Mennyire értékes az életed?

MIKÖZBEN Európában az I. világháborúban tömérdek ember életét feláldozták, az Antarktiszon elképesztő erőfeszítéseket tettek emberéletek megmentéséért. Ernest Shackleton, a brit—ír felfedező és társai szerencsétlenül jártak, mivel Endurance nevű hajójuk egy jégtorlaszban összezúzódott és elsüllyedt. Shackletonnak sikerült valamennyire biztonságos helyre jutnia az embereivel; az Atlanti-óceán déli részén lévő Elephant-szigetre menekültek. De még ekkor is rendkívül veszélyes helyzetben voltak.

Shackleton tudta, hogy egyetlen reményük az életben maradásra az, ha küldenek valakit, hogy segítséget kérjen a Déli-Georgia szigetén levő bálnavadász-állomástól. Az állomás 1100 kilométerre volt tőlük, és csupán egy 7 méter hosszú mentőcsónakjuk volt, melyet Shackleton az Endurance-ről mentett ki. Nem voltak valami fényesek a kilátásaik.

1916. május 10-én, 17 gyötrelmes nap után Shackleton mégis eljutott Déli-Georgiára kis  csapatával, de a tenger háborgása miatt a rossz oldalon kellett kikötniük. 30 kilométeres út várt rájuk felderítetlen, hóborította hegyeken át, ha el akarták érni úti céljukat. Bár nem volt sok esélyük a zord hidegben megfelelő hegymászó felszerelés nélkül, Shackleton mégis megérkezett a társaival, és végül az összes bajba jutott emberét megmentette. Vajon miért küzdött ilyen állhatatosan? „Egyetlen cél lebegett a szeme előtt — tudjuk meg Roland Huntford életrajzírótól —, tudniillik az, hogy mindegyik emberét élve kiszabadítsa.”

„Egy sem hiányzik közülük”

Mi mentette meg Shackleton embereit a teljes kétségbeeséstől, miközben összekuporodva vártak „egy harminc kilométer hosszú, kopár, megközelíthetetlen szikla- és jégdarabon”? Bíztak benne, hogy vezetőjük állja a szavát, és megmenti őket.

Az emberiség ma nagyon is hasonló helyzetben van, mint azok az Elephant-szigeten rekedt emberek annak idején. Sokan hallatlanul mostoha körülmények között élnek, és egész egyszerűen az életben maradásukért küzdenek. De a kétség szikrája nélkül bízhatnak abban, hogy Isten „megszabadítja . . . az elnyomottat” a sanyargatástól és a nyomorúságtól (Jób 36:15). Biztos lehetsz afelől, hogy Isten szemében mindenkinek az élete értékes. „Szólíts engem a nyomorúság napján — biztat Jehova Isten, a Teremtő —; én megmentelek” (Zsoltárok 50:15).

Nehezen tudod elhinni, hogy a Teremtő értékesnek tart személy szerint téged, aki csak egy vagy a sok milliárd ember közül? Ha igen, akkor figyeld meg, mit írt Ézsaiás próféta a csillagok milliárdjairól, melyek a minket körülvevő világegyetem több milliárd galaxisában találhatók. Ezt olvassuk: „Emeljétek föl szemeteket a magasba, és lássátok. Ki teremtette azokat? Ő, aki szám szerint előhozza seregüket, sőt nevén szólítja mindegyiket. Tevékeny energiájának bősége és hatalmas ereje miatt egy sem hiányzik közülük” (Ézsaiás 40:26).

Fel tudod fogni, hogy mit jelent ez? A mi galaxisunk, a tejút — melynek a naprendszerünk csak egy része — legalább 100 milliárd csillagból áll. És hány további galaxis létezik? Ezt senki sem tudja biztosan, de némelyek 125 milliárdra teszik a számukat. Milyen elképzelhetetlenül sok csillag lehet akkor! A Biblia mégis azt mondja, hogy a világegyetem Teremtője minden egyes csillagot név szerint ismer.

„Fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva”

„Jó, jó, de attól, hogy csupán tudja a nevét több milliárd csillagnak vagy több milliárd embernek, még nem feltétlenül törődik is velük egyénenként” — vethetné közbe valaki. Egy elegendő tárolókapacitással bíró számítógép is képes lenne nyilvántartani embermilliárdok nevét, mégsem feltételezné senki, hogy bármelyikükkel törődne. A Bibliából azonban kiderül, hogy Jehova Isten nemcsak tudja a nevét több milliárd embernek, hanem törődik is velük egyénileg. ’Minden aggodalmatokat őrá vessétek, mert ő törődik veletek’ — írta Péter apostol (1Péter 5:7).

Figyeld meg Jézus Krisztus következő szavait: „Vajon nem két verebet adnak egy csekély értékű pénzérméért? Mégsem esik a földre egy sem közülük Atyátok tudta nélkül. Nektek pedig fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek hát, ti sok verébnél többet értek” (Máté 10:29–31). Nem azt mondta tehát, hogy Isten egyszerűen tudatában van annak, hogy mi történik a verebekkel és az emberekkel. „Ti sok verébnél többet értek” — jelentette ki. Miért érsz többet a verebeknél?  Azért, mert „Isten képmására” lettél megalkotva, így képes vagy olyan erkölcsi, értelmi és szellemi tulajdonságokat ápolni és kimutatni, amelyek az ő magasztos tulajdonságait tükrözik vissza (1Mózes 1:26, 27).

„Intelligens tevékenység eredménye”

Ne vezessenek félre azoknak az embereknek az állításai, akik tagadják a Teremtő létét. Ők úgy vélik, hogy a természet vak, személytelen erői formáltak téged. Azt bizonygatják, hogy nemhogy nem „Isten képmására” lettél megalkotva, de semmiben sem különbözöl a bolygónkon élő állatoktól, beleértve a verebeket is.

