Olvasók kérdései

Mire utalt Jézus, amikor azt mondta a tanítványainak, hogy ’látta Sátánt, hogy mint a villámlás, már leesett az égből’?

Jézus nemrég választott ki hetven tanítványt, és „elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helyre, ahová ő maga is menni készült”. Amikor visszatértek, örvendeztek, mivel sikeresen végrehajtották a megbízatást. „Uram, neved használatára még a démonok is alávettetnek nekünk” — mondták. Jézus ekkor így szólt: „Láttam Sátánt, hogy mint a villámlás, már leesett az égből” (Lukács 10:1, 17, 18).

Elsőre úgy tűnhet, mintha Jézus egy már megtörtént eseményre utalt volna. Pedig az idős János apostol 60 évvel később Jézushoz hasonlóan fogalmazott, amikor ezt írta: „Levetették . . . a nagy sárkányt, az őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti; levetették őt a földre, és az angyalait is levetették vele együtt” (Jelenések 12:9).

Amikor János leírta ezeket a szavakat, Sátán még az égben volt. Honnan tudjuk ezt? Onnan, hogy a Jelenések könyve nem a múltról szól, hanem próféciákat tartalmaz (Jelenések 1:1). János idejében tehát Sátán még nem volt levetve a földre. A bizonyítékok szerint erre nem is került sor, csak röviddel azután, hogy Jézus 1914-ben trónra került mint Isten Királyságának a Királya (Jelenések 12:1–10). *

Akkor miért beszélt Jézus úgy, mintha már kivetették volna Sátánt az égből? Némelyik tudós úgy véli, hogy Jézus megfeddte a tanítványait, amiért azok túlságosan büszkék voltak. Véleményük szerint ez volt a mondanivalója Jézus szavainak: „Legyőztétek ugyan a démonokat, de ne kérkedjetek. Sátán gőgössé vált, és ez vezetett a gyors bukásához.”

Nem lehetünk dogmatikusak ebben a kérdésben. Mégis valószínűbbnek látszik, hogy Jézus együtt örült a tanítványaival, és Sátán jövőbeli levettetéséről beszélt. Jézus valamennyi tanítványánál tisztábban látta az Ördög dühödt gyűlölködését. Mennyire örülhetett, amikor arról hallott, hogy a hatalmas démonok tökéletlen embereknek, az ő tanítványainak lettek alávetve! A démonok legyőzése csupán ízelítőt adott abból, amire később került sor, amikor Jézus mint Mihály arkangyal megküzdött Sátánnal, és az égből a földre vetette őt.

Amikor Jézus azt mondta, hogy látta Sátánt, hogy „már leesett”, nyilván azt hangsúlyozta, hogy mennyire biztos Sátán bukása. Nem ez az egyetlen bibliai prófécia, amely jövőbeli eseményekről múlt időben ír. Példaként figyeljük meg az Ézsaiás 52:13—53:12-ben feljegyzett messiási próféciában a múlt és jövő idő keveredését. Jézus feltehetően az abba vetett bizalmának adott hangot, hogy az Atyja akaratának megfelelően Sátán ki lesz vetve az égből. Jézus abban is biztos volt, hogy amikor Isten jónak látja, Sátán és a démonai a mélységbe vettetnek, később pedig egyszer s mindenkorra el lesznek pusztítva (Róma 16:20; Héberek 2:14; Jelenések 20:1–3, 7–10).

[Lábjegyzet]