Jehova Szava élő

Főbb gondolatok Aggeus és Zakariás könyvéből

MOST i. e. 520-at írunk. Tizenhat év telt el azóta, hogy a babiloni fogságból hazatért zsidók lerakták Jehova templomának az alapját Jeruzsálemben. Ennek ellenére a templom még nincs kész, és az építés be van tiltva. Jehova kijelöli Aggeus prófétát, és két hónappal később Zakariás prófétát, hogy mondják el a szavait.

Aggeusnak és Zakariásnak közös a célja: fellelkesíteni a népet, hogy folytassák a templom újjáépítését. A próféták erőfeszítéseit siker koronázza, és a templom öt évvel később elkészül. Aggeus és Zakariás kijelentései a nevüket viselő bibliai könyvekben lettek lejegyezve. Aggeus könyve i. e. 520-ban készült el, Zakariás könyve pedig i. e. 518-ban. Ezekhez a prófétákhoz hasonlóan mi is kaptunk egy feladatot Istentől, melyet el kell végeznünk, még mielőtt a jelenlegi világrendszer véget ér. Ez nem más, mint a Királyság-prédikáló és tanítványképző munka. Lássuk, milyen buzdítást meríthetünk Aggeus és Zakariás könyvéből.

„FORDÍTSÁTOK SZÍVETEKET ÚTJAITOKRA”

(Aggeus 1:1–2:23)

Aggeus 112 nap alatt négy, tettre sarkalló üzenetet ad át. Az első így hangzik: „»Fordítsátok szíveteket útjaitokra.« »Menjetek fel a hegyre, és hozzatok faanyagot. Építsétek a házat, hogy örömet találjak benne, és megdicsőíttessem« – ezt mondja Jehova” (Aggeus 1:7, 8). A nép kedvezően reagál. A második üzenetben ezt ígéri Jehova: „megtöltöm e házat dicsőséggel” (Aggeus 2:7).

A harmadik üzenet szerint ’a nép és kezük minden munkája’ tisztátalanná vált Jehova előtt, mivel elhanyagolták a templom újjáépítését. Attól a naptól fogva azonban, hogy az újjáépítés kezdetét veszi, Jehova ’áldást áraszt’ rájuk. A negyedik üzenet arról szól, hogy Jehova ’elveszti a nemzetek királyságainak erejét’, és Zorobábel kormányzót mintegy „pecsétgyűrűvé” teszi (Aggeus 2:14, 19, 22, 23).

 Válasz néhány bibliai kérdésre:

1:6 – Mit jelentenek azok a szavak, hogy „isztok, de nem részegedtek meg”? Ez a gondolat egyszerűen a bor hiányára utal. Mivel nincs rajtuk Jehova áldása, a borkészlet korlátozott lesz, vagyis egyáltalán nem lesz elég ahhoz, hogy megrészegedjenek.

2:6, 7, 21, 22 – Ki vagy mi okozza a megrendítést, és mi lesz ennek a következménye? Jehova ’rendíti meg a nemzeteket’, mégpedig a Királyságról szóló üzenet világméretű prédikálása által. A prédikálómunka ’minden nemzet kívánatos kincseit’ is behozza Jehova házába, megtöltve azt dicsőséggel. Idővel „a seregek Jehovája” meg fogja rendíteni „az egeket és a földet, a tengert és a szárazföldet”, aminek következtében az egész jelenlegi gonosz világrendszerre halálos rázkódás vár (Héberek 12:26, 27).

2:9 – Miként lehetett ’a későbbi ház dicsősége nagyobb, mint a korábbié’? Legalább háromféle szempontból: a templom fennállásának évei miatt, amiatt, hogy ki tanított ott, és amiatt, hogy kik gyűltek ott össze Jehova imádatára. Noha Salamon dicsőséges temploma 420 évig állt, i. e. 1027-től i. e. 607-ig, ’a későbbi házat’ több mint 580 éven át használták, hiszen i. e. 515-ben készült el, és i. sz. 70-ben semmisült meg. Továbbá ’a későbbi házban’ a Messiás, Jézus Krisztus tanított, és ebben több ember gyűlt össze, hogy imádja Istent, mint ’a korábbiban’ (Cselekedetek 2:1–11).

Tanulságok nekünk:

1:2–4 Nem szabad engednünk, hogy a prédikálómunkával szemben tanúsított ellenállás megváltoztassa a fontossági sorrendünket, vagyis hogy ne ’a királyságot keressük először’, hanem a saját érdekeinket (Máté 6:33).

1:5, 7 Bölcsen tesszük, ha ’az útjainkra fordítjuk a szívünket’, és elgondolkodunk rajta, hogy az, ahogyan az életünket éljük, milyen hatással van az Istennel ápolt kapcsolatunkra.

1:6, 9–11; 2:14–17 Aggeus napjaiban a zsidók a saját céljaik megvalósításán fáradoztak, de nem élvezték a munkájuk gyümölcsét. Mivel elhanyagolták a templomot, Isten nem áldotta meg őket. Nekünk elsőbbséget kell biztosítanunk a szellemi tevékenységeknek, és teljes lelkű szolgálatot kell bemutatnunk Istennek. Mindig tartsuk észben, hogy függetlenül attól, hogy anyagi szempontból szegények vagy gazdagok vagyunk-e, „Jehova áldása az, ami gazdaggá tesz” (Példabeszédek 10:22).

