’A ti Atyátok irgalmas’

„Továbbra is legyetek irgalmasak, mint ahogy a ti Atyátok is irgalmas” (LUKÁCS 6:36)

1–2. Hogyan derül ki abból, amit Jézus az írástudóknak, a farizeusoknak és a követőinek mondott, hogy az irgalom vonzó tulajdonság?

A MÓZESI TÖRVÉNY mintegy 600 előírást és rendeletet tartalmazott. Bár a Törvény követelményeinek meg kellett felelni, az irgalom is nagyon fontos volt. Figyeljük meg, mit mondott Jézus a farizeusoknak, akik irgalmatlanul bántak másokkal. Két alkalommal is megrótta őket, és felhívta a figyelmüket arra, amit Isten elrendelt: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot” (Máté 9:10–13; 12:1–7; Hóseás 6:6). A szolgálata vége felé Jézus ezt mondta: „Jaj nektek, írástudók és farizeusok, képmutatók! Mert megadjátok a tizedet a mentából, a kaporból és a köményből, de figyelmen kívül hagyjátok a Törvény súlyosabb dolgait, mégpedig az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget” (Máté 23:23).

² Tagadhatatlan, hogy Jézus nagyon fontosnak tartotta az irgalmat. Ezt mondta a követőinek: „Továbbra is legyetek irgalmasak, mint ahogy a ti Atyátok is irgalmas” (Lukács 6:36). De ahhoz, hogy „Isten utánzóivá” legyünk az irgalmasságban, tudnunk kell, hogy mi a valódi irgalom (Efézus 5:1). Ezenkívül ha látjuk, hogy milyen sok jó származik abból, ha valaki irgalmas, az arra fog indítani, hogy még irgalmasabbak legyünk másokkal.

Irgalom a szükséget szenvedők iránt

3. Miért Jehovától tanulhatjuk meg, hogy mi a valódi irgalom?

³ A zsoltáríró így énekelt: „Jehova könyörületes és irgalmas, lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben. Jehova mindenkihez jó, és irgalmassága minden műve fölé kiterjed” (Zsoltárok 145:8, 9). Jehova „a gyöngéd irgalmasságok Atyja és minden vigasztalás Istene” (2Korintusz 1:3). Aki irgalmas, az könyörületesen bánik másokkal. Az irgalom nagyon fontos jellemvonása Istennek. Isten példájából és a követelményeiből megtanulhatjuk, hogy mi a valódi irgalom.

4. Mit tanulunk az Ézsaiás 49:15-ben az irgalomról?

⁴ Az Ézsaiás 49:15-ben Jehova ezt mondja: „Hát elfelejtheti-e a feleség a csecsemőjét, hogy ne szánja meg méhe fiát?” Különböző héber szavak, amelyek szoros kapcsolatban vannak az itt „megszánni” igével fordított héber  szóval, a fent idézett Zsoltárok 145:8, 9-ben az irgalmat fejezik ki. Az az érzés, ami irgalmat ébreszt Jehovában, ahhoz a gyöngéd érzéshez hasonlítható, melyet a legtöbb anya érez az újszülött gyermeke iránt. Például amikor a kisbaba éhes, vagy valami másra van szüksége, könyörület és együttérzés ébred az anyában, ami arra indítja, hogy ellássa a kisbabáját. Ilyen gyengéd érzésekkel van Jehova azok iránt, akikhez irgalmas.

5. Hogyan volt Jehova „gazdag az irgalmasságban” Izrael iránt?

⁵ Jó, ha valaki irgalmat érez mások iránt, de még jobb, ha tesz is valamit a szükséget szenvedőkért. Figyeljük meg, mit tett Jehova, amikor mintegy 3500 évvel ezelőtt az imádói rabszolgák voltak Egyiptomban. Ezt mondta Mózesnek: „Bizony láttam nyomorúságát népemnek, mely Egyiptomban van, és meghallottam a hajcsáraik miatti kiáltásukat; mert jól tudom, milyen fájdalmakat szenvednek el. Lemegyek, hogy kiszabadítsam őket az egyiptomiak kezéből, és felvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre” (2Mózes 3:7, 8). Körülbelül 500 évvel azután, hogy Jehova az izraelitákat kiszabadította Egyiptomból, erre emlékeztette őket: „Én hoztam fel Izraelt Egyiptomból. Én szabadítottalak ki titeket Egyiptom kezéből és mindazoknak a királyságoknak kezéből, amelyek elnyomtak benneteket” (1Sámuel 10:18). Az izraeliták gyakran kerültek szorult helyzetbe, amiért eltévelyedtek Isten igazságos irányadó mértékeitől. De Jehova könyörületet érzett irántuk, és újra meg újra megszabadította őket (Bírák 2:11–16; 2Krónikák 36:15). Ez jól mutatja, hogy hogyan bánik szerető Istenünk a szükségben lévőkkel, azokkal, akik veszélyben vannak, vagy akik valamilyen nehézséget élnek át. Jehova „gazdag az irgalmasságban” (Efézus 2:4).