Ésszerűnek tartod azt az elképzelést, hogy az élet csupán a véletlennek vagy valamiféle vak erőnek köszönhetően jött létre? Michael J. Behe molekuláris biológus úgy véli, hogy az életet irányító, „elképesztően bonyolult biokémiai folyamatokat” ismerve teljességgel ésszerűtlen ez a feltevés. Szerinte a biokémia bizonyítékai kikerülhetetlenül ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy „a földi élet — legalapvetőbb szintjét . . . tekintve — intelligens tevékenység eredménye” (Darwin’s Black Box​—The Biochemical Challenge to Evolution).

A Biblia azt írja, hogy a földi élet minden szintje intelligens tevékenység eredménye. Azt is megtudhatjuk belőle, hogy ezt az intelligens tevékenységet Jehova Isten, a világegyetem Teremtője végezte (Zsoltárok 36:9; Jelenések 4:11).

Ne engedd eltántorítani magad attól a meggyőződéstől, hogy a földnek és a rajta lévő élővilágnak van Teremtője és Tervezője, még ha olyan világban kell is kitartanunk, amely csupa fájdalom és szenvedés. Nem szabad elfelejtened két alapigazságot. Az egyik az, hogy nem Isten szándéka volt a körülöttünk tapasztalható tökéletlenség. A másik pedig az, hogy a Teremtőnk jó okkal engedi meg, hogy átmenetileg ilyen állapotok legyenek. Ahogyan ez a folyóirat már sokszor kifejtette, Jehova Isten csak korlátozott időre engedi, hogy létezzen a gonoszság, mégpedig azért, hogy egyszer s mindenkorra lezárhassa azokat az erkölcsi vitakérdéseket, amelyek akkor vetődtek fel, amikor az emberek először vonták kétségbe a szuverenitását (1Mózes 3:1–7; 5Mózes 32:4, 5; Prédikátor 7:29; 2Péter 3:8, 9). *

„Megszabadítja a segítségért kiáltó szegényt”

Az élet természetesen még akkor is csodálatos ajándék, ha ma sok ember siralmas helyzetben tengődik. Mindent megteszünk az életünk megóvásáért. Az Isten által megígért jövőbeli élet sokkal több, mint csupán küzdelem az életben maradásért rideg és kellemetlen körülmények között, amilyen Shackleton embereinek a sorsa volt az Elephant-szigeten. Istennek az a szándéka, hogy megszabadít a jelenlegi fájdalomtól és hiábavalóságtól, hogy ’szilárdan megragadhassuk a valódi életet’, melyet eredetileg szánt az emberiségnek (1Timóteusz 6:19).

Isten azért fogja mindezt megvalósítani, mert mindegyikünket értékesnek tart. Elrendezte, hogy a Fia, Jézus Krisztus váltságáldozat legyen, amelyre szükség volt ahhoz, hogy megszabadulhassunk a bűntől, a tökéletlenségtől és a haláltól, melyet ősszüleinktől, Ádámtól  és Évától örököltünk (Máté 20:28). Jézus Krisztus kijelentette: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne . . . [annak] örök élete legyen” (János 3:16).

Mit fog tenni Isten azokért, akiknek az életét most tönkreteszi a fájdalom és az elnyomás? Isten ihletett Szavában ezt olvashatjuk a Fiáról: „megszabadítja a segítségért kiáltó szegényt, az elnyomottat is, és bárkit, akinek nincsen segítője. Megszánja az alacsony sorút és a szegényt, a szegények lelkét megmenti ő. Az elnyomástól és erőszaktól megváltja lelküket.” Miért teszi ezt? Azért, mert „drága lesz vérük [azaz életük] a szemében” (Zsoltárok 72:12–14).

Az emberiség évszázadok óta a bűn és a tökéletlenség terhe alatt kínlódik, mintha sok-sok fájdalom és szenvedés közepette ’nyögne’. Isten csak úgy engedte meg ezt, hogy tudta, képes helyrehozni bármilyen kárt (Róma 8:18–22). Nagyon rövid időn belül bekövetkezik ’minden dolog helyreállítása’ Isten Királyság-kormányzata által, mely Fiának, Jézus Krisztusnak a kezében van (Cselekedetek 3:21; Máté 6:9, 10).

Akkor majd feltámadnak azok, akik a múltban éltek át szenvedéseket, és meghaltak. Ők most Isten emlékezetében biztos helyen vannak (János 5:28, 29; Cselekedetek 24:15). Hamarosan életet kapnak „bőséggel”, mégpedig örök életet tökéletességben egy paradicsomi földön, ahol nem lesz fájdalom és szenvedés (János 10:10; Jelenések 21:3–5). Mindenki, aki akkor élni fog, teljes mértékben élvezheti majd az életet, és ápolhatja az „Isten képmására” teremtett emberekre jellemző, csodálatos tulajdonságokat és képességeket.

Ott leszel, hogy élvezd az életet, melyet Jehova ígért? Ez rajtad múlik. Arra buzdítunk, hogy vedd igénybe mindazt, amiről Isten gondoskodik, hogy megvalósítsa ezeket az áldásokat. Ennek a folyóiratnak a kiadói szívesen segítenek neked ebben.

[Lábjegyzet]

[Kép a 4–5. oldalon]

Shackleton bajba jutott emberei bíztak benne, hogy vezetőjük állja a szavát, és megmenti őket

[Forrásjelzés]

© CORBIS

[Kép a 6. oldalon]

„Ti sok verébnél többet értek”