Bementél Isten nyugalmába?
Bementél Isten nyugalmába?
„Az Isten szava élő, és erőt fejt ki” (HÉB 4:12)
1. Hogyan mehetünk be Isten nyugalmába napjainkban, és miért lehet ez nehéz?
AZ ELŐZŐ cikkből láthattuk, hogy úgy mehetünk be Isten nyugalmába, ha engedelmeskedünk Jehovának, és együttműködünk a szervezetével. Ám ezt könnyebb mondani, mint megtenni. Például amikor megtudjuk, hogy Jehova elítél valamit, amit mi szeretünk, először talán lázadozunk. Ez azt mutatja, hogy van még mit fejlődnünk, hogy ’készek legyünk az engedelmességre’ (Jak 3:17). Ebben a cikkben meg fogunk vizsgálni néhány próbateljes helyzetet, amely megmutathatja, hogy mennyire vagyunk készek összhangban cselekedni Isten szándékával, és szívből engedelmeskedni neki.
2–3. Mit kell továbbra is megtennünk, ha szeretnénk kívánatos kincsek maradni Jehova szemében?
2 Hogyan fogadod a Biblián alapuló tanácsokat? A Szentírás feltárja, hogy Isten össze akarja gyűjteni ’minden nemzet kívánatos kincseit’ (Agg 2:7). Természetesen a legtöbben nem igazán voltunk kívánatos kincsek Isten szemében, amikor megismertük az igazságot. Ám az Isten és a drága Fia iránt érzett szeretetünk arra ösztönzött minket, hogy komoly változtatásokat tegyünk a gondolkodásmódunkban és a szokásainkban, és így örömet szerezzünk Istennek. Végül sok-sok ima és erőfeszítés után elérkezett a várva várt nap, amikor is átadhattuk az életünket Jehovának, és megkeresztelkedhettünk. (Olvassátok fel: Kolosszé 1:9, 10.)
3 Ám a tökéletlenségünk elleni harc nem ért véget a keresztelkedésünkkel; addig tart, amíg tökéletesek nem leszünk. Jehova azonban arról biztosít bennünket, hogy ha nem adjuk fel a harcot, és igyekszünk még kívánatosabb kinccsé válni a szemében, akkor meg fogja áldani az erőfeszítéseinket.
Ha tanácsot kapunk
4. Milyen három módon kaphatunk szentírási tanácsot?
4 Mielőtt felvennénk a harcot a hibáinkkal, tudnunk kell, hogy mik azok. Egy szívhez szóló előadás a Királyság-teremben vagy egy gondolatébresztő cikk valamelyik kiadványunkban rámutathat egy komoly hiányosságunkra. Ám ha egy előadásból vagy egy cikkből nem ébredünk rá, hogy változtatnunk kell valamin, Jehova talán valamelyik hittársunkat fogja felhasználni, hogy felhívja a figyelmünket a hibánkra. (Olvassátok fel: Galácia 6:1.)
5. Hogyan reagálhatunk helytelen módon a tanácsra, és miért kell a pásztoroknak állhatatosnak lenniük a segítségnyújtásban?
5 Nem könnyű elfogadni a tanácsot egy tökéletlen embertől, függetlenül attól, hogy mennyire tapintatosan és szeretetteljesen adja azt. Ám ahogy a Galácia 6:1 rámutat, Jehova azt parancsolja a szellemileg képesített személyeknek, hogy ’próbáljanak meg’ helyreigazítani bennünket, és ezt a „szelídség szellemében” tegyék. Ha kedvezően reagálunk a tanácsra, még kívánatosabb kincsek leszünk Isten szemében. Érdekes, hogy amikor imádkozunk, nem esik nehezünkre elismerni, hogy nem vagyunk tökéletesek. De amikor valaki felhívja a figyelmünket valamelyik hibánkra, késztetést érezhetünk arra, hogy igazoljuk magunkat, lekicsinyeljük a hibánkat, megkérdőjelezzük a tanácsadó indítékát, vagy kifogásoljuk azt, ahogyan tanácsot kaptunk (2Kir 5:11). És ha a tanácsadó egy különösen érzékeny területet érint, akkor rosszul reagálhatunk a tanácsra. Ilyen terület lehet például valamelyik családtagunk hibája, az öltözködésünk, a higiéniánk, vagy egy olyan kikapcsolódási forma, ami nekünk tetszik, de Jehovának nem. Ilyenkor magunk is meglepődhetünk azon, ahogyan reagáltunk, és a tanácsadó is megdöbbenhet rajta. De amikor lecsillapodunk, általában elismerjük, hogy a tanács helyénvaló volt.