6. Hogyan tükrözte vissza Jézus Krisztus az Atyja irgalmát?

⁶ Jézus Krisztus tökéletesen visszatükrözte az Atyja irgalmát. Mit tett, amikor két vak férfi így kérlelte: „Uram, irgalmazz nekünk, Dávid Fia!” Könyörögtek neki, hogy tegyen csodát, és adja vissza a látásukat. Jézus megtette, amit kértek, és nem csak úgy közönnyel, érzelmektől mentesen. „Szánalomtól megindultan Jézus megérintette a szemüket, és azonnal látni kezdtek” – mondja a Biblia (Máté 20:30–34). A szánalom arra indította Jézust, hogy számos csodát hajtson végre, így hozva enyhülést a vakoknak, a démontól megszálltaknak, a leprásoknak, és azoknak a szülőknek is, akiknek beteg volt a gyermekük (Máté 9:27; 15:22; 17:15; Márk 5:18, 19; Lukács 17:12, 13).

7. Mit tanulunk az irgalomról Jehova Isten és a Fia példájából?

⁷ Jehova Isten és Jézus Krisztus példája megmutatja, hogy az irgalom két dologból áll: érzésekből, például könyörületből, együttérzésből vagy szánalomból a szükséget szenvedők iránt; valamint tettekből, amik enyhítenek a szenvedésükön. Az irgalomhoz mindkettőre szükség van. A Szentírásban az irgalom legtöbbször egy kedves figyelmességből fakadó jótettre utal a szükséget szenvedők iránt. De hogyan nyilvánul meg az irgalom jogi vonatkozásban? Jelentheti-e azt is, hogy valaki nem tesz meg valamit, például eltekint a büntetéstől?

Irgalom a vétkezők iránt

8–9. Hogyan mutatott irgalmat Jehova Dávid iránt, amikor bűnt követett el Betsabéval?

⁸ Figyeljük meg, mi történt, amikor Nátán próféta szembesítette az ókori Izrael királyát, Dávidot a Betsabéval elkövetett házasságtörésével. Bánva bűnét, Dávid így imádkozott: „Légy kegyes hozzám, ó, Isten, a te szerető-kedvességed szerint! Nagy irgalmadban  töröld el törvényszegéseimet! Egészen moss ki vétkemből, tisztíts meg bűnömtől! Mert ismerem én törvényszegéseimet, és bűnöm szüntelenül előttem van. Egyedül teellened vétkeztem, és azt tettem, ami rossz a szemedben” (Zsoltárok 51:1–4).

⁹ Dávid mélységesen bánta, amit tett. Jehova megbocsátott neki, és nem szabott ki rá és Betsabéra akkora büntetést, amekkorát megérdemeltek. A mózesi törvény szerint mindkettőjüknek halál járt volna (5Mózes 22:22). Bár nem kerülhették el bűnük minden következményét, az életüket megkímélték (2Sámuel 12:13). Isten irgalmába a bűnök megbocsátása is beletartozik. Mindazonáltal nem tekint el attól, hogy a vétkezők megkapják a megfelelő büntetést.

10. Bár Jehova irgalmasan ítélkezik, miért nem szabad visszaélnünk az irgalmával?

¹⁰ Mivel „egy ember [Ádám] által jött be a világba a bűn”, és „a bűn zsoldja a halál”, minden ember halált érdemel (Róma 5:12; 6:23). Milyen hálásak lehetünk, hogy Jehova irgalmasan ítélkezik! De nem szabad visszaélnünk az irgalmával. Jehova „minden útja igazságosság” – jelenti ki az 5Mózes 32:4. Jehova akkor sem hagyja figyelmen kívül tökéletesen igazságos irányadó mértékeit, amikor irgalmaz valakinek.

