Tudtad?

Egyeznek-e az ókori agyagpecséteken szereplő nevek a Bibliában említett nevekkel?

▪ Az ókori időkben a hivatalos iratokat összegöngyölték, zsinórral átkötötték, a csomóra nedves agyagdarabot helyeztek, majd ebbe pecsétet nyomtak. A pecséttel hitelesítették és „írták alá” a dokumentumokat.

A pecsételéshez olykor pecsétgyűrűt használtak, mely nagyon értékesnek számított (1Mózes 38:18; Eszter 8:8; Jeremiás 32:44). A pecséten rendszerint szerepelt a tulajdonos neve, rangja és apjának a neve.

A kutatók több száz ókori pecsétlenyomatot találtak, köztük olyanokat is, melyeken bibliai személyek neve szerepel. Némelyik lenyomatról például úgy gondolják, hogy két júdai király pecsétjével készült. Az egyik lenyomat szövege így szól: „Aházé, aki Jehotám [fia] [azaz Jótám fia], Júda királya.” Míg más lenyomatokon ez olvasható: „Ezékiásé, aki Aház [fia], Júda királya” (2Királyok 16:1, 20). Aház és Ezékiás az i. e. VIII. században uralkodtak.

A kutatók számos más lenyomatot is megvizsgáltak, melyekről szintén feltételezhető, hogy bibliai személyek pecsétjével készültek. Egyebek közt olyan személyek pecsétjével, akikről Jeremiás írásaiban esik szó. Ilyen például Báruk (Jeremiás titkára), Gemária (’Sáfán fia’), Jerahméel (’a király fia’), Jukál („Selémia fia”) és Serája (Báruk testvére) (Jeremiás 32:12; 36:4, 10, 26; 38:1; 51:59).

Milyen napszakokat különböztettek meg a bibliai időkben?

▪ A Héber Iratokban többször is szerepel a reggel, dél és este szó (1Mózes 24:11; 5Mózes 28:29; 1Királyok 18:26). A zsidók az éjszakát eleinte három, egyenként körülbelül négyórás őrszolgálatra osztották fel. De később átvették a görögök és a rómaiak módszerét, akik az éjszakát négy részre osztották. Jézus nyilvánvalóan ez utóbbi felosztásra utalt, amikor ezt mondta: „Kitartóan virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön el a ház ura: a késői órákban-e, vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy kora reggel” (Márk 13:35). Az első őrszolgálat, vagyis a ’késői órák’, naplementétől este 9 óráig tartott. A másodiknak éjfélkor volt vége, a harmadiknak „kakasszókor”, azaz körülbelül hajnali 3 órakor, a negyediknek pedig „kora reggel”, napfelkeltekor. Jézus „az éjszaka negyedik őrszolgálati időszakában” járt a Galileai-tenger vizén (Máté 14:23–26).

A Keresztény Görög Iratokban az ’óra’ kifejezéssel a nappal, vagyis a napkeltétől napnyugtáig számított időszak tizenketted részére utaltak (János 11:9). Mivel Izraelben évszaktól függően változó, hogy mikor kel fel, és mikor nyugszik le a nap, az események időpontját általában csak nagyjából adták meg, például így: „a hatodik óra körül” (Cselekedetek 10:9).

[Kép a 15. oldalon]

Agyagpecsét Ezékiás és Aház nevével (elöl), és feltehetően Báruk nevével (hátul)

[Forrásjelzések]

Hátul: Courtesy of Israel Museum, Jerusalem;

Elöl: www.BibleLandPictures.com /​Alamy

[Kép a 15. oldalon]

Napóra a római császárkor idejéből (i. e. 27. – i. sz. 476.)

[Forrásjelzés]

© Gerard Degeorge/​The Bridgeman Art Library International