Jehova Szava élő

Főbb gondolatok Dániel könyvéből

„DÁNIEL könyve a Biblia egyik legérdekfeszítőbb könyve – jelenti ki egy képes bibliai szótár. – Örök érvényű igazságok olvashatók a lapjain” (Holman Illustrated Bible Dictionary). Dániel beszámolója i. e. 618-ban kezdődik, amikor Nabukodonozor, Babilon királya feljön Jeruzsálem ellen, és ostrom alá veszi. Babiloni fogságba visz „Izrael fiai közül . . . néhány gyermeket” (Dániel 1:1–3). Köztük van a fiatal Dániel is, aki valószínűleg csupán a tízes éveiben jár. A beszámoló végén Dániel még mindig Babilonban él. Csaknem 100 éves, amikor ezt ígéri neki Isten: „nyugodni térsz, de felkelsz majd a sorsodra a napoknak végén” (Dániel 12:13).

Dániel könyvének első része időrendben és egyes szám harmadik személyben, míg a második része egyes szám első személyben íródott. Ez a Dániel által lejegyzett könyv * próféciákat tartalmaz világhatalmak felemelkedéséről és bukásáról, a Messiás eljövetelének időpontjáról, valamint olyan eseményekről, amelyek a mi időnkben bontakoznak ki. Az idős próféta visszatekint hosszú életére is, és olyan mozzanatokat oszt meg velünk, amelyek arra buzdítanak, hogy istenfélő, feddhetetlen férfiak és nők legyünk. Dániel üzenete élő, és erőt fejt ki (Héberek 4:12).

MIT TANÍT NEKÜNK AZ IDŐRENDBEN MEGÍRT BESZÁMOLÓ?

(Dániel 1:1–6:28)

Időszámításunk előtt 617-et írunk. Dániel és három fiatal barátja, Sidrák, Misák és Abednegó a babiloni udvarban van. Az alatt a három év alatt, míg képzést kapnak az udvari életre vonatkozóan, a fiatalok megőrzik az Isten iránti feddhetetlenségüket. Mintegy nyolc évvel később Nabukodonozor király egy rejtélyes álmot lát. Dániel tudatja az álmot, majd meg is fejti. A király elismeri, hogy Jehova „az istenek Istene, a királyok Ura és a titkok Feltárója” (Dániel 2:47). De nem telik bele sok idő, úgy tűnik, Nabukodonozor elfelejti ezt a leckét. Amikor Dániel három barátja nem imád egy óriási szobrot, a király bevetteti őket egy tüzes kemencébe. Az igaz Isten kiszabadítja a három ifjút, és Nabukodonozornak el kell ismernie Jehováról, hogy „rajta kívül nincs más isten, aki meg tudna szabadítani úgy, mint ő” (Dániel 3:29).

Nabukodonozornak van egy másik nagy jelentőségű álma is. Egy rendkívül nagy fát lát, melyet kivágnak, és megakadályozzák, hogy növekedjen. Dániel tudatja az álom megfejtését. Az álom részben akkor teljesedik be, amikor Nabukodonozor megtébolyodik, majd felépül. Évtizedekkel később Belsazár  király nagy lakomát rendez főrangú embereinek, és tiszteletlenül használja a Jehova templomából hozott edényeket. Még aznap éjjel megölik, és a méd Dáriusz kapja meg a királyságot (Dániel 5:30, 31). Dáriusz napjaiban, amikor Dániel már 90 éves is elmúlt, a koros próféta egy gyilkos árulás célpontja, melyet irigy tisztviselők szőnek ellene. Jehova azonban megmenti „az oroszlánok karmai közül” (Dániel 6:27).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

1:11–15 – Vajon a négy júdai fiatal a vegetáriánus étrendnek köszönhette, hogy szebb lett az ábrázata? Nem. Egyetlen étrend sem tud ilyen változást előidézni mindössze tíz nap alatt. A héber ifjak ábrázatában bekövetkezett változást Jehova idézte elő, aki megáldotta őket, amiért bíztak benne (Példabeszédek 10:22).