2:15, 18 Jehova arra buzdította a zsidókat, hogy attól a naptól fogva ne a korábbi hanyagságra, hanem az újjáépítési munkálatokra fordítsák a szívüket. Ehhez hasonlóan nekünk is törekednünk kell rá, hogy mostantól Jehova imádatára összpontosítsunk.

’NEM HATALOMMAL, HANEM AZ ÉN SZELLEMEMMEL’

(Zakariás 1:1–14:21)

Zakariás azzal kezdi prófétai tevékenységét, hogy felszólítja a zsidókat, hogy ’térjenek vissza Jehovához’ (Zakariás 1:3). Az ezt követő nyolc látomás biztosítékot ad arra, hogy Isten támogatni fogja a templom újjáépítését. (Lásd a „ Zakariás nyolc jelképes látomása” című bekeretezett részt.) Az építési munkálatok ’nem katonai erővel, nem is hatalommal, hanem Jehova szellemével’ fognak befejeződni (Zakariás 4:6). A „Sarj” nevű férfi „megépíti Jehova templomát”, és „pap lesz az ő trónján” (Zakariás 6:12, 13).

Bétel követeket küld, hogy kérdezzék meg a papokat a böjtök megtartása felől, melyekkel Jeruzsálem pusztulásáról emlékeznek meg. Jehova elmondja Zakariásnak, hogy a Jeruzsálemet ért csapás miatt megtartott négy böjt alatti gyász „ujjongássá, örvendezéssé és jó ünnepi időszakká” fog változni (Zakariás 7:2; 8:19). Az ezután következő két kijelentés a nemzetek és a hamis próféták ellen szóló ítéleteket, messiási próféciákat, valamint az Isten népének helyreállításáról szóló üzenetet tartalmazza (Zakariás 9:1; 12:1).

 Válasz néhány bibliai kérdésre:

2:1 – Miért mérte meg egy férfi kötéllel Jeruzsálemet? Ez a tett minden bizonnyal a város köré épülő védőfal építésére utal. Az angyal tudatja a férfival, hogy Jeruzsálem terjeszkedni fog, és Jehova védelmét fogja élvezni (Zakariás 2:3–5).

6:11–13 – Az, hogy Józsué főpapot megkoronázták, király-pappá tette őt? Nem, Józsué nem Dávid királyi családjából származott. Ám azzal, hogy megkoronázták, a Messiás prófétai előképe lett (Héberek 6:20). A ’Sarjjal’ kapcsolatos prófécia az égi Király-Papon, Jézus Krisztuson teljesedik be (Jeremiás 23:5). Éppen úgy, ahogy Józsué főpapként szolgálta a hazatért zsidókat az újjáépített templomban, Jézus is Főpapként szolgál a Jehova szellemi templomában végzett igaz imádatban.

8:1–23 – Mikor teljesedik be az itt olvasható tíz kijelentés? Minden egyes kijelentés azzal kezdődik, hogy „ezt mondja a seregek Jehovája”, és arról szól, hogy Isten békét ígér a népének. Ezek közül a kijelentések közül néhány már az i. e. VI. században beteljesedett, de az összes kijelentés vagy 1919 óta teljesedett be, vagy most van teljesedőben. *

8:3 – Miért nevezték Jeruzsálemet „az igazság városának”? Jeruzsálem az i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulását megelőzően ’elnyomó város’ volt, melyben romlott próféták és papok, valamint hűtlen emberek laktak (Sofóniás 3:1; Jeremiás 6:13; 7:29–34). Most azonban, hogy a templom ismét felépült, és az emberek állást foglaltak Jehova imádata mellett, Jeruzsálemben a tiszta imádat igazságait szólták, ezért nevezték a várost „az igazság városának”.

11:7–14 – Mire utalt az, hogy Zakariás eltörte a „Kedvességnek” és „Egységnek” nevezett botokat? Zakariást itt úgy mutatja be a Biblia, mint akit elküldtek, hogy ’pásztorkodjon a leölésre szánt nyáj felett’, juhszerű emberek felett, akiket a vezetőik kizsákmányolnak. Zakariás ebben a szerepében, mint pásztor, Jézus Krisztust árnyékolta elő, aki el lett küldve Isten szövetséges népéhez, de a nép elvetette őt. A ’Kedvesség’ eltörése azt jelképezte, hogy Isten felbontja a zsidókkal kötött törvényszövetséget, és nem bánik többé kedvesen velük. Az ’Egység’ eltörése pedig azt jelentette, hogy megszűnik a Júda és Izrael közötti testvéri kötelék, mely Jehova imádatán alapult.

12:11 – Mire utalt „Hadádrimmon jajveszékelése a Megiddó völgyében”? Júda királya, Jósiás az egyiptomi Nékó fáraóval vívott ütközetben elesett „Megiddó völgyében”, és éveken át siratták ’gyászdalokban’ (2Krónikák 35:25). Ezért „Hadádrimmon jajveszékelése” a Jósiás halála miatti gyászra utalhat.

