Összeegyeztethető-e az evolúció a Bibliával?
Összeegyeztethető-e az evolúció a Bibliával?
LEHETSÉGES, hogy Isten felhasználta az evolúciót, és úgy alkotott az állatokból embert? Vajon Isten irányította a baktériumokat úgy, hogy halak fejlődjenek ki belőlük, majd azok továbbfejlődjenek hüllőkké és emlősökké, és végül az emberszabású majmok fajából ember legyen? Néhány tudós és vallási vezető azt állítja, hogy egyszerre hisz az evolúció elméletében és a Bibliában. Azt mondják, hogy a Bibliában a Mózes első könyve jelképes nyelvezeten íródott. Talán te is eltűnődtél már: „Összeegyeztethető-e a Bibliával az az elmélet, hogy az ember az állatokból alakult ki?”
Ahhoz, hogy megértsük, kik vagyunk, hová tartunk és hogyan éljünk, létfontosságú megértenünk, hogy honnan eredünk. Csakis az ember eredetének ismeretében érthetjük meg, hogy Isten miért engedi meg a szenvedést, valamint hogy mi a szándéka az ember jövőjét illetően. Nem lehetünk jó kapcsolatban Istennel, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy ő a Teremtőnk. Ezért vizsgáljuk meg, mit mond a Biblia az ember eredetéről, jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Azután majd megnézzük, hogy az evolúció elmélete összeegyeztethető-e a Bibliával.
Amikor még csak egy ember létezett
Az evolucionisták általában azt állítják, hogy egy állatpopuláció fokozatosan emberi populációvá fejlődött, és tagadják, hogy hajdanán csak egy ember létezett. A Biblia azonban egészen más képet tár elénk erről a témáról. Azt írja, hogy egyetlen embertől, Ádámtól származunk. A bibliai beszámoló valóságos személyként beszél Ádámról. Elmondja nekünk a felesége nevét és néhány gyermekéét. Részletesen feltárja, mit tett, mit mondott, mikor élt és mikor halt meg. Jézus nem tekintette úgy ezt a leírást, mint ami pusztán tudatlan embereknek szóló történet. Amikor a művelt vallási vezetőkhöz szólt, ezt mondta: ’Nem olvastátok-e, hogy aki teremtette őket, kezdettől fogva férfinak és nőnek alkotta őket?’ (Máté 19:3–5). Ezután Jézus idézte az 1Mózes 2:24-ben feljegyzett szavakat Ádámról és Éváról.
A Biblia egyik írója, Lukács, aki alapos történetíró is volt egyben, éppolyan valóságosnak mutatja be Ádámot, mint amilyen Jézus volt. Lukács egészen az első emberig visszavezeti Jézus leszármazási vonalát (Lukács 3:23–38). Ezenkívül amikor Pál apostol olyan hallgatóság előtt beszélt, amelyben jelen voltak a híres görög iskolákban tanult filozófusok is, ezt mondta: „Az Isten, aki alkotta a világot, és mindent, ami abban van . . . egy emberből alkotta az emberek minden nemzetét, hogy lakjanak a föld egész színén” (Cselekedetek 17:24–26). Világosan látható tehát, hogy a Biblia azt tanítja, hogy ’egy embertől’ származunk. És vajon az, amit az ember eredeti állapotáról mond a Biblia, összeegyeztethető az evolúcióval?
Az ember elveszíti a tökéletességet
A Biblia szerint Jehova tökéletesnek alkotta 1Mózes 1:27, 31). Milyen egy tökéletes ember?
az első embert. Isten nem is képes másképp alkotni. A teremtési beszámolóban ez áll: „Isten megteremtette az embert a maga képmására . . . Isten ezek után megnézett mindent, amit alkotott, és lám, mindaz nagyon jó volt!” (A tökéletes embernek szabad akarata van, és teljes mértékben utánozni tudja Isten tulajdonságait. Azt olvassuk a Bibliában, hogy „az igaz Isten becsületesnek alkotta az embereket, de azok sokféle tervet kieszeltek” (Prédikátor 7:29). Ádám úgy döntött, hogy fellázad Isten ellen. Lázadásával elveszítette a tökéletességet saját maga és az utódai számára is. Az, hogy az ember elveszítette a tökéletességet, magyarázatot ad arra, hogy sokszor miért okozunk csalódást magunknak, noha azt szeretnénk tenni, ami jó. Pál apostol ezt írta erről: „amit akarok, azt nem cselekszem, hanem amit gyűlölök, azt teszem” (Róma 7:15).
Egy tökéletes ember a Biblia szerint örökké élne tökéletes egészségben. Abból, amit Isten Ádámnak mondott, egyértelműen látszik, hogy ha az első ember nem vált volna engedetlenné Istennel szemben, soha nem halt volna meg (1Mózes 2:16, 17; 3:22, 23). Jehova nem jelentette volna ki az ember teremtése után, hogy az „nagyon jó”, ha az ember hajlamos lett volna megbetegedni vagy fellázadni. Az ad magyarázatot arra, hogy a csodálatosan megtervezett emberi test miért fogékony a torzulásra és a betegségekre, hogy az ember elveszítette a tökéletességet. Ennélfogva az evolúció nem egyeztethető össze a Bibliával. Úgy mutatja be a mai embert, mint fejlődésben lévő állatot. A Biblia viszont úgy mutatja be a mai embert, mint a tökéletes ember elkorcsosuló leszármazottját.
Az az elképzelés, hogy Isten irányította az evolúciót, hogy megalkossa az embert, azzal is összeegyeztethetetlen, amit a Biblia Isten személyiségéről mond. Ha Isten egyengette volna az evolúció folyamatát, az egyben azt jelentené, hogy az ő vezetésével került volna az emberiség a jelenlegi beteg és nyomorúságos állapotba. A Biblia viszont ezt mondja Istenről: „Kőszikla, cselekedete tökéletes, hisz minden útja igazságosság. A hűség Istene, kiben nincs igazságtalanság; igazságos és egyenes ő. Ők cselekedtek romlottan; nem a gyermekei, a hiányosság az övék” (5Mózes 32:4, 5). Tehát az emberiség jelenlegi szenvedése nem annak a következménye, hogy Isten irányította az evolúciót, hanem annak, hogy egyetlen ember az Isten elleni lázadásával elveszítette a tökéletességet saját maga és a leszármazottai számára. Most, hogy megvizsgáltuk Ádám esetét, fordítsuk figyelmünket Jézusra. Vajon az evolúció összeegyeztethető azzal, amit a Biblia Jézusról mond?
Hihet-e valaki egyszerre az evolúcióban is, és a keresztényiségben is?
„Krisztus meghalt a bűneinkért . . . ” Valószínűleg tudod, hogy ez a keresztényiség egyik 1Korintusz 15:3; 1Péter 3:18). Ahhoz, hogy megértsük, miért összeegyeztethetetlen az evolúció ezzel a kijelentéssel, először azt kell meglátnunk, hogy a Biblia miért beszél rólunk úgy, mint bűnösökről, és milyen hatással van ránk a bűn.
alaptanítása (Mindannyian bűnösök vagyunk abban az értelemben, hogy nem tudjuk tökéletesen utánozni Isten dicsőséges tulajdonságait, mint amilyen a szeretete és az igazságossága. Ezért mondja a Biblia: „mindnyájan vétkeztek, és elmaradnak az Isten dicsőségétől” (Róma 3:23). A Biblia azt tanítja, hogy a halál oka a bűn. „A halált okozó fullánk a bűn” – jelenti ki az 1Korintusz 15:56. Elsősorban öröklött bűnünknek tudható be az is, hogy megbetegszünk. Jézus rámutatott, hogy a betegség összefügg bűnös állapotunkkal. Ezt mondta egy béna embernek: „megbocsáttattak bűneid”, és azután a férfi meggyógyult (Máté 9:2–7).
Hogyan segít rajtunk Jézus halála? A Biblia ellentétbe állítja Ádámot és Jézus Krisztust, ezt mondva: „Mert ahogy Ádámban mindenki meghal, úgy a Krisztusban is mindenki meg fog elevenedni” (1Korintusz 15:22). Jézus az élete feláldozásával kifizette az árat az Ádámtól örökölt bűnünkért. Így mindazok, akik hitet gyakorolnak Jézusban és engedelmeskednek neki, elnyerik azt, amit Ádám eljátszott – az örök élet kilátását (János 3:16; Róma 6:23).
Látod már, hogy az evolúció összeegyeztethetetlen a keresztényiséggel? Ha kétségbe vonjuk, hogy „Ádámban mindenki meghal”, hogyan reménykedhetnénk abban, hogy „Krisztusban . . . mindenki meg fog elevenedni”?
Miért vonzza az embereket az evolúció?
A Biblia feltárja, hogyan válnak népszerűvé olyan tanítások, mint amilyen az evolúció is. Ezt mondja: „lesz időszak, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem a saját kívánságaikkal összhangban gyűjtenek össze maguknak tanítókat, hogy csiklandoztassák a fülüket; és az igazságtól elfordítják fülüket, a valótlan történetekhez ellenben odafordulnak” (2Timóteusz 4:3, 4). Jóllehet az evolúciót általában tudományos nyelvezettel mondják el, igazából vallásos tanítás. Egy fajta életfilozófiát és Istenhez való viszonyulást tanít. Nézetei alattomos módon az emberiség önző, függetlenségre irányuló hajlamainak kedveznek. Sokan, akik az evolúcióban hisznek, azt állítják, hogy Istenben is hisznek. Csakhogy nyugodt lélekkel úgy hisznek Istenben, mint aki nem teremtett, nem avatkozik bele az emberi ügyekbe, és nem ítéli majd meg az embereket. Olyan hitvallás ez, amely csiklandozza a fülüket.
Az evolúció védelmezőit gyakran nem a tények vezérlik, hanem ’a saját kívánságaik’, talán az a kívánság, hogy elfogadják őket tudományos körökben, melyekben az evolúció meggyökeresedett tantétel. Michael Behe biokémia-professzor, aki eddig életének legnagyobb részét az élő sejten belül lejátszódó összetett folyamatok tanulmányozásával töltötte, kifejtette, hogy akik a sejt felépítésének evolúcióját tanítják, azoknak nincs bizonyítékuk az állításaikra. Lejátszódhatott-e az evolúció ezen a parányi, molekuláris szinten? „A molekuláris evolúció nem tudományos tekintélyen alapul – írta. – A tudományos irodalomban nincs olyan kiadvány – nagynevű folyóirat, szaklap vagy könyv –, amely leírja, hogy bármilyen létező, összetett, biokémiai rendszer molekuláris evolúciója miként ment végbe, de még csak azt sem, hogy miként mehetett volna végbe . . . A darwini molekuláris evolúcióval kapcsolatos állítás csupán szájhősködés.”
Ha az evolucionisták nem tudnak magyarázattal szolgálni, miért hangoztatják nézeteiket annyira erőteljesen? Michael Behe ezt így magyarázza: „Sokan vannak köztünk nagynevű és köztiszteletben álló tudósok, akik egyszerűen nem akarják, hogy a természeten túl bármi is létezzék.”
Az evolúció tantétele sok papot is vonz, akik bölcseknek akarnak látszani. Hasonlítanak azokhoz, akik Pál apostolnak a római keresztényekhez írt levelében vannak megemlítve: „ami Róma 1:19–22). Mit tehetsz azért, nehogy téged is lépre csaljanak hamis tanítók?
tudható az Istenről, az nyilvánvaló közöttük . . . az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége, úgyhogy nincs mentség számukra; mert bár ismerték az Istent, nem dicsőítették őt mint Istent, és hálát sem adtak neki, hanem üresfejűvé lettek okoskodásaikban, és értelmetlen szívük elsötétült. Azt bizonygatták ugyan, hogy bölcsek, de bolonddá lettek” (A Teremtőbe vetett, tényeken alapuló hit
A Biblia hangsúlyozza a tények, vagyis bizonyítékok fontosságát, amikor meghatározza, hogy mi a hit. Ezt írja: „A hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Héberek 11:1). Az Istenbe vetett valódi hitnek tényeken, vagyis bizonyítékokon kell alapulnia, amelyek alátámasztják a Teremtő létezését. A Bibliából azt is megtudhatjuk, hogy hol találhatók ezek a bizonyítékok.
Dávid, a Biblia egyik ihletett írója így fogalmazott: „Magasztallak, mert félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg!” (Zsoltárok 139:14). Ha időt szánunk arra, hogy elmélkedjünk saját testünk és más élőlények bámulatos felépítésén, az áhítattal tölt el, hiszen látjuk Alkotónk bölcsességét. A több ezer rendszer minden egyes része – melyek együttműködnek az életünk fenntartásában – ideálisan van megtervezve. A fizikai világegyetem is matematikai pontosságról és rendről tanúskodik. Dávid ezt írta: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat” (Zsoltárok 19:1).
Maga a Biblia rengeteg bizonyítékkal szolgál a Teremtő létezésére. Ha időt szánsz arra, hogy megvizsgáld 66 könyvének a következetességét, erkölcsi irányadó mértékeinek kiválóságát és azt, hogy próféciái egytől egyig beteljesednek, számtalan bizonyítékra lelsz arra vonatkozóan, hogy a Teremtő a szerzője. A Biblia tanításainak megértése ezenkívül azzal a bizalommal tölt el, hogy ez a könyv valóban a Teremtő Szava. Például ha megértesz olyan bibliai tanításokat, mint az, hogy miért szenvedünk, mi Isten Királysága, milyen jövő vár az emberiségre, és hogyan lehetünk boldogok, láthatod Isten bölcsességének nyilvánvaló bizonyítékát. Lehet, hogy te is úgy fogsz érezni, ahogyan Pál, amikor ezt írta: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily kikutathatatlanok az ítéletei, és kinyomozhatatlanok az útjai!” (Róma 11:33).
Miközben vizsgálod a bizonyítékokat, és növekszik a hited, meg fogsz győződni arról, hogy a Bibliát olvasva maga a Teremtő szól hozzád. Ő ezt mondja: „Én alkottam a földet, és az embert is én teremtettem rá. Én feszítettem ki saját kezemmel az egeket, és parancsoltam egész seregüknek” (Ézsaiás 45:12). Biztos, hogy soha nem fogod megbánni, hogy erőfeszítést tettél arra, hogy bebizonyítsd magadnak: mindennek a Teremtője Jehova.
[Oldalidézet a 14. oldalon]
Pál apostol ezt mondta a művelt görögöknek: „Isten . . . egy emberből alkotta az emberek minden nemzetét”
[Oldalidézet a 15. oldalon]
Az evolúció úgy mutatja be a mai embert, mint fejlődésben lévő állatot. A Biblia úgy mutatja be a mai embert, mint a tökéletes ember elkorcsosuló leszármazottját
[Oldalidézet a 16. oldalon]
„A molekuláris evolúció nem tudományos tekintélyen alapul”
[Oldalidézet a 17. oldalon]
Az élőlények bámulatos felépítése áhítattal tölt el, hiszen látjuk Alkotónk bölcsességét