Közeledj Istenhez!

Szabad akaratot adott nekünk

2KIRÁLYOK 18:1–7

NAGYON fontos, hogy a szülők jó példával járjanak elöl. A gyermekek így vonzó tulajdonságokat sajátíthatnak el, és bölcs döntéseket tudnak majd hozni az életben. Sajnos azonban sok szülő rossz példát mutat. De vajon ebből törvényszerűen az következik, hogy a gyermekeik ugyanolyanok lesznek, mint ők? A válasz abban a megnyugtató igazságban rejlik, hogy Jehova Isten mindannyiunknak egy nagyszerű ajándékot adott, a szabad akaratot. Vizsgáljuk meg ezzel kapcsolatban Ezékiás történetét a 2Királyok 18:1–7 alapján.

Ezékiás „Júda királyának, Aháznak a fia” volt (1. vers). Aház tévútra vitte a népet, így az elfordult Jehova tiszta imádatától. Ez a gonosz király Baál-imádatot gyakorolt, melynek része volt az emberáldozatok bemutatása. Ezékiásnak legalább egy fiútestvérét áldozatként mutatta be. Bezáratta a templom ajtóit, és „oltárokat készített magának minden sarkon Jeruzsálemben”. „Bosszantotta Jehovát” (2Krónikák 28:3, 24, 25). Nála rosszabb apát nem is lehetett volna elképzelni. De vajon elkerülhetetlen volt, hogy Ezékiás is elkövesse azokat a hibákat, melyeket az édesapja?

Nem sokkal azután, hogy Ezékiás az apja halálát követően trónra került, bebizonyította, hogy nem a rossz szülői példa tehetetlen áldozata. „Ezékiás azt tette, ami helyes Jehova szemében” (3. vers). Bízott Jehovában. „Nem volt . . . hozzá hasonló Júda összes királyai között” (5. vers). Uralkodásának első évében ez az ifjú király vallási reformokat vezetett be: eltávolította a magaslatokat, vagyis azokat a helyeket, ahol az emberek bálványokat imádtak, és újra megnyitotta a templomot. Így helyreállt az igaz imádat (4. vers; 2Krónikák 29:1–3, 27–31). Ezékiás „ragaszkodott Jehovához . . . És vele volt Jehova” (6., 7. vers).

Mi segített Ezékiásnak, hogy ne kövesse apja rossz példáját? Vajon az édesanyja, Abija mutatott neki jó példát, akiről egyébként nagyon keveset tudunk? Vagy talán Ézsaiás volt rá jó hatással, aki már Ezékiás születése előtt elkezdte prófétai szolgálatát? * A Biblia nem beszél erről. De bárhogy volt is, abban biztosak lehetünk, hogy Ezékiás olyan életutat választott, amely szöges ellentétben állt az édesapjáéval.

Ezékiás példája mindenkinek buzdító lehet, akinek a szülei viselkedése miatt talán nehéz gyermekkora volt. Igaz, a múlton nem tudunk változtatni, és nem tudjuk meg nem történtté tenni a fájdalmas tapasztalatokat. De ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy nem is válhat belőlünk jó ember. Van választásunk, hozhatunk olyan döntéseket, melyek egy boldogabb jövőhöz vezethetnek. Ezékiáshoz hasonlóan mi is dönthetünk úgy, hogy az igaz Istent, Jehovát imádjuk, és az ő kedvében járunk. Ha ezt választjuk, már most boldogok lehetünk, és kilátásunk nyílik arra, hogy örökké élhetünk majd Isten új világában (2Péter 3:13; Jelenések 21:3, 4). Nem is kérdés hát, hogy hálával tartozunk Istennek, aki a szeretetéből fakadóan egy értékes ajándékot adott nekünk, a szabad akaratot.

[Lábjegyzet]