2:1 – Mikor álmodott Nabukodonozor az óriási szoborról? A beszámoló leírja, hogy ez Nabukodonozor „királyi uralmának második évében” történt. Ő i. e. 624-ben lett király. Ennélfogva uralkodásának a második éve i. e. 623-ban kezdődött volna, évekkel azelőtt, hogy behatolt Júdába. Dániel ekkor még nem volt Babilonban, hogy megfejtse az álmot. A ’második év’ nyilván i. e. 607-től számítandó, amikor Babilónia királya elpusztította Jeruzsálemet, és világuralkodó lett.

2:32, 39 – Hogyan volt alsóbbrendű az ezüsttel szemléltetett királyság az aranyfejnél, és hogyan volt a rézzel szemléltetett királyság alsóbbrendű az ezüsttel jelképezettnél? A szobor ezüstből való része jelképezte a méd–perzsa birodalmat, mely alsóbbrendű volt Babilonnál, az aranyfejnél abban az értelemben, hogy nem volt meg az a megkülönböztető jellegzetessége, hogy megdöntse Júdát. A következő hatalom Görögország volt, melyet a réz jelképezett. Görögország még inkább alsóbbrendű volt, mint ahogyan a réz is alsóbbrendű az ezüstnél. Bár a görög birodalom nagyobb területet mondhatott magáénak, nem részesült abban a kiváltságban, amelyben a méd–perzsa birodalom, hogy kiszabadítsa a fogságból Isten népét.

4:8, 9 – Vajon maga Dániel is mágiát űző pap lett? Ez kizárt. „A mágiát űző papok feje” kifejezés pusztán arra utal, hogy Dániel volt ’Babilon minden bölcsének a legfőbb felügyelője’ (Dániel 2:48).

4:10, 11, 20–22 – Mit szemléltetett a Nabukodonozor álmában megjelenő rendkívül nagy fa? Kezdetben Nabukodonozort jelképezte mint világuralkodót. Mivel azonban az uralom „a föld legvégső határáig” terjedt ki, valami sokkal kiválóbbra kell, hogy utaljon. A Dániel 4:17 az álmot ’a Legfelségesebbnek’ az emberiség fölött gyakorolt uralmával kapcsolja össze. A fa tehát Jehova egyetemes szuverenitását is szemlélteti, különösen a földdel kapcsolatban. Elmondható hát, hogy az álomnak két beteljesedése van: Nabukodonozor uralmát és Jehova szuverenitását jelenti.

4:16, 23, 25, 32, 33 – Milyen hosszú volt a „hét idő”? A Nabukodonozor király külsejében történt összes változáshoz a ’hét időnek’ sokkal hosszabbnak kellett lennie hét,  betű szerinti napnál. Az ő esetében ez az időszak hét, 360 napból álló évet jelentett, vagyis 2520 napot. A nagyobb beteljesedésben a „hét idő” 2520 évet tesz ki (Ezékiel 4:6, 7). Ez az időszak Jeruzsálem i. e. 607-es pusztulásával kezdődött, és i. sz. 1914-ben végződött, amikor Jézus mint égi Király trónra került (Lukács 21:24).

6:6–10 – Mivel nincs szükség különleges testtartásra, amikor Jehovához imádkozunk, vajon nem lett volna bölcs, ha Dániel 30 napon át titokban imádkozik? Köztudott volt Dánielről, hogy naponta háromszor szokott imádkozni. Az összeesküvők ezért egy olyan rendelet hatályba léptetését kérték, amely korlátozza az imádkozást. Ám Dániel imádkozási szokásában bekövetkező minden változás úgy tűnhetett volna mások szemében, hogy Dániel megalkudott, és hogy nem kizárólagos az odaadása Jehova iránt.

Tanulságok nekünk:

1:3–8 Dániel és a társai elhatározták, hogy lojálisak maradnak Jehovához, és ez sokat elárul arról, milyen értékes oktatást kaphattak a szüleiktől. Amikor az istenfélő szülők a szellemi érdekeket teszik az életükben az első helyre, és ugyanerre tanítják a gyermekeket is, akkor nagyon valószínű, hogy a gyermekek ellenállnak majd minden iskolai vagy más jellegű kísértésnek és nyomásnak.