6. Hogyan tárja fel Isten szava „a szív gondolatait és szándékait”?
6 Ennek a cikknek a kulcsidézete arra emlékeztet bennünket, hogy Isten szava „erőt fejt ki”. Ez az erő képes megváltoztatni az életünket. A keresztelkedésünk előtt is, és az után is segíteni tud, hogy megtegyük a szükséges változtatásokat. Pál a héberekhez írt levelében azt is kijelenti, hogy Isten szava „egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízületeket és velőjüket, és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait” (Héb 4:12). Más szavakkal, az, hogy mennyit fogadunk meg Isten útmutatásaiból, melyet a Biblia által kapunk, megmutatja, hogy milyenek vagyunk valójában. Vajon van néha különbség aközött, hogy milyen személynek tűnünk („lélek”), és aközött, hogy milyenek vagyunk valójában („szellem”)? (Olvassátok fel: Máté 23:27, 28.) Gondold át, hogy te mit tennél a következő helyzetekben.
Tartsunk lépést Jehova szervezetével
7–8. a) Valószínűleg miért ragaszkodott néhány zsidó származású keresztény a mózesi törvény bizonyos részeinek megtartásához? b) Összhangban voltak az erőfeszítéseik Jehova szándékával?
7 Sokan fejből is tudjuk idézni a Példabeszédek 4:18-at: „Az igazságosak ösvénye . . . olyan, mint a hajnal világossága, mely egyre világosabb lesz a teljes délig.” Ezek a szavak azt mutatják, hogy idővel egyre jobban megértjük majd Jehova akaratát, és egyre inkább azt tudjuk tenni, ami örömet szerez neki.
8 Ahogyan az előző cikkben láttuk, Jézus halála után sok zsidó származású keresztény nehéznek találta, hogy felhagyjon a mózesi törvény követésével (Csel 21:20). Bár Pál nagyon hatásosan érvelt amellett, hogy a keresztények már nem állnak a Törvény hatálya alatt, néhányan nem fogadták el az ihletett kijelentéseit (Kol 2:13–15). Talán úgy gondolták, hogy ha továbbra is megtartják a Törvény néhány részét, nem fogják üldözni őket. Bármi volt is a helyzet, Pál levelet írt a héber keresztényeknek, és ebben világosan leírta, hogy ha továbbra sem hajlandók összhangban cselekedni Isten kibontakozó szándékával, akkor nem mehetnek be Isten nyugalmába (Héb 4:1, 2, 6; olvassátok fel: Héberek 4:11). * Ha szerették volna elnyerni Jehova tetszését, el kellett volna fogadniuk a tényt, hogy Jehova azt szeretné, ha már másképp imádnák őt.
9. Hogyan lenne jó fogadnunk, ha változások történnek abban, ahogyan az egyes szentírási igazságokat értjük?
9 Napjainkban többször is előfordult, hogy jobban megértettünk bizonyos bibliai tanításokat. Nem kell, hogy rossz érzéseink legyenek emiatt. Sőt, ez csak növeli a hű és értelmes rabszolgába vetett bizalmunkat. A „rabszolga” képviselője, a Vezető Testület nem vonakodik változtatni, ha úgy látja, hogy tisztázásra vagy kiigazításra szorul az, ahogyan az igazságot értjük. A rabszolga osztály számára sokkal fontosabb, hogy összhangban cselekedjen Isten kibontakozó szándékával, minthogy elkerülje a változtatások miatti bírálatokat. Te hogyan fogadod, amikor változás történik abban, ahogyan az egyes szentírási igazságokat értjük? (Olvassátok fel: Lukács 5:39.)
10–11. Mit tett néhány bibliakutató, amikor a prédikálómunka új módszereit vezették be, és mit tanulhatunk a példájukból?
10 Vizsgáljunk meg egy másik példát is. A XIX. század végén és a XX. század elején egyes Bibliakutatók, akik nagyon jó előadók voltak, úgy vélték, hogy a leginkább úgy lehet eleget tenni a prédikálásra vonatkozó megbízásnak, ha alaposan kidolgozott előadásokat tartanak a hálás hallgatóságnak. Nagyon élvezték, hogy a nyilvánosság előtt beszélhetnek, és néhányan közülük előszeretettel sütkéreztek a hallgatóság dicséretében. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Jehova azt szeretné, ha a népe más prédikálási módszereket alkalmazna, például a házról házra végzett szolgálatot. Néhány kiváló előadó kereken elutasította, hogy kipróbáljon bármilyen új módszert. Kívülről úgy tűnt, hogy szellemi emberek, akik Isten iránti odaadásban élnek. Ám amikor kiderült, hogy mi Isten szándéka a prédikálómunkára vonatkozóan, felszínre került, hogy mit gondolnak valójában, és mik az indítékaik. Mit érzett Jehova velük kapcsolatban? Nem áldotta meg őket, és később elhagyták a szervezetet (Máté 10:1–6; Csel 5:42; 20:20).
