Bizonyítja-e a reinkarnációt az a különös érzés, hogy egy soha nem látott hely vagy személy ismerősnek tűnik?

Volt már olyan, hogy összetévesztettél egy ma élő nőt vagy férfit egy másik, szintén ma élő személlyel? Már sokan jártak így. Miért? Mivel egyeseknek hasonló sajátságaik vannak, vagy akár a megtévesztésig hasonlíthatnak egymáshoz.  Tehát az, hogy ismerősnek érzel valakit, akivel még soha nem találkoztál, igazából nem bizonyíték arra, hogy valamilyen korábbi életed során már az ismerősöd volt.

Miért tűnhet ismerősnek egy olyan ház vagy város, amelyet még soha nem láttál? Talán azért, mert korábbi életed során ott éltél? Sok ház hasonló tervek szerint épül fel. Bútordarabok is készülnek egymástól igen távoli városokban hasonló mintára. És sokszor nem hasonlóak-e a tájak is egymástól nagyon távol eső területeken? Tehát reinkarnáció nélkül is magyarázatot kaphatsz az ismerősség benyomását keltő érzéseidre.

Igazolják-e a reinkarnációt a hipnózis alatt felszínre bukkanó, más időben és más helyen leélt élet emlékképei?

Hipnózis során az agyban tárolt sok adat a felszínre jöhet. A hipnotizőrök a tudat alatti emlékképeket használják ki. De hogyan alakulnak ki ezek az emlékképek? Talán olvastál egy könyvet, láttál egy mozifilmet, vagy a tévéből ismertél meg bizonyos személyeket. Ha azok helyébe képzelted magad, akikről éppen információt szereztél, az élénk benyomást kelthetett benned, majdnem úgy érezhetted, mintha veled történtek volna meg az események. Az is lehet, hogy amit valóban te magad tettél meg, az oly régen volt már, hogy elfelejtetted, de hipnózis alatt az esemény ismét emlékezetedbe idézhető, ám oly módon, mintha egy „korábbi életedre” emlékeznél. Ha viszont tényleg erről lenne szó, akkor mindenkinek lennének ilyen emlékképei, nem igaz? De nem ez a helyzet. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok egyre több államában a legfelsőbb bíróság nem fogadja el a hipnózissal kieszközölt tanúvallomásokat. 1980-ban Minnesota Állam Legfelsőbb Bírósága kijelentette, hogy a „legkiválóbb szakvéleményekből az derül ki, hogy egyetlen szakértő sem tudja biztosan megállapítani, hogy a hipnózis alatt feltáruló emlékezet, vagy annak bármilyen része igaz-e, téves-e vagy üres beszéd, melyben a hiányzó kapcsokat fantáziával pótolják ki. Az ilyen eredmények nem nevezhetők tudományos szempontból megbízhatónak és pontosnak” (State v. Mack. 292 N.W.2d 764). A megbízhatatlanság abból is adódik, hogy a hipnotizőr szuggesztiót gyakorol a hipnotizált személyre.

 Tartalmaz-e a Biblia reinkarnációt támogató bizonyítékokat?

A reinkarnációba vetett hitet tükrözi-e a Máté 17:12, 13?

Máté 17:12, 13: Jézus ezt mondta: „»Illés már eljött, és nem ismerték fel őt, hanem azt tették vele, amit akartak. Ugyanígy az Emberfiának is szenvednie kell a kezüktől.« Akkor a tanítványok felfogták, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.”

Azt jelentette ez, hogy Keresztelő János Illésnek a reinkarnációja volt? Amikor a zsidó papok megkérdezték Jánost: „Illés vagy?”, ő ezt felelte: „Nem vagyok” (Ján 1:21). Mit akart akkor a fenti szavakkal mondani Jézus? Amint Jehova angyala megjövendölte, János „Illés szellemével és erejével” Jehova Messiása előtt járt, „hogy visszafordítsa az apák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazságosak gyakorlati bölcsességéhez, hogy felkészített népet készítsen elő Jehovának” (Luk 1:17). Keresztelő János tehát úgy töltötte be ezt a próféciát, hogy Illés próféta munkájához hasonló tevékenységet folytatott (Mal 4:5, 6).

