A Gileád 131. diplomaosztója

„Csaljatok mosolyt Jehova arcára!”

CSALÁDTAGOK, barátok és még sokan mások is eljöttek az Őrtorony Gileád Bibliaiskola 131. osztályának diplomaosztójára 2011. szeptember 10-én. Az előadók és a tanulók feszülten várták a program kezdetét. Ám az élvezetes előadások, bemutatók és interjúk után mind a 9063 jelenlevő felszabadult és jókedvű volt.

Stephen Lett, Jehova Tanúi Vezető Testületének tagja és a program elnöklője tartotta a nyitó előadást. Megvizsgált néhány bibliaverset, amelyek úgy jellemzik Jehova Istent, mintha szó szerinti teste lenne. Lett testvér azt emelte ki, hogyan használja Jehova a jelképes szemét, fülét, kezét és karját.

Először a 2Krónikák 16:9-et vette nagyító alá. Itt ez áll: „Jehova szemei bejárják az egész földet, hogy megmutassa erejét azokért, akiknek teljes a szívük iránta.” Arra buzdította a tanulókat, hogy mindig teljes szívvel ragaszkodjanak Jehovához, és a jót keressék másokban, ugyanúgy, mint Jehova. Majd az 1Péter 3:12-t boncolgatta. Ez a vers azt írja, hogy Jehova füle az igazságosak könyörgése felé fordul. Azt tanácsolta a tanulóknak, hogy sose hanyagolják el az imát, ne feledjék, hogy Jehova örömmel meghallgatja őket.

Az Ézsaiás 41:13-at is megvizsgálta. Ebben a versben Jehova ígéretét olvashatjuk: „én, Jehova, a te Istened, megragadom jobbodat, én, aki ezt mondom neked: »Ne félj! Én megsegítelek.«” Lett testvér kedvesen ezt mondta: „Figyeljétek meg, milyen meghatóak ezek a szavak. Jehova kinyújtja a kezét, hogy megfogja a miénket.” Majd azt mondta a tanulóknak, hogy mindig fogadják el Jehova segítségét, sohase utasítsák vissza. Arra is rámutatott, hogy Jehovához hasonlóan ők is nyújtsanak segítő kezet másoknak.

Végül felolvasta az Ézsaiás 40:11-et. Arra kérte a hallgatókat, hogy képzeljék maguk elé az olvasottakat, és gondolkodjanak el azon, milyen gyöngédnek mutatja be a vers Istent. „Jehova összegyűjt minket a karjával, a keblén hordoz bennünket” – mondta. Mire ösztönözzön ez minket? Arra, hogy maradjunk olyan szelídek és szeretni valóak, mint egy kisbárány, hogy Jehova szívesen öleljen a keblére.

„Ez a kincsünk . . . cserépedényekben van”

David Splane, a Vezető Testület egy másik tagja fejtette ki ezt a szentírási témát (2Korintusz 4:7). Mi ez a kincs? Talán az ismeret vagy a bölcsesség? „Nem – válaszolta. – Pál apostol a szolgálatot nevezte kincsnek, azt, hogy nyilvánvalóvá tesszük az igazságot” (2Korintusz 4:1, 2, 5). Emlékeztette a tanulókat, hogy az elmúlt öt hónapi oktatás arra készítette fel őket, hogy különleges megbízatást lássanak el a szolgálatban, és buzdította őket, hogy becsüljék nagyra, hogy ilyen feladatot végezhetnek.

Elmagyarázta, hogy a cserépedény a testünket jelenti. Majd összehasonlította a cserépedényt az aranyedénnyel. Míg az aranyedényt ritkán használják, a cserépedényt gyakori használatra készítik. Ha a kincset aranyedénybe tesszük, az edény elvonhatja a figyelmet a kincsről. Splane testvér ezt mondta a tanulóknak: „Ne magatokra hívjátok fel a figyelmet. Misszionáriusként az legyen a célotok, hogy segítsetek az embereknek megtalálni  Jehovát. Egyszerű cserépedények vagytok.”

Folytatva a párhuzamot, az előadó megjegyezte, hogy a bibliai időkben tűzálló cserépedényeket is készítettek, illetve voltak olyan cserépedények is, melyeket kemény máz védett a sérülésektől. Mit akart ezzel kiemelni? Azt, hogy az első néhány hónap után a misszionáriusokat is ilyen kemény máz fogja védeni. Erősebbek lesznek, nem fogják szívükre venni a bírálatot, és nem fognak könnyen megsértődni. „Meg fogjátok látni, hogy keményebbek vagytok, mint gondolnátok” – mondta Splane testvér. Majd azzal fordult a tanulókhoz, hogy Jehova bízik bennük, hiszen nem angyalokra, hanem cserépedényekre bízta ezt a kincset, a szolgálatot.

„Tudsz majd a lovakkal is versenyt futni?”

