Engeded, hogy Jehova kérdéseket tegyen fel neked?

A BIBLIA több száz kérdést tartalmaz, melyek egészen a szív mélyére hatolnak. Sokszor maga Jehova Isten is kérdésekkel tanít meg nekünk fontos igazságokat. Például kérdéseket tett fel Káinnak, amikor figyelmeztette, hogy térjen le gonosz útjáról (1Móz 4:6, 7). Máskor csupán egyetlen kérdés is elég volt, hogy tettre sarkalljon egy személyt. Ézsaiás próféta, amikor hallotta Jehova kérdését, hogy „Kit küldjek el, és ki megy el nekünk?”, így válaszolt: „Itt vagyok én! Küldj engem” (Ézs 6:8).

Jézus, a nagy Tanító is hatékonyan használta a kérdéseket. Az evangéliumokban több mint 280 kérdése lett feljegyezve. Noha olykor csupán azért tett fel kérdéseket, hogy elhallgattassa a bírálóit, legtöbbször az volt a célja, hogy elérje a hallgatói szívét, és ezzel arra ösztönözze őket, hogy vizsgálják meg, milyen szellemi állapotban vannak (Máté 22:41–46; Ján 14:9, 10). Pál apostol, aki a Keresztény Görög Iratok könyvei közül 14-et írt, szintén meggyőzően használta a kérdéseket (Róma 10:13–15). Például a rómaiaknak írt levelében rengeteg kérdés olvasható. Pál kérdései arra buzdítják az olvasókat, hogy értékeljék ’Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélységét’ (Róma 11:33).

Míg vannak olyan kérdések, melyekre szóbeli választ várnak, addig más kérdéseket azért tesznek fel, hogy mélyen elgondolkodtassák a hallgatót. Az evangéliumokból kitűnik, hogy Jézus számos alkalommal használta az utóbbi típusú kérdéseket. Egyszer így figyelmeztette a tanítványait: „óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától!”, vagyis a képmutatásuktól és a hamis tanításaiktól (Márk 8:15; Máté 16:12). Jézus tanítványai nem értették a figyelmeztetés lényegét, és arról kezdtek beszélgetni, hogy elfelejtettek kenyeret hozni. Figyeld meg, hogyan használta Jézus a kérdéseket az ezt követő rövid beszélgetésben. „Így szólt hozzájuk: »Miért beszélgettek arról, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem fogjátok fel, és nem értitek, hogy ez mit jelent? El van tompulva a szívetek, és nem értitek? ,Van szemetek, és mégsem láttok; van fületek, és mégsem hallotok?’ . . . Még mindig nem értitek, miről van szó?«” Jézus nem várt választ a kérdéseire, inkább arra ösztönözte a tanítványait, hogy gondolkodjanak el a szavai valódi jelentésén (Márk 8:16–21).

„Hadd kérdezzelek”

Jehova Isten kérdésekkel igazította helyre szolgájának, Jóbnak a gondolkodását. Számos kérdéssel tanította meg neki, hogy mennyivel jelentéktelenebb az Alkotójánál (Jób 38–41. fejezet). Vajon Jehova azt várta, hogy Jób hangosan válaszoljon minden egyes kérdésre? Nem valószínű. Az olyan kérdéseknek, mint például „Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem?”, nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy hatással legyenek Jób gondolkodására és érzéseire. Néhány ilyen mélyreható kérdés után Jób szinte meg sem tudott szólalni. Csak ennyit mondott: „Mit is válaszoljak neked? Kezemet a számra teszem” (Jób 38:4; 40:4). Jób megértette a lényeget, és megalázta magát. Ám Jehova nem csupán alázatra tanította Jóbot. A gondolkodását is helyreigazította. Hogyan?

