SZERINTED mi volt a gond velük? Elvégre az indítékaik jók voltak, mindketten szerették Istent, és fontosnak tartották, hogy együtt tanulmányozzák a Bibliát. Ám ami a leginkább hozzájárulhatott volna az egységükhöz, épp az ellenkezőjét idézte elő. Bár közösen tanulmányoztak, mégsem erősítették egymást szellemileg.

Milyen a szellemi ember? Miért fontos, hogy a házastársak erősítsék egymást szellemileg? Milyen akadályokkal kell megküzdeniük, és hogyan győzhetik le őket?

A Biblia beszél arról, hogy az embereknek különféle szemléletmódja és felfogása lehet (Júdás 18, 19). A Biblia egyik írója, Pál kiemeli, mi a különbség a szellemi és a testi ember között. A testi embert énközpontúnak mutatja be, olyannak, aki a saját feje után megy, és nem törekszik arra, hogy Isten törvényei szerint éljen (1Korintusz 2:14; Galácia 5:19, 20).

Vele ellentétben a szellemi ember tiszteli Isten alapelveit. A barátjának tekinti Jehova Istent, és szeretné utánozni (Efézus 5:1). Ezért kedvesen, szeretettel és gyengéden bánik másokkal (2Mózes 34:6). Még akkor is  engedelmeskedik Istennek, ha ez nem könnyű (Zsoltárok 15:1, 4). Darren, aki Kanadában él, és már 35 éve nős, ezt mondja: „A szellemi ember mindig figyelembe veszi, hogy a szavai és a tettei hatással vannak az Istennel ápolt kapcsolatára.” A felesége, Jane pedig ezt mondja: „Egy szellemi gondolkodású asszony nap mint nap azon van, hogy megteremje a szellem gyümölcsét” (Galácia 5:22, 23).

Természetesen nem kell házasnak lenni ahhoz, hogy szellemi emberek legyünk. A Bibliából azt tanuljuk, hogy mindenkinek a saját felelőssége, hogy tanuljon Istenről, és utánozza őt (Cselekedetek 17:26, 27).

A következő szemléltetés kiemeli, miért fontos a házastársaknak együttműködniük ezen a téren: Két kertész közösen gondoz egy kertet. Zöldségeket akarnak termeszteni. Az egyik később akarja elvetni a magokat, mint a másik. Az egyik szeretne trágyázni, a másik viszont ellenzi ezt, mert szerinte a növényeknek erre nincs szükségük. Az egyik szerint a kertet mindennap gondozni kell, a másik viszont úgy gondolja, elég ölbe tett kézzel várni az eredményt. Igaz, így is lesz némi termés, de biztosan nem annyi, mintha egyetértésre jutnának és együttműködnének.

A férj és a feleség olyan, mint ez a két kertész. Ha csak az egyikük dolgozik azon, hogy szellemi ember legyen, annak valamelyest jó hatása lesz a kapcsolatukra (1Péter 3:1, 2). De mennyivel jobb, ha mindketten igyekeznek Isten alapelvei szerint élni, és ebben támogatni egymást. „Jobb kettőnek, mint egynek” – írta a bölcs Salamon király. Miért? „Mert jó jutalmuk van fáradságos munkájukból. Mert ha az egyik elesik, a másik fel tudja emelni társát” (Prédikátor 4:9, 10).

Te és a házastársad alighanem szeretnétek erősíteni egymást szellemileg. De a vágy önmagában nem vezet eredményre, ahogy azt a kertészkedés példája is mutatja. Nézzünk meg két akadályt, és lássuk, hogyan győzhetitek le őket.

1. AKADÁLY: Nincs rá időnk.

Sue, aki nem régóta házas, ezt meséli: „A férjem este 7-kor értem jön a munkahelyemre. Miután hazaérünk, várnak ránk az otthoni teendők. Tudjuk, hogy időt kellene szánnunk arra, hogy közösen tanuljunk Istenről, de a testünk pihenésre vágyik. Az elménk és a testünk valóságos harcot vív egymással.”