Reinkarnáció gyanítható-e a János 9:1, 2 szövege alapján?

Ján 9:1, 2: „ahogy [Jézus] ment, látott egy születése óta vak embert. A tanítványai megkérdezték tőle: »Rabbi, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?«”

Lehetséges, hogy a tanítványokat befolyásolta a zsidó farizeusok hitnézete, akik azt mondták, hogy „csak a jó lelkek kerülnek a halál után más testbe”? (A zsidó háború. Josephus, Gondolat Kiadó, 1964, Révay József fordítása, II. könyv, nyolcadik fej., 154. o.). Ez nem valószínű, mivel kérdésükből nem úgy tűnik, hogy a vakot jó embernek tartották. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy Jézus tanítványaiként hittek a Szentírásban, és tudták, hogy a lélek halandó. Mivel azonban még egy anyaméhben lévő gyermek is él, és bűnben fogant, arra lehettek kíváncsiak, hogy elkövethetett-e egy ilyen meg sem született gyermek olyan vétket, amely a vakságához vezetett. Mindenesetre Jézus válaszából sem a reinkarnációra, sem arra nem következtethetünk, hogy egy anyaméhben lévő  gyermek a megszületése előtt vétkezhet. Maga Jézus így válaszolt: „Sem ez nem vétkezett, sem a szülei” (Ján 9:3). Jézus tudta, hogy mi mint Ádám leszármazottai, emberi hiányosságokat és tökéletlenséget örököltünk. Jézus kihasználta a helyzetet Isten dicsőítésére, és meggyógyította a vak férfit.

Összeegyeztethető-e a Biblia lélekre és halálra vonatkozó tanítása a reinkarnációval?

Az 1Mózes 2:7 ezt mondja: „Jehova Isten megformálta az embert a föld porából, és az orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élő lélekké.” Figyeld meg, hogy maga az ember lett a lélek; a lélek nem anyagtalan, a testtől elválasztott vagy különálló valami volt. „Amely lélek vétkezik, az hal meg” (Ez 18:4, 20). Az elhunyt személyt pedig ’halott léleknek’ nevezi a Biblia (4Móz 6:6). A halálkor „kimegy a szelleme, és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai” (Zsolt 146:4). Tehát ha valaki meghal, az egész ember halott; semmi sem marad belőle életben, ami más testbe át tudna költözni. (További részletek végett lásd a „Lélek” és a „Halál” címszó alatti gondolatokat.)

Préd 3:19: „az emberek fiainak vége hasonló az állatoknak végéhez, egyenlő végük van. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is.” (Miként az ember, úgy az állat halála esetében sem marad semmi, ami tovább él. Semmi sincs, ami más testben újraszülethetne.)

Préd 9:10: „Mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy.” (A holtak nem egy másik testbe, hanem a seolba, vagyis az emberiség közös sírjába kerülnek.)

Milyen különbség van a reinkarnáció és a Biblia által nyújtott reménység közt?

Reinkarnáció: E tanítás szerint ha valaki meghal, a lélek, a „valóságos én”, jobb létállapotba kerül, amennyiben az illető jó és dicséretes életet élt. Ha azonban a gonoszsága túlsúlyra jutott jó cselekedeteihez képest, akkor valószínűleg állati formában születik újra. Azt hiszik, hogy minden újraszületés az embereket ugyanebbe a világrendszerbe helyezi vissza, ahol  tovább kell még szenvednie, és végül meg kell halnia. Az újraszületéseknek ezt a körfolyamatát gyakorlatilag végtelennek tekintik. Valóban ilyen jövő vár rád? Egyesek azt hiszik, hogy az egyetlen kivezