Olvasók kérdései

Meg lehet határozni, hogy a napnak pontosan melyik órájában feszítették oszlopra Jézus Krisztust?

Ez a kérdés amiatt a látszólagos ellentmondás miatt merül fel, amely a Jézus haláláról szóló ihletett beszámolókban fedezhető fel, pontosabban a Márk és a János apostol által írt beszámolókban. Márk ezt írta: „A harmadik óra volt, amikor [Jézust a katonák] oszlopra feszítették” (Márk 15:25). János szerint „a hatodik óra körül járt az idő”, amikor Pilátus átadta Jézust a zsidóknak, hogy azok oszlopra feszítsék (Ján 19:14–16). A Biblia szövegmagyarázóinak többféle elképzelésük is van ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldására. A Szentírás azonban nem szolgál elegendő információval ahhoz, hogy magyarázatot lehessen adni a két beszámoló közti különbségre. Ám segíthet az, ha megnézzük, hogy hogyan gondolkodtak akkoriban az időről.

Az első században a zsidók a nappalt 12 órára osztották fel, és az órákat napkeltétől számították (Ján 11:9). „A harmadik óra” tehát reggel nyolctól kilencig tartott, „a hatodik óra” pedig dél körül ért véget. Természetesen a nap az év különböző szakaiban máskor kelt fel, és ment le, így a nappalok hosszúsága az évszaktól függően változott. Továbbá a nap állásából állapították meg, hogy hány óra van. Emiatt az időt csak hozzávetőlegesen tudták meghatározni. A Keresztény Görög Iratok egy-egy esemény időpontjaként legtöbbször a harmadik, a hatodik és a kilencedik órát említi, és gyakran ezek is csak körülbelüli időpontok voltak (Máté 20:3, 5; Csel 10:3, 9, 30). Konkrétabban csak akkor adja meg az időpontot, amikor az kifejezetten fontos szerepet kap a beszámolóban. Például egy alkalommal szó volt egy eseményről, amely „a hetedik órában” történt (Ján 4:52).

Az evangéliumi beszámolók megegyeznek abban, hogy mi mikor történt Jézus földi életének utolsó napján. Mind a négy evangéliumban az áll, hogy a papok és a vének hajnalban ültek össze, illetve hogy azt követően Jézust a római kormányzó, Poncius Pilátus elé vitették (Máté 27:1; Márk 15:1; Luk 22:66; Ján 18:28). Máté, Márk és Lukács mindhárman azt írják, hogy a hatodik órától – amikor Jézus már az oszlopon függött – egészen a kilencedik óráig sötétség borult a vidékre (Máté 27:45, 46; Márk 15:33, 34; Luk 23:44).

Egy másik tényező is jelentős szerepet játszhat annak meghatározásában, hogy mikor feszítették oszlopra Jézust: az ostorozást vagy korbácsolást az oszlopra feszítés részének tekintették. Néha az ostorozás annyira brutális volt, hogy az elítélt belehalt. Jézust is igen kegyetlenül megostorozhatták, hiszen egy másik férfinak át kellett vennie tőle a kínoszlopot, mert ő már nem bírta vinni (Luk 23:26; Ján 19:17). Ha az oszlopra feszítés az ostorozással kezdődött, akkor valamennyi időnek el kellett telnie, mielőtt Jézust a kínoszlopra szegezték. Ezért hát, hogy ki mikorra tette az oszlopra feszítés időpontját, az attól is függhet, hogy a kivégzés melyik szakaszában állapította meg az időt.

János apostol több évtizeddel később írta a beszámolóját, mint a többi evangéliumíró. Ebből adódóan olvashatta is azokat. Igaz, ő látszólag nem ugyanakkorra tette Jézus oszlopra feszítését, mint Márk. Ez inkább pontosan azt bizonyítja, hogy János nemcsak egyszerűen lemásolta Márk beszámolóját. János is, és Márk is Istentől kapott ihletést az evangéliuma megírására. Bár elegendő szentírási bizonyíték hiányában nem lehet magyarázatot adni az eltérésre, bátran megbízhatunk az evangéliumi beszámolókban.