Tanulságok nekünk:

1:2–6; 7:11–14 Akik bűnbánatot mutatva elfogadják a helyreigazítást, és visszatérnek Jehovához azáltal, hogy teljes lelkű imádatot mutatnak be neki, azoknak Jehova örül, és visszatér hozzájuk. Másrészt viszont azoknak a segélykiáltását nem hallgatja meg, akik ’nem akarnak figyelni, makacsul elfordítják a vállukat, és fülüket érzéketlenné teszik’ az üzenete iránt.

4:6, 7 Egyetlen akadály sem volt képes Jehova szellemét megakadályozni abban, hogy  a templom újjáépítésének munkálatai sikeresen befejeződjenek. Bármilyen nehézség vetődjön is fel az Istennek végzett szolgálatunk során, leküzdhető, ha hitet gyakorolunk Jehovában (Máté 17:20).

4:10 Miközben Jehova figyelemmel kísérte Zorobábelt és a népet, ők a magas irányadó mértékei szerint befejezték a templomot. Nem mondhatjuk, hogy a tökéletlen embereknek túl nehéz Jehova elvárásai szerint élni.

7:8–10; 8:16, 17 Ahhoz, hogy elnyerjük Jehova tetszését, igazságosságot kell gyakorolnunk, szerető-kedvességet és irgalmat kell tanúsítanunk, és igazat kell szólnunk egymásnak.

8:9–13 Jehova megáld bennünket, ha ’erős kezekkel’ végezzük azt a munkát, amellyel megbízott minket. Az áldások között van az, hogy békének, biztonságnak és szellemi előrehaladásnak örvendhetünk.

12:6 Azoknak, akiknek felvigyázói tisztségük van Jehova népe körében, olyanoknak kell lenniük, „mint a tüzes fáklya”, azaz kimagaslóan buzgónak.

13:3 Az igaz Istenhez és az ő szervezetéhez fűződő lojalitásunknak erősebbnek kell lennie bármely ember iránti lojalitásnál, függetlenül attól, hogy az a valaki milyen közel áll hozzánk.

13:8, 9 Azok a hitehagyottak, akiket elvetett Jehova, rengetegen voltak, a föld népének két része. Csak egyharmaduk lett megtisztítva, mintegy tűz által. Napjainkban Jehova elveti a kereszténységet, melybe a magukat keresztényeknek valló emberek többsége tömörül. Csak egy kis létszámú csoport, a felkent keresztények ’hívják segítségül Jehova nevét’, és vetik alá magukat a megtisztításnak. Róluk és a hívőtársaikról nem pusztán a nevük miatt mondható el, hogy Jehova Tanúi.

Buzgón cselekedjünk!

Hogyan érintenek ma bennünket Aggeus és Zakariás kijelentései? Ha arra gondolunk, hogy az üzenetük miként sarkallta tettre a zsidókat, hogy szenteljenek figyelmet a templom újjáépítésének, ugye mi is ösztönzést érzünk arra, hogy buzgón részt vegyünk a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában?

Zakariás megjövendölte, hogy a Messiás „szamárháton” jön el, ’harminc ezüstért’ elárulják, megverik, és hogy ’a nyáj szét fog széledni’ (Zakariás 9:9; 11:12; 13:7). Ha elmélkedünk Zakariás messiási próféciáinak a beteljesedésén, az nagy hatással lesz a hitünkre (Máté 21:1–9; 26:31, 56; 27:3–10). A Jehova Szavába és a megmentésünkkel kapcsolatos gondoskodásaiba vetett bizalmunk megerősödik (Héberek 4:12).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 11. oldalon]

 ZAKARIÁS NYOLC JELKÉPES LÁTOMÁSA

1:8–17 Biztosítja, hogy a templom elkészül, és megmutatja, hogy Jeruzsálem és Júda más városai is áldásban fognak részesülni.

1:18–21 Megígéri, hogy ’a négy szarv, amelyek szétszórták Júdát’, vagyis minden kormányzat, amely szembeszállt Jehova imádatával, el fog pusztulni.

2:1–13 Utal arra, hogy Jeruzsálem terjeszkedni fog, és hogy Jehova „tűzből való fal”, vagyis védelem lesz „körülötte”.

3:1–10 Rámutat, hogy Sátán is ellene volt a templomépítésnek, és hogy Józsué főpap meg lesz szabadítva és tisztítva.

4:1–14 Biztosítékot ad arra, hogy a hegyhez hasonló akadályok meg fognak szűnni, és Zorobábel kormányzó be fogja fejezni a templom építését.

5:1–4 Átkot mond azokra a gonosztevőkre, akik büntetlenül maradtak.

5:5–11 Megjövendöli a gonoszság végét.

6:1–8 Angyali felügyeletet és védelmet ígér.

[Kép a 8. oldalon]

Mi volt Aggeus és Zakariás üzenetének a célja?

[Kép a 10. oldalon]

Milyen értelemben olyanok a felvigyázói tisztséget betöltők, „mint a tüzes fáklya”?