11. Mi mutatja, hogy Jehova nem hagyta figyelmen kívül az igazságosságát, amikor ítélkezett Dávid felett a Betsabéval elkövetett bűne miatt?

¹¹ Dávid és Betsabé esetében csak úgy lehetett enyhíteni a halálbüntetésen, ha először megbocsátják a bűnüket. Erre Izrael bírái nem voltak felhatalmazva. Ha nekik kellett volna eljárni az ügyben, nem lett volna más választásuk, mint kimondani a halálos ítéletet. A Törvény ezt írta elő. De a Dáviddal kötött szövetségére való tekintettel Jehova látni akarta, hogy van-e alapja annak, hogy megbocsássa Dávid bűnét (2Sámuel 7:12–16). Ezért Jehova Isten, „az egész föld Bírája”, „a szívek vizsgálója” úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az ügyet (1Mózes 18:25; 1Krónikák 29:17). Isten belelátott Dávid szívébe, el tudta bírálni, hogy csakugyan bánja-e a bűnét, és így megbocsáthatott neki.

12. Hogyan lehet részük a bűnös embereknek Isten irgalmában?

¹² Az irgalom, melyet Jehova tanúsít irántunk azzal, hogy lehetővé teszi, hogy megszabaduljunk az öröklött bűn következményeitől, összhangban van az igazságosságával. Hogy megbocsáthassa a bűnöket, anélkül hogy áthágná igazságos alapelveit, Jehova gondoskodott a Fia, Jézus Krisztus váltságáldozatáról. Soha senki nem mutatott ekkora  irgalmat (Máté 20:28; Róma 6:22, 23). Hogy részünk lehessen Isten irgalmában, és ne kapjuk meg az öröklött bűnért járó büntetést, ’hitet kell gyakorolnunk a Fiúban’ (János 3:16, 36).

Az irgalom és az igazságosság Istene

13–14. Mérsékli Isten irgalma az igazságosságát? Magyarázd meg!

¹³ Bár Jehova irgalma nem ütközik az igazságosságával, befolyásolja azt valamiféleképpen? Mérsékli az irgalom az igazságosságot azzal, hogy enyhít az isteni ítéleten? Egyáltalán nem.

¹⁴ Jehova Hóseás próféta által ezt mondta az izraelitáknak: „Eljegyezlek magamnak időtlen időkre, igazságosságban és jogosságban, szerető-kedvességben és irgalmasságban jegyezlek el magamnak” (Hóseás 2:19). Ezek a szavak egyértelműen megmutatják, hogy Jehova mindig a többi tulajdonságával, köztük az igazságosságával összhangban tanúsít irgalmat. Jehova „irgalmas, könyörületes Isten . . . , megbocsát vétket, törvényszegést és bűnt, de semmiképpen sem fog felmenteni a büntetés alól” (2Mózes 34:6, 7). Jehova az irgalom és az igazságosság Istene. A Biblia kijelenti róla: „Kőszikla, cselekedete tökéletes, hisz minden útja igazságosság” (5Mózes 32:4). Isten igazságossága tökéletes, mint ahogy az irgalma is az. Egyik sem áll felette a másiknak, és egyiknek sincs szüksége arra, hogy a másik mérsékelje. A két tulajdonság tökéletes összhangban van egymással.

15–16. a) Mi bizonyítja, hogy az isteni igazságosság nem kíméletlen? b) Amikor Jehova végrehajtja az ítéletét a mostani gonosz világrendszeren, miben lehetnek majd biztosak az imádói?

¹⁵ Jehova igazságossága nem kíméletlen. Az igazságosságnak szinte mindig van jogi vonatkozása, és az ítélet általában a vétkeseknek kijáró megérdemelt büntetés kiszabásából áll. Az isteni igazságosság azonban az arra méltók megmentését is magában foglalja. Például amikor Jehova elpusztította a Szodomában és Gomorrában élő gonoszokat, Lót patriarchát és a két lányát megmentette (1Mózes 19:12–26).

¹⁶ Biztosak lehetünk benne, hogy amikor Jehova végrehajtja az ítéletét a mostani gonosz világrendszeren, az igaz imádókból álló „nagy sokaság”, akik „megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében”, meg fognak menekülni. Ők „kijönnek [majd] a nagy nyomorúságból” (Jelenések 7:9–14).