Bár Jób „feddhetetlen és egyenes ember” volt, a szavai időnként arról árulkodtak, hogy helytelenül gondolkodik. Erre Elihu is utalt, amikor megfeddte Jóbot, amiért „inkább a maga lelkét jelentette ki igazságosnak, mintsem Istent” (Jób 1:8; 32:2; 33:8–12). Jehova tehát a kérdésekkel Jób gondolkodását is  kiigazította. Egy szélviharból így szólt hozzá: „Ki ez, aki elhomályosítja a végzést tudatlan szavakkal? Övezd fel, kérlek, derekadat életerős férfi módjára, hadd kérdezzelek, te pedig világosíts fel!” (Jób 38:1–3). Majd Jehova kérdésekkel hívta fel Jób figyelmét a korlátlan bölcsességére és hatalmára, melyek megmutatkoznak a csodálatos műveiben. Ez segített Jóbnak, hogy annyira bízzon Jehova ítéletében és eljárásmódjában, mint még soha. Milyen rendkívüli élmény lehetett ez Jóbnak! Maga a mindenható Isten tett fel neki kérdéseket!

Hogyan engedhetjük, hogy Jehova kérdéseket tegyen fel nekünk?

Mi a helyzet velünk? Vajon mi is a javunkra fordíthatjuk a Bibliában olvasható kérdéseket? Mindenképpen. Ha megállunk és elgondolkodunk ezeken a kérdéseken, gazdag szellemi jutalomban lehet részünk. A Bibliában található mélyreható kérdések hozzájárulnak Isten Szavának a hatékonyságához. Igen, „Isten szava . . . erőt fejt ki . . . , és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait” (Héb 4:12). De ahhoz, hogy a legnagyobb hasznot meríthessük ezekből a kérdésekből, fel kell tennünk őket magunknak, mintha Jehova személyesen minket kérdezne (Róma 15:4). Vizsgáljunk meg erre néhány példát.

„Vajon az egész föld Bírája ne tenné azt, ami helyes?” (1Móz 18:25). Ábrahám ezt a költői kérdést tette fel Jehovának, amikor Szodoma és Gomorra isteni ítélet előtt állt. Ábrahám elképzelhetetlennek tartotta, hogy Jehova bármikor is igazságtalanul cselekedne, és az igazságosokat megölné a gonoszokkal együtt. A kérdése megmutatja, hogy milyen erősen hitt Jehova igazságosságában.

Napjainkban némelyek talán hajlamosak Jehova jövőbeli ítéletein morfondírozni, például azon, hogy pontosan ki fogja túlélni Armageddont, vagy ki fog feltámadni. Ahelyett, hogy engednénk, hogy ilyen gondolatok felkavarjanak minket, idézzük fel magunkban Ábrahám kérdését. Ha hozzá hasonlóan elménkben tartjuk, hogy Jehova egy jóságos égi Atya, és mi is teljesen megbízunk az igazságosságában és az irgalmában, akkor nem fogjuk az időnket és az energiánkat szükségtelen aggodalmaskodásra, romboló kételkedésre vagy hasztalan vitákra pazarolni.

„Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egyetlen könyöknyit az élettartamához?” (Máté 6:27). Jézus egy sokasághoz intézte ezt a kérdést, melyben a tanítványai is ott voltak. Azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos rábízniuk magukat szerető Istenükre, Jehovára. Ennek a gonosz világrendszernek az utolsó napjaiban  sok minden ad okot az aggodalomra, de attól még nem lesz hosszabb vagy jobb az életünk, ha ezekre összpontosítunk.

Ha aggódunk magunk vagy a szeretteink miatt, gondoljunk Jézus kérdésére. Ez segíthet, hogy helyes megvilágításban lássuk az aggodalomra okot adó dolgokat, és így gátat vessünk az aggodalmaknak és a negatív gondolatoknak, melyek kimerítenek érzelmileg és fizikailag. Ahogyan arról Jézus biztosított minket, égi Atyánk, aki táplálja az ég madarait, és öltözteti a mező növényzetét, teljes mértékben tisztában van vele, hogy mire van szükségünk (Máté 6:26–34).