Hogyan győzhetitek le? Legyetek rugalmasak és együttműködőek. Sue ezt mondja: „A férjemmel elhatároztuk, hogy korábban felkelünk, és munkába menet előtt elolvasunk egy részt a Bibliából, és megbeszéljük. Ezenkívül a férjem besegít a házimunkába, így több időm marad arra, hogy vele legyek.” Miért éri meg egy kis pluszerőfeszítés? Sue férje, Ed ezt mondja: „Megfigyeltem, hogy ha Sue és én rendszeresen beszélgetünk szellemi témákról, könnyebben megbirkózunk a nehézségekkel és az aggodalmakkal.”

A beszélgetés mellett az is létfontosságú, hogy mindennap szánjatok pár percet arra, hogy együtt imádkozzatok. Miben segít ez? „Nemrég mélypontra jutott a kapcsolatunk – meséli Ryan, aki 16 éve házas. – De minden este imádkoztunk Istenhez, őszintén feltártuk neki az aggodalmainkat. A közös ima segített, hogy túljussunk a gondokon, és újra boldog legyen a házasságunk.”

2. AKADÁLY: Különbözőek vagyunk.

„Sosem voltam könyvmoly” – mondja Tony. A felesége, Natalie viszont ezt mondja: „Nagyon szeretek olvasni, és beszélgetni arról, amit tanultam. Néha úgy érzem, hogy elbátortalanítom Tonyt, amikor bibliai témákról beszélgetünk.”

Hogyan győzhetitek le? Legyetek segítőkészek, ne versengjetek egymással, és ne bíráljátok egymást. Dicsérd meg a társad az erőfeszítéseiért, és buzdítsd, hogy továbbra is tegye azt, ami helyes Jehova szemében. „Néha nyomasztónak érzem, hogy a feleségem ennyire lelkesedik a szellemi témájú beszélgetésekért – meséli Tony –, és régebben nem igazán voltam partner ebben. De Natalie nagyon segítőkész. Ma már rendszeresen beszélgetünk szellemi témákról. Rájöttem, hogy nincs mitől tartanom. Nagyon élvezem ezeket az alkalmakat. Azóta sokkal nyugodtabbak és békésebbek vagyunk.”

Sok házaspár úgy találta, hogy jó hatással van a házasságára, ha minden héten időt szakít arra, hogy együtt olvassa és tanulmányozza a Bibliát. De ne feledjétek! Ilyenkor magatokra és ne a társatokra alkalmazzátok a tanácsokat (Galácia 6:4). A vitás kérdéseket máskor beszéljétek meg, ne a tanulmányozás során. Miért?

Nos, átkötöznétek-e egy gennyes sebet, amikor a család éppen étkezik? Biztosan nem, mert ez mindenkinek elvenné az étvágyát. Jézus a táplálkozáshoz hasonlította azt, amikor Isten akaratáról tanulunk (Máté 4:4; János 4:34). Ugyanígy, ha mindig az érzelmi sebeitekről beszéltek, amikor kinyitjátok a Bibliátokat, el fog menni a szellemi étvágyatok. Nem kérdéses, hogy a problémákat meg kell beszélni. De ezekre külön szánjatok időt (Példabeszédek 10:19; 15:23).

Ha időt szántok arra, hogy erősítsétek egymást szellemileg, annak békésebb, boldogabb házasság lesz a gyümölcse. Isten Szava kijelenti: „amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galácia 6:7).

Frederick és Leanne, akiket a cikk elején idéztünk, tapasztalták, mennyire helytálló ez a bibliai alapelv. Már 45 éve házasok, és jó hatással volt a házasságukra, hogy kitartóan erősítették egymást szellemileg. „Eleinte a feleségemet okoltam azért, amiért nem tudtunk úgy beszélgetni, ahogy szerettem volna – meséli Frederick. – De idővel felismertem, hogy nekem is erőfeszítéseket kell tennem.” Leanne ezt mondja: „Igazából a Jehova iránti szeretetünk segített át minket a nehézségeken. Az évek során rendszeresen tanulmányoztunk és imádkoztunk együtt. Amikor azt látom, hogy Frederick igyekszik keresztényhez méltón élni, erősödik az iránta érzett szeretetem.”