„Meddig és milyen gyorsan tudtok futni?” – kérdezte Samuel Herd, a Vezető Testület tagja. Miért tette fel ezt a kérdést a tanulóknak? Párhuzamot vont közöttük és Jeremiás próféta között. Ennek a hűséges férfinak nem volt könnyű megküzdenie a nehézségekkel. Ám még nagyobb próbák vártak rá. Jehova ezért ezt kérdezte tőle: „Ha már gyalogosokkal futva is kifáradsz, hogyan tudsz majd lovakkal versenyt futni?” (Jeremiás 12:5).

Herd testvér ezt mondta a tanulóknak: „Lehet, hogy a sok vizsga miatt úgy érzitek, hogy lovakkal futottatok. De igazából csak gyalogosokkal kellett tartanotok a lépést, nem lovakkal. A megbízatásotok során viszont lovakkal fogtok futni, vagyis nagyobb nehézségek várnak rátok, mint amire számítotok. Hogy fogjátok bírni az iramot? A Gileád Iskola arra készített fel benneteket, hogy a lovakkal is fel tudjátok venni a versenyt, és ne fáradjatok ki.” Buzdította a tanulókat, hogy eddzék magukat szellemileg, és mindig szánjanak időt a Biblia tanulmányozására és az imára.

Herd testvér arról is beszélt, hogy a jövőben a misszionáriusok közül néhányan talán elcsüggednek, vagy az emberek közömbösségével szembesülnek. Másoknak lehet, hogy valamilyen betegséggel vagy az értéktelenség érzésével kell megküzdeniük. Ám biztosította őket, hogy olyan erőt kaphatnak, amellyel sikeresen túljuthatnak bármilyen nehéz helyzeten. Ezt mondta nekik: „Akár gyalogosokkal, akár lovakkal futtok versenyt, bízzatok benne, hogy Isten hatalmas keze átsegít majd a célvonalon. Így sikeres misszionáriusok lesztek, és tiszteletet szereztek Jehovának.”

Más kiemelkedő programrészek

„Kérj magadnak edényeket, de ne keveset!” John Ekrann, az egyesült államokbeli fiókbizottság tagja fejtette ki ezt a témát. Azt a beszámolót elemezte, melyben egy özvegyasszony, akinek a két fiát el akarják vinni rabszolgának, Elizeus prófétához fordul segítségért (2Királyok 4:1–7). Az asszonynak csak egyetlen olajos korsója volt, és az is kicsi. Elizeus azt mondta neki, hogy kérjen a szomszédaitól korsókat, de hozzátette, hogy ne keveset. Jehova Elizeus által csodát tett, és olajjal töltötte meg az összes korsót, melyet az asszony szerzett. Az asszony eladta az olajat, az érte kapott pénzből kifizette az adósságait, és még maradt is annyi, amiből egy ideig meg tudtak élni.

Mit tanulhatnak ebből a történetből a leendő misszionáriusok? Az asszony aligha válogatott az edények közül. „Minden edényt elfogadott, amiben olajat lehet tartani. És valószínűleg minél nagyobb volt az edény, annál jobban örült” – mondta az előadó. Ösztönözte a tanulókat, hogy minden megbízatást vállaljanak el, legyen az kicsi vagy nagy. „Ne legyetek válogatósak” – tanácsolta nekik. Emlékeztette őket arra, hogy nagy szerepe volt annak, hogy az asszony mennyire figyel Elizeusra. Ettől függött, hogy Isten mennyire  áldja meg őt. Mit tanulhatunk ebből? Azt, hogy a buzgalmunk és a hitünk mértékétől függ, hogy mennyi áldásban részesülünk. „Ezért ne kíméljétek magatokat” – buzdította őket.

„Kenyér az nekünk.” William Samuelson, a teokratikus iskolák osztályának felvigyázója fejtette ki ezt a témát a 4Mózes 14:9 alapján. Kiemelte Józsué és Káleb jó példáját. A „kenyér” szó itt Kánaán lakóira utal, és azt fejezi ki, hogy az izraeliták könnyen le tudnák győzni őket, és a győzelem erőt adna nekik. Mit tanulhatnak ebből a tanulók? „A jövőben majd gondoljatok arra, hogy a nehézségek titeket is megerősíthetnek.”

„Hogyan állhatja ki a viharokat a hit hajója?” Sam Roberson, az egyik Gileád-oktató vizsgálta meg Pál apostol figyelmeztetését. Az apostol arra hívta fel a figyelmet, hogy néhányan „hajótörést szenvedtek a hitükben” (1Timóteusz 1:19). Roberson testvér buzdította a tanulókat, hogy segítsenek a tanulmányozóknak erős hitet kifejleszteni Jehova Istenben, jelképesen szólva szilárdan lehorgonyozni benne. „Olyanok vagytok, mint a kovácsok” – mondta. Milyen értelemben? A kovács illeszti össze a horgonyt tartó lánc szemeit. Lánc nélkül nem lehet biztonságosan lehorgonyozni a hajót. A misszionáriusok abban segítenek a bibliatanulmányozóknak, hogy kifejlesszék a megmentéshez szükséges szellemi tulajdonságokat.