„Vajon gyűjthet-e a férfi tüzet a kebelébe úgy, hogy a ruhája meg ne égjen?” (Péld 6:27). A Példabeszédek könyvének első kilenc fejezetében olyan bölcs és gyakorlatias tanácsokat olvashatunk, melyeket egy apa ad a fiának. A fent említett kérdés a házasságtörés keserű következményeire utal (Péld 6:29). Ha észrevesszük magunkon, hogy flörtölünk vagy helytelen szexuális vágyakat dédelgetünk, jusson eszünkbe ez a kérdés, és figyelmeztessen minket a veszélyekre. De ez a kérdés tulajdonképpen mindig időszerű, amikor egy személy valamilyen ostobaság elkövetésére érez kísértést. Jól hangsúlyozza a következő gyakorlatias bibliai alapelvet: ’amit vetsz, azt fogod aratni is’ (Gal 6:7).

„Ki vagy te, hogy megítéled más háziszolgáját?” (Róma 14:4). Pál a rómaiaknak írt levelében olyan nehézségekről beszélt, melyek az első századi gyülekezetben merültek fel. Egyes keresztények, mivel különböző volt a kulturális hátterük, hajlamosak voltak megítélni a hittársaik döntéseit és tetteit. Pál kérdése arra emlékeztette őket, hogy fogadják szívesen egymást, és bízzák Jehovára az ítélkezést.

Jehova népéhez ma is különböző hátterű emberek tartoznak. Ő mégis csodálatos egységbe kovácsol minket. Mi hozzájárulunk ehhez az egységhez? Ha hajlamosak vagyunk elhamarkodottan kinyilvánítani, hogy nem értünk egyet azzal, ahogyan egy testvérünk a lelkiismerete szerint eljárt, akkor jó lenne, ha feltennénk magunknak Pál kérdését.

A kérdések segítenek közelebb kerülni Jehovához

Ez a néhány példa jól mutatja, hogy milyen ereje van az Isten Szavában olvasható kérdéseknek. Ha figyelembe vesszük a kérdések szövegkörnyezetét, könnyebben tudjuk a saját körülményeinkre alkalmazni őket. És a bibliaolvasásunk során további hasznos kérdésekre fogunk bukkanni. (Lásd a 14. oldalon lévő kiemelt részt.)

Ha engedjük, hogy az Isten Szavában feljegyzett mélyreható kérdések hatással legyenek ránk, az segíteni fog, hogy az elménket és a szívünket összhangba hozzuk Jehova igazságos útjaival. Jób ezt mondta, miután Jehova kérdéseket tett fel neki: „Eddig csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel látlak” (Jób 42:5). Igen, Jehova sokkal valóságosabb lett Jób számára, mintha a saját szemével látta volna. Jakab tanítvány később így fogalmazott: „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” (Jak 4:8). Bárcsak engednénk, hogy Isten Szavának minden részlete, beleértve a sok kérdést is, segítsen előrehaladnunk szellemileg, és minden eddiginél tisztábban ’látnunk’ Jehovát!

[Kiemelt rész a 14. oldalon]

Hogyan segíthetnek ezek a kérdések elsajátítanod Jehova nézőpontját?

▪ „Vajon Jehova ugyanúgy örül az égő felajánlásoknak és az áldozatoknak, mint a Jehova szava iránti engedelmességnek?” (1Sám 15:22).

▪ ’Vajon a szem Megformálója nem lát?’ (Zsolt 94:9).

▪ „Az embereknek a maguk dicsőségét keresni vajon dicsőség?” (Péld 25:27).

▪ „Vajon jogosan gerjedtél-e haragra?” (Jón 4:4).

▪ „Mi haszna lesz abból az embernek, ha az egész világot megnyeri, de a lelkét elveszti?” (Máté 16:26).

▪ „Ki fog elválasztani minket a Krisztus szeretetétől?” (Róma 8:35).

▪ „Mid van, amit nem kaptál?” (1Kor 4:7).

▪ „Mi részessége van a világosságnak a sötétséggel?” (2Kor 6:14).

[Kép a 15. oldalon]

Mit tanult Jób Jehova kérdéseiből?