1:10–12 Dániel megértette, hogy „az udvari főtisztviselő” miért félt a királytól, és nem erőltette a dolgot. Később azonban odament ahhoz ’a felügyelőhöz’, aki állásánál fogva megengedhette nekik, hogy mást egyenek. Amikor nehéz helyzetekkel állunk szemben, nekünk is hasonló éleslátással, értelemmel és bölcsességgel kell eljárnunk.

2:29, 30 Dánielhez hasonlóan minden érdemet Jehovának kell adnunk mindenféle ismeretért, tulajdonságért és képességért, melyre szert tehettünk azáltal, hogy javunkra fordítottuk a tőle jövő szellemi oktatást.

3:16–18 Nem valószínű, hogy a három héber ilyen szilárd meggyőződést tanúsított volna, ha korábban könnyen megalkudnak az étrendjüket illetően. Mi is igyekezzünk „mindenben hűségesek” lenni (1Timóteusz 3:11).

4:24–27 Amikor a Királyság-üzenetet hirdetjük, melynek részét képezik Isten kedvezőtlen ítéletei is, ugyanolyan hitet és bátorságot kell mutatnunk, mint Dániel, amikor elmondta, minek kell beteljesednie Nabukodonozoron, és hogy mit kell tennie a királynak, hogy ’tovább tartson a jóléte’.

5:30, 31 A ’Babilon királya elleni példabeszéd’ valóra vált (Ézsaiás 14:3, 4, 12–15). Sátánnak, az Ördögnek, aki éppolyan büszke, mint a babilóniai dinasztia volt, szintén szégyenteljes vége lesz (Dániel 4:30; 5:2–4, 23).

MIT TÁRNAK FEL DÁNIEL LÁTOMÁSAI?

(Dániel 7:1–12:13)

Dániel a 70-es éveiben jár, amikor i. e. 553-ban először kap álomban látomást. Négy hatalmas vadállatot lát, melyek az ő napjaitól egészen a mi időnkig az egymást követő világhatalmakat jelképezik. Egy égi jelenetbe is betekintést nyer, melyben „egy emberfiához hasonló” személy ’időtlen időkig tartó uralmat’ kap (Dániel 7:13, 14). Két év múltán Dániel egy újabb látomásban Méd–Perzsiát, Görögországot és egy olyan hatalmat lát, mely ’egy vad ábrázatú királlyá’ válik (Dániel 8:23).

Most i. e. 539-ben járunk. Babilon elesett, és a méd Dáriusz lett a káldeusok királyságának uralkodója. Dániel Jehovához imádkozik szülőföldjének a helyreállításáért. Még imádkozik, amikor Jehova elküldi Gábriel angyalt, hogy ’értelemmel együtt éleslátást adjon’ Dánielnek a Messiás eljöveteléről (Dániel 9:20–25). Időközben elérkezünk i. e. 536–535-höz. Egy maradék hazatért Jeruzsálembe. A templomépítési munka azonban ellenállásba ütközik, és emiatt Dánielt aggodalom tölti el. Imái tárgyává teszi az ügyet, Jehova pedig egy magas rangú angyalt küld Dánielhez. Miután az angyal megerősíti és  buzdítja Dánielt, elmondja neki azt a próféciát, melyben egy küzdelem bontakozik ki az északi és a déli király között a hatalmi fölényért. A két király viszálykodása egymással akkor kezdődik, amikor Nagy Sándor királyságát elosztják a négy hadvezére között, és egészen addig tart, míg „feláll Mihály”, a nagy Fejedelem (Dániel 12:1).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

8:9 – Mit jelképez „a Dicsőség”? Ebben az esetben „a Dicsőség” a felkent keresztények földi állapotát szemlélteti az angol–amerikai világhatalom idején.

