Daniel és a kongresszusi kitűzője

JÉZUS megdorgálta az önelégült vallási vezetőket, akik felháborodtak azon, hogy fiatal fiúk nyilvánosan dicsérik Istent. Jézus teljes joggal kérdezhette tőlük a következőt: „Hát soha nem olvastátok ezt: »Kisgyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet«” (Máté 21:15, 16).

A hatéves Daniel, aki egy orosz nyelvű gyülekezetbe jár Németországban, jó példa arra, hogy a gyermekek ma is dicsérik Jehovát. Az édesanyjával és a nővérével részt vett Jehova Tanúi duisburgi kongresszusán. Ez volt az első nagy kongresszusuk. Minden új volt: a szálloda, a rengeteg résztvevő, a háromnapos figyelés, a keresztelkedés, no és persze a dráma. Vajon hogy viselkedett Daniel? Kiválóan.

A kongresszus utáni hétfőn már otthon ébredtek, és Danielnek korán kellett kelnie, hogy óvodába menjen. A kabátkáján azonban rajta volt a kitűzője, mely kongresszusi küldöttként azonosította! Az anyukája ezt mondta neki: „Vége a kongresszusnak, már leveheted a kitűzőt.” De Daniel így felelt: „Azt akarom, hogy mindenki lássa, hol voltam, és megtudja, mit tanultam.” Így hát az óvodában egész nap büszkén viselte a kitűzőjét. Amikor az óvó néni rákérdezett, mi az, Daniel mesélt neki a kongresszus programjáról.

Daniel ezzel annak a több ezer fiúnak és lánynak a példáját követte, akik az évszázadok folyamán dicsérték Jehovát mások előtt.