11 Azoknak a Bibliakutatóknak, akik lojálisak maradtak a szervezethez, talán nem volt könnyű nyilvánosan prédikálniuk. Sokuk elé nagy feladatot állított, különösen a kezdeti időszakban. De engedelmesek voltak. Idővel legyőzték az aggodalmukat, és Jehova gazdagon megáldotta őket. Te hogyan reagálsz, amikor azt kérik tőled, hogy vegyél részt a prédikálómunkának egy olyan ágában, amely nehéznek tűnik a számodra? Készségesen részt veszel ebben is?
Ha egy szerettünk elhagyja Jehovát
12–13. a) Mi a célja Jehovának azzal, hogy a megbánást nem tanúsító bűnösöket ki kell közösíteni? b) Milyen próbával néz szembe néhány keresztény szülő, és miért olyan nehéz ez a próba?
12 Minden kétséget kizáróan mindannyian egyetértünk azzal az alapelvvel, hogy ha szeretnénk örömet szerezni Istennek, akkor tisztának kell lennünk fizikailag, erkölcsileg és szellemileg. (Olvassátok fel: Titusz 2:14.) Ám lehetnek olyan esetek, amikor komoly nehézséget jelent alkalmaznunk ezt az alapelvet. Tegyük fel például, hogy egy jó hírnévnek örvendő keresztény házaspár egyetlen fia elhagyja az igazságot. Mivel fontosabb neki a ’bűn ideig-óráig való élvezete’, minthogy jó kapcsolatban legyen Jehovával és az istenfélő szüleivel, a fiatalt kiközösítik (Héb 11:25).
13 A szülők le vannak sújtva! Persze tudják, hogy a Biblia ezt mondja a kiközösítéssel kapcsolatban: „ne keveredjetek többé egy társaságba senkivel, akit testvérnek neveznek, de parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. Az ilyennel még csak együtt se egyetek” (1Kor 5:11, 13). Azt is tudják, hogy a „senki” kifejezésbe azok a családtagok is beletartoznak, akikkel nem laknak együtt. De annyira szeretik a gyermeküket! A bennük dúló érzelmi vihar miatt így érvelhetnek: „Hogyan tudnánk segíteni a fiunknak visszatérni Jehovához, ha egyszer nem ápolhatunk vele kapcsolatot? Nem érnénk el többet, ha rendszeresen beszélnénk vele?” *
14–15. Miről ne feledkezzenek meg azok a szülők, akiknek a gyermekét kiközösítették?
14 Szívből együtt érzünk ezekkel a szülőkkel. Végtére is a fiuknak joga van dönteni, és ő úgy döntött, hogy inkább világi életet él, és nem ápol kapcsolatot a szüleivel és a hittársaival. Ráadásul a szülők nem szólhattak bele a dologba. Nem csoda, hogy tehetetlennek érzik magukat.
15 De vajon mit fognak tenni ezek a kedves szülők? Engedelmeskedni fognak Jehova egyértelmű útmutatásának? Vagy úgy érvelnek, hogy „szükséges családi ügy” címén rendszeresen kapcsolatot ápolhatnak a kiközösített fiukkal? Mielőtt döntést hoznak, fontos megvizsgálniuk, hogy Jehova mit érez a tetteikkel kapcsolatban. Isten célja az, hogy tisztán tartsa a szervezetét, és – ha lehetséges – segítsen a helytelenséget elkövetőnek észhez térni. Mit tehetnek a szülők azért, hogy ez a cél megvalósuljon?
16–17. Milyen tanulságot vonhatunk le Áron esetéből?
16 Mózes bátyja, Áron is nehéz próbát élt át a két fia miatt. Gondolj csak bele, hogyan érezhette magát, miután a fiai, Nádáb és Abihu „törvénytelen tüzet ajánlottak fel” Jehovának, és Ő megölte őket ezért. Így a szüleiknek már nem volt lehetőségük kapcsolatot ápolni velük. De volt még valami, ami megnehezítette a helyzetet. Jehova ezt parancsolta Áronnak és a hűséges fiainak: „Fejeteket ne hagyjátok ápolatlanul, és ne szaggassátok meg ruháitokat [gyászotokban], hogy meg ne haljatok, és hogy [Jehova] meg ne haragudjon az egész közösségre” (3Móz 10:1–6). A tanulság egyértelmű. A Jehova iránt érzett szeretetünknek erősebbnek kell lennie annál, mint amit a hűtlen családtagunk iránt érzünk.
