha csak kis összegben játszik is?

A szerencsejáték előmozdítja az önzést, a versenyszellemet és a kapzsiságot, melyet a Biblia elítél (1Korintus 6:9, 10). Sok szerencsejáték-függő fiatalon kezdte, és akkor még csak kis összegben fogadott. (11/1 31. oldal.)

• Mivel a Biblia sok könyvét görögül írták, miért volt szükség arra, hogy a Bibliát lefordítsák görög nyelvre, és mi lett ennek az eredménye?

A mai görög nyelv meglehetősen eltér attól a görögtől, amelyet a Héber Iratok Septuaginta fordításánál használtak, és amelyen a Keresztény Görög Iratok íródtak. Az elmúlt néhány évszázadban számos erőfeszítést tettek emberek, hogy a Biblia egy részét vagy egészét lefordítsák a beszélt görög nyelvre. Ma részben vagy egészben körülbelül 30 bibliafordítás létezik, amely közérthető az átlagos görög embereknek, és ezek között figyelemre méltó A Szentírás új világ fordításának görög nyelvű változata, amelyet 1997-ben adtak ki. (11/15 26—9. oldal.)

• Miért nem kell a keresztényeknek tizedet fizetniük?

Az ókori Izraelnek adott Törvény értelmében a tizeddel Lévi törzsét támogatták, valamint a nincstelenekről gondoskodtak (3Mózes 27:30; 5Mózes 14:28, 29). Jézus áldozati halála eltörölte a Törvényt, s ezzel együtt a tized követelményét is (Efézus 2:13–15). A korai keresztény gyülekezetben az volt a szokás, hogy minden keresztény annyit adományozott, amennyit módjában állt, és ahogy eltökélte szívében (2Korintus 9:5, 7). (12/1 4—6. oldal.)

• A Jelenések 20:8 azt jelenti, hogy az utolsó próba idején Sátán nagyon sok embert félre fog vezetni?

Az írásszöveg azt mondja, hogy akiket félrevezetnek, azoknak „száma annyi, mint a tenger homokja” (Jelenések 20:8). A Bibliában ez a kifejezés gyakran ismeretlen számra utal, anélkül hogy hatalmas mennyiséget jelentene. Ábrahám magva, amelynek az ígéret szerint annyinak kellett lennie, „mint a homokszemek a tenger partján”, végül Jézuson kívül 144 000 személy lett (1Mózes 22:17, Újfordítású revideált Biblia; Jelenések 14:1–4). (12/1 29. oldal.)