Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Csakugyan vannak csodák? – Három gyakori ellenvetés

Csakugyan vannak csodák? – Három gyakori ellenvetés

Csakugyan vannak csodák? – Három gyakori ellenvetés

1. ELLENVETÉS: Mivel a csodák ellentmondanak a természet törvényeinek, nem is fordulhatnak elő. Amit a természet törvényeiről tudunk, az a kutatók megfigyelésein alapszik. Azonban ezek a törvények olyanok, mint a nyelvtani szabályok, melyek nem minden esetben érvényesek. Ráadásul a természet törvényeiről szerzett ismeretünk valószínűleg igen csekély (Jób 38:4). Egy elhivatott tudós talán egyetlen természeti törvény tanulmányozásának szenteli az egész életét. Ám elég csupán egyetlen kivétel, és újra kell gondolnia a következtetéseit. Olyan ez, mintha valaki azt állítaná, hogy minden hattyú fehér, de elég egyetlen fekete hattyú, és megdől az állítása.

Egy tréfás történet jól érzékelteti, milyen könnyen téves következtetésre juthat az ember, ha hiányos az ismerete. A történet, melyet John Locke (1632–1704) írt le, a holland követről és Sziám királyáról szól. A követ elmesélte Sziám királyának, milyen az ország, ahonnan jött. Elmondta neki, hogy Hollandiában van olyan időszak, amikor az elefánt járni tud a vízen. A király ezt elképzelhetetlennek tartotta, és azt gondolta, hogy a követ hazudik. De mindössze arról volt szó, hogy a követ olyasmiről beszélt, amit a király még sohasem látott. A király ugyanis nem tudta, hogy amikor a víz megfagy, jég lesz belőle, és ilyenkor még egy elefánt súlyát is képes elbírni. Azért tartotta ezt lehetetlennek, mert hiányos volt az ismerete.

Nézzünk meg néhány modern technikai vívmányt, melyet pár évtizeddel ezelőtt alighanem lehetetlennek tartottak:

● Egy repülőgép képes megállás nélkül, 900 km/h-s utazósebességgel több mint 800 utast elszállítani New Yorktól Szingapúrig.

● Videokonferenciák lehetővé teszik, hogy különböző földrészen tartózkodó emberek egymást látva beszélgessenek.

● Egy gyufásdoboznál is kisebb adathordozó több ezer dalt képes tárolni.

● A sebészek különféle szervátültetéseket, például szívátültetést tudnak végrehajtani.

Milyen logikus következtetést vonhatunk le mindebből? Nos, ha az emberek képesek megvalósítani olyasmit, amit néhány éve még elképzelhetetlennek tartottak, akkor Isten, aki megteremtette a világegyetemet, és mindazt, ami abban van, kétségkívül képes végrehajtani olyan lenyűgöző tetteket, amelyeket még nem teljesen értünk, vagy jelenleg nem tudunk utánozni (1Mózes 18:14; Máté 19:26). *

2. ELLENVETÉS: A bibliai csodáknak az a céljuk, hogy híveket nyerjenek. A Biblia nem mondja azt, hogy minden csodában hinnünk kell. Éppen ellenkezőleg, arra figyelmeztet, hogy legyünk óvatosak, ha csodákról és természetfölötti jelekről van szó. Figyeld meg, milyen egyértelműen fogalmaz: „a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával; és a gonoszság mindenféle csalásával” (2Tesszalonika 2:9, 10, Újfordítású revideált Biblia [ÚRB]).

Jézus Krisztus is figyelmeztetett, hogy sokan lesznek, akik a követőinek mondják majd magukat, de valójában nem azok. Sőt, némelyek ezt fogják mondani neki: „Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát?” (Máté 7:22, ÚRB). Jézus viszont megmondta, hogy nem ismeri el őket a követőinek (Máté 7:23). Tehát azt tanította, hogy a csodák nem mindig Istentől származnak.

Isten arra tanítja az imádóit, hogy a hitüket ne pusztán csodákra építsék, hanem tényekre is (Héberek 11:1).

Vegyük például Jézus Krisztus feltámadását, a Bibliában feljegyzett jól ismert csodák egyikét. Évekkel Jézus feltámadása után a Korintuszban élő keresztények némelyikében felmerült, hogy Jézus valóban feltámadt-e. Hogyan segített Pál apostol ezeknek a keresztényeknek? Vajon csak annyit mondott nekik, hogy legyen erősebb a hitük? Nem. Figyeld meg, hogyan emlékeztette őket a kétségbevonhatatlan tényekre. Ezt írta Jézusról: „eltemették . . . feltámadt a harmadik napon az Írások szerint, és . . . megjelent Kéfásnak, aztán a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben mindmostanáig megmaradtak” (1Korintusz 15:4–8).

Vajon volt jelentősége annak, hogy a keresztények hittek-e ebben a csodában? Pál így folytatta: „Ha . . . Krisztus nem támadt fel, akkor bizony hiábavaló a prédikálásunk, és hiábavaló a hitünk” (1Korintusz 15:14). Tehát Pál szerint nagyon is fontos volt a kérdés. Egyáltalán nem volt mindegy, hogy Jézus feltámadt-e, vagy sem. Pál biztos volt benne, hogy ez a csoda megtörtént, mert a szemtanúk közül több százan még életben voltak. Sőt, ezek a szemtanúk készek voltak inkább meghalni, mintsem hogy tagadják, amit láttak (1Korintusz 15:17–19).

3. ELLENVETÉS: A csodák pusztán a laikusok által félreértelmezett természeti jelenségek. Némelyik tudós úgy véli, hogy a Bibliában feljegyzett csodák csupán természeti jelenségek, és Isten beavatkozása nélkül mentek végbe. Szerintük ezzel a magyarázattal a Biblia beszámolói sokkal hihetőbbek. Az igaz, hogy a csodákat kísérhették természeti jelenségek – például földrengés, járvány vagy földcsuszamlás –, de ez és az ehhez hasonló magyarázatok egyaránt figyelmen kívül hagyják, hogy a Szentírás szerint mikor történtek a csodák.

Vegyük például az Egyiptomot sújtó első csapást, vagyis azt, hogy a Nílus vize vérré változott. Némelyek úgy vélik, hogy a folyó azért színeződött el, mert az esőzések következtében vörös föld, valamint vörös színű élőlények, úgynevezett ostorosok kerültek bele. A bibliai beszámolóban azonban az áll, hogy a folyó vérré vált, nem pedig vörös sárrá. Ha figyelmesen elolvassuk a 2Mózes 7:14–21-et, láthatjuk, hogy a csoda akkor történt, amikor Áron, Mózes utasítására, ráütött a Nílusra a botjával. Még ha természeti jelenség okozta is, hogy a folyó vérré vált, már önmagában az is csodának számít, hogy ez éppen akkor következett be, amikor Áron ráütött a vízre.

Nézzünk egy másik példát. Amikor az izraeliták arra készültek, hogy bemennek az Ígéret földjére, a Jordán folyó az útjukat állta, ráadásul éppen az áradás időszaka volt. A bibliai beszámolóból kiderül, mi történt ezután: „amint a láda hordozói a Jordánhoz értek, és a szélénél a ládát hordozó papok a vízbe tették a lábukat . . . a fentről lefelé folyó víz megállt. És gátként állt a víz egészen messze, Ádámnál” (Józsué 3:15, 16). Vajon földrengés vagy földcsuszamlás következtében történt ez? A beszámoló nem tér ki rá. Ám az időzítés természetfeletti volt. Jehova előre megmondta, mikor fog megállni a folyó, és ez pontosan akkor történt meg (Józsué 3:7, 8, 13).

Nos, vannak-e csodák? A Biblia szerint igen, és azt is megtudhatjuk belőle, hogy nem pusztán természeti jelenségek. Mindezek után vajon ésszerű arra következtetni, hogy mivel csodák nem történnek mindennap, ezért nincsenek is?

[Lábjegyzet]

^ 9. bek. Ha kétségeid vannak afelől, hogy létezik-e Isten, kérjük, olvasd el a Valóban törődik velünk Isten?, valamint az Egy Teremtő keze műve az élet? című füzeteket; Jehova Tanúi kiadványai. Attól a személytől is kérhetsz felvilágosítást a témában, akitől ezt a folyóiratot kaptad.

[Kép az 5. oldalon]

Néhány évtizeddel ezelőtt lehetetlennek tartották, hogy az emberek valaha több száz km/h-s sebességgel fognak repülni