17 Napjainkban Jehova nem pusztítja el azonnal azokat, akik megszegik a törvényét. Szeretetteljes módon lehetőséget ad a vétkezőknek, hogy megbánják a tettüket, és felhagyjanak azzal. De vajon hogyan érezné magát Jehova, ha a megbánást nem tanúsító személy szülei folyamatosan próbára tennék Őt azzal, hogy szükségtelenül kapcsolatot ápolnak a kiközösített gyermekükkel?
18–19. Milyen áldásokat tapasztalhatnak azok a családtagok, akik nem hagyják figyelmen kívül Jehovának a kiközösítéssel kapcsolatos útmutatásait?
18 Sokan, akiket korábban kiközösítettek, de aztán visszafogadtak, őszintén elismerik, hogy az segített nekik észhez térni, hogy a barátaik és a családtagjaik lojálisak maradtak Jehovához, és nem ápoltak kapcsolatot velük. Az egyik gyülekezetben a vének egy fiatal nő visszafogadásával kapcsolatban azt írták, hogy sikerült megtisztítania az életét, ami „részben annak volt köszönhető, hogy a vér szerinti testvére tiszteletben tartotta a kiközösítésre vonatkozó elrendezést”. A testvérnő ezt mondta: „Az segített nekem, hogy vágyjak visszatérni Jehovához, hogy a testvérem szilárdan ragaszkodott a szentírási útmutatáshoz.”
19 Mit kell tehát tennünk? Harcolnunk kell a tökéletlen szívünk hajlama ellen, és nem szabad lázadoznunk a szentírási tanácsokkal szemben. Teljes mértékben bíznunk kell abban, hogy mindig az a legjobb módja a problémák megoldásának, ahogyan Jehova teszi azt.
„Isten szava élő”
20. Milyen kétféle módon lehet alkalmazni a Héberek 4:12-t? (Lásd a lábjegyzetet is.)
20 Amikor Pál azt írta, hogy „Isten szava élő”, nem kifejezetten Isten írott Szavára, a Bibliára gondolt. * A szövegkörnyezet megmutatja, hogy itt valójában Isten ígéreteiről beszélt. Azt szerette volna hangsúlyozni, hogy Isten soha nem felejtkezik meg egyetlen ígéretéről sem. Jehova maga is kijelentette ezt Ézsaiás próféta által: ’az én beszédem nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem sikeres lesz abban, amiért elküldtem’ (Ézs 55:11). Tehát nincs okunk türelmetlennek lenni, ha Jehova nem olyan gyorsan valósítja meg az ígéreteit, mint ahogyan szeretnénk. Jehova „folyton munkálkodik”, hogy sikeresen véghezvigye a szándékát (Ján 5:17).
21. Miért lehet buzdító a Héberek 4:12 a „nagy sokaság” régóta hűséges tagjainak?
21 A „nagy sokaság” tagjai között vannak olyanok, akik már több évtizede hűségesen szolgálják Jehovát (Jel 7:9). Sokan közülük nem számítottak arra, hogy meg fognak öregedni ebben a világrendszerben. De nem kedvetlenedtek el (Zsolt 92:14). Felismerik, hogy Jehova szava élő, és ő azon munkálkodik, hogy megvalósítsa az ígéreteit. Mivel Isten számára nagyon fontos a szándéka, örömet szerezhetünk neki, ha mi is annak tartjuk. A hetedik napon Jehova megnyugodott a munkájától, abban a biztos tudatban, hogy a szándéka meg fog valósulni, és hogy a népe mint csoport összhangban fog cselekedni ezzel. És mi a helyzet veled? Te bementél már Isten nyugalmába?
[Lábjegyzetek]
^ 8. bek. Sok zsidó vallási vezető kínosan ügyelt arra, hogy a legapróbb részletekig betartsa a mózesi törvényt, de amikor a Messiás eljött, nem ismerték fel. Nem tartottak lépést Isten kibontakozó szándékával.
^ 20. bek. Napjainkban Isten az írott Szava által szól hozzánk, amelynek ereje képes megváltoztatni az életünket. Ezért Pálnak a Héberek 4:12-ben található szavait tágabb értelemben a Bibliára is lehet alkalmazni.
Emlékszel rá?
• Mit kell tennünk, hogy bemehessünk Isten nyugalmába napjainkban?
• Ha tudjuk, hogy mi Isten szándéka, akkor hogyan kell fogadnunk a szentírási tanácsokat?
• Milyen helyzetekben lehet nehéz megfogadni a szentírási tanácsokat, de miért fontos engedelmeskednünk?
• Milyen kétféle módon lehet alkalmazni a Héberek 4:12-t?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 31. oldalon]
A szülők le vannak sújtva!