8:25 – Ki „a fejedelmek Fejedelme”? A ’fejedelemnek’ fordított héber szár szó alapjelentése: ’vezető’ vagy ’fő’. „A fejedelmek Fejedelme” cím kizárólag Jehova Istenre utal, aki Vezetője az összes angyali fejedelemnek, beleértve ’Mihályt, az egyik elöljáró fejedelmet’ is (Dániel 10:13).

9:21 – Miért utal Dániel Gábriel angyalra úgy, mint ’férfira’? Azért, mert Gábriel emberi alakban jött hozzá, éppen úgy, mint Dánielnek egy előző látomásában (Dániel 8:15–17).

9:27 – Milyen ’szövetség lett sokakkal megerősítve’ a 70. évhét végéig, vagyis i. sz. 36-ig? A törvényszövetség i. sz. 33-ban lett hatálytalanítva, amikor Jézust oszlopra feszítették. Azáltal azonban, hogy Jehova i. sz. 36-ig érvényben tartotta az ábrahámi szövetséget a testi Izraellel, meghosszabbította a zsidók iránti különleges kegy időszakát. Ezt azon az alapon tette, hogy ők Ábrahám leszármazottai voltak. Az ábrahámi szövetség ’az Isten Izraelére’ még mindig érvényes (Galácia 3:7–9, 14–18, 29; 6:16).

Tanulságok nekünk:

9:1–23; 10:11 Az alázata, Isten iránti odaadása, szorgalma és az imában való állhatatossága miatt Dániel „nagyon kedvelt személy” volt. Ezek a jellemvonások abban is segítették, hogy élete végéig hűséges maradjon Istenhez. Határozzuk el, hogy követjük Dániel példáját!

9:17–19 Még amikor Isten új világának eljöveteléért imádkozunk is, melyben „igazságosság fog lakni”, az imánk fő témája Jehova nevének megszentelése és a szuverenitásának igazolása legyen, ne pedig az, hogy véget vessen a szenvedéseinknek és nehézségeinknek (2Péter 3:13).

10:9–11, 18, 19 A Dánielt meglátogató angyalt utánozva mi is buzdítsuk és erősítsük egymást. Ezt úgy tehetjük meg, hogy segítő kezet nyújtunk egymásnak, és vigasztalóan beszélünk.

12:3 Az utolsó napokban azok, „akiknek éleslátásuk van”, vagyis a felkent keresztények, ’fénylenek mint világítótestek’, és „sokakat az igazságosságra hoznak” – a sokak közé tartozik a ’más juhok’ ’nagy sokasága’ is (Filippi 2:15; Jelenések 7:9; János 10:16). A felkentek Krisztus millenniumi uralma alatt fognak a legteljesebb mértékben ’fényleni mint a csillagok’, amikor a váltságot Krisztussal együtt teljes mértékben a földön élő engedelmes emberiség javára fordítják. A ’más juhok’ lojálisan ragaszkodjanak a felkentekhez, és teljes szívvel támogassák őket mindenben.

Jehova „megáldja azokat, akik félik” őt

Mit tanít nekünk Dániel könyve arról az Istenről, akit imádunk? Gondolj a könyvben található próféciákra, azokra, amelyek már beteljesedtek, és azokra, amelyek még a beteljesedésükre várnak. Milyen élénken festik le ezek a próféciák Jehovát mint a szavának Beteljesítőjét! (Ézsaiás 55:11).

Mit mutat Istenünkről Dániel könyvének az elbeszélő része? A négy héber ifjú, akik nem olvadtak bele a babiloni udvari életbe, ’tudást, éleslátást és bölcsességet’ kaptak (Dániel 1:17). Az igaz Isten elküldte angyalát, és megmentette Sidrákot, Misákot és Abednegót a tüzes kemencéből. Dániel megszabadult az oroszlánok verméből. Jehova a „segítőjük és pajzsuk” azoknak, akik bíznak benne, és „megáldja azokat, akik félik” őt (Zsoltárok 115:9, 13).

[Lábjegyzet]

[Kép a 18. oldalon]

Miért volt Dániel „nagyon kedvelt személy”?