Miért legyünk irgalmasak?

17. Milyen alapvető okból kell irgalmasnak lennünk?

¹⁷ Igen, Jehova és Jézus Krisztus példájából megtanulhatjuk, mi a valódi irgalom. A Példabeszédek 19:17 egy alapvető okot ad arra, hogy miért legyünk irgalmasak: „Aki kegyes az alacsony sorúhoz, az Jehovának ad kölcsön, és Ő majd visszafizeti neki tettét.” Jehova örül, amikor őt és a Fiát utánozva  irgalmasak vagyunk egymással (1Korintusz 11:1). Másokat pedig arra indít az irgalmunk, hogy ők is irgalmasak legyenek, mert az irgalom irgalmat szül (Lukács 6:38).

18. Miért igyekezzünk irgalmasak lenni?

¹⁸ Az irgalom sok jó tulajdonságot egyesít magában, pédául a szeretetet, a kedvességet és a jóságot. Az irgalmas tettek gyengéd könyörületből vagy együttérzésből fakadnak. Bár az isteni irgalom nem gyengíti az igazságosságot, Jehova lassú a haragra, és türelmesen elegendő időt ad a vétkeseknek, hogy megbánásra jussanak (2Péter 3:9, 10). Az irgalom tehát a türelemmel és a hosszútűréssel is összefügg. Mivel az irgalom sok vonzó tulajdonságot egyesít magában – például a szellem gyümölcsének különböző vonásait is –, az irgalmas tettek alkalmat adnak arra, hogy ápoljuk ezeket a tulajdonságokat (Galácia 5:22, 23). Mennyire fontos hát, hogy igyekezzünk irgalmasak lenni!

„Boldogok az irgalmasok”

19–20. Hogyan diadalmaskodik az irgalom az ítélet felett?

¹⁹ Jakab tanítványtól megtudjuk, hogy miért kell az irgalomnak az életünk elválaszthatatlan részének lennie. Ezt írta: „Az irgalmasság . . . diadalmasan ujjong az ítélet fölött” (Jakab 2:13b). Jakab arról az irgalomról beszélt, amit Jehova imádói mutatnak egymás iránt. Úgy diadalmaskodik az irgalom ujjongva az ítélet fölött, hogy amikor eljön az ideje, hogy egy személy ’számot adjon önmagáról Istennek’, Jehova figyelembe veszi, hogy irgalmasan bánt másokkal, és Fiának váltságáldozata alapján megbocsát neki (Róma 14:12). Abban, hogy Dávid irgalomban részesült, amikor bűnt követett el Betsabéval, valószínűleg az is szerepet játszott, hogy ő maga is irgalmas volt másokkal (1Sámuel 24:4–7). Ellenben „aki irgalmatlanul cselekszik, ahhoz irgalmatlan lesz az ítélet” (Jakab 2:13a). Nem meglepő hát, hogy az „irgalmatlanok” azok közé vannak sorolva, akik Isten szemében „halált érdemelnek”! (Róma 1:31, 32).

²⁰ Jézus ezt mondta a hegyi beszédében: „Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni” (Máté 5:7). Milyen erőteljesen bizonyítják ezek a szavak, hogy akik szeretnék, hogy Isten irgalmazzon nekik, azoknak maguknak is irgalmasnak kell lenniük! A következő cikk arról fog beszélni, hogy hogyan cselekedhetünk irgalommal a mindennapi életben.

Mit tanultál?

• Mi az irgalom?

• Hogyan nyilvánul meg az irgalom?

• Miért mondhatjuk, hogy Jehova az irgalom és az igazságosság Istene?

• Miért legyünk irgalmasak?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 21. oldalon]

Jehova ugyanolyan gyengédséget érez a szükséget szenvedők iránt, mint egy anya a kisbabája iránt

[Kép a 23. oldalon]

Mit tanulunk Jézus csodáiból az irgalomról?

[Kép a 24. oldalon]

Figyelmen kívül hagyta Jehova az igazságosságot, amikor irgalmas volt Dávidhoz?

[Kép a 25. oldalon]

Az irgalom, melyet Isten a bűnös emberek iránt tanúsít, összhangban van az igazságosságával