Roberson testvér kifejtette, hogy a 2Péter 1:5–8-ban említett nyolc tulajdonság alkotja a lánc szemeit. Ha a misszionáriusok segítenek a tanulmányozóknak megérteni, hogyan mutatja ki ezeket a tulajdonságokat Jehova, akkor olyan szoros kapcsolatot tudnak kialakítani vele, hogy nem lehet majd őket elszakítani tőle. Bármilyen nehézség teszi is próbára a hitüket, szilárdak maradnak.

Tapasztalatok és interjúk

Michael Burnett, egy másik Gileád-oktató megkérte a tanulókat, hogy meséljenek arról, milyen élményeik voltak a prédikálómunkában, és mutassanak is be néhány helyzetet. A résztvevők élvezettel hallgatták, hogyan tanúskodtak a tanulók egy bevásárlóközpontban, egy repülőtéren, házról házra, sőt egy olyan személynek, aki téves számot hívott.

Michael Hansen, az egyesült államokbeli Bétel-család tagja interjút készített Stephen McDowellel, aki Panamában, Mark Noumairrel, aki Kenyában és William Yasovskyval, aki Paraguayban szerzett többéves tapasztalatot a misszionáriusi szolgálatban. „Találjunk örömet Jehova akaratának cselekvésében” – ez volt a beszélgetésük témája (Zsoltárok 40:8). Mark Noumair például elmondta, hogy a feleségének és neki mi szerzett örömet a szolgálatban. Megemlítette, hogy nagyon sokat jelentett nekik, hogy a helyi testvérekben barátokra találtak. Arról is beszélt, milyen jó érzés volt látni, hogy a testvérek megfogadják az útmutatást, nagy változtatásokat tesznek, és ezért Jehova megáldja őket. Buzdította a tanulókat, hogy nagyon sok öröm vár rájuk.

Miután a 131. osztály megható köszönőlevelét felolvasta az egyik tanuló, Lett testvér zárszóként arra ösztönözte a tanulókat, hogy cselekedjenek bölcsen, mert így mosolyt csalhatnak Jehova arcára. Kétségtelen, hogy hűséges szolgálatukkal ezek a misszionáriusok is örömet fognak szerezni neki (Ézsaiás 65:19).

 [Táblázat/​térkép a 31. oldalon]

OSZTÁLYSTATISZTIKA

A képviselt országok száma: 10

Átlagéletkor: 34,7

A keresztelkedésük óta eltelt évek átlaga: 19

A teljes idejű szolgálatban eltöltött évek átlaga: 13,5

[Térkép]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az osztály tagjai az alábbi országokba kapták a megbízatásukat:

AZ OSZTÁLY TAGJAINAK MEGBÍZATÁSI HELYEI

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

BENIN

BRAZÍLIA

BULGÁRIA

BURUNDI

DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

GHÁNA

HONGKONG

INDONÉZIA

KAMERUN

KANADA

KENYA

KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

LIBÉRIA

LITVÁNIA

MALAJZIA

MOZAMBIK

NÉMETORSZÁG

NEPÁL

PANAMA

PARAGUAY

SIERRA LEONE

SZLOVÁKIA

VENEZUELA

[Kép a 30. oldalon]

A tanulók bemutatják, mi történt velük a prédikálómunka során

[Kép a 31. oldalon]

Az Őrtorony Gileád Bibliaiskola 131. osztályának végzősei

Az alábbi felsorolásban a sorok számozása elölről hátra, a nevek felsorolása minden sorban balról jobbra történik.

1. Lesch, C.; Lesch, N.; Shakarjian, P.; Shakarjian, T.; Budden, R.; Budden, K.; Nash, T.; Nash, L.

2. Tremblay, E.; Tremblay, C.; Garvey, D.; Garvey, G.; Gaunt, R.; Gaunt, P.; Lau, J.; Lau, J.

3. Davis, S.; Davis, S.; Sargeant, J.; Sargeant, J.; Fonseca, C.; Fonseca, S.; Thenard, E.; Thenard, A.

4. Petratyotin, A.; Petratyotin, R.; Reyes, N.; Reyes, N.; Eisiminger, B.; Eisiminger, S.; Hacker, J.; Hacker, C.

5. Hartman, E.; Hartman, T.; Goolia, W.; Goolia, K.; Thomas, J.; Thomas, E.; Okadzaki, N.; Okadzaki, M.

6. Mills, C.; Mills, A.; Benning, L.; Benning, T.; Sobiecki, S.; Sobiecki, T.; Gagnon, L.; Gagnon, E.

7. Hansen, B.; Hansen, M.; Fahie, A.; Fahie, M.; Dalgaard, J.; Dalgaard, J.; Andersson, M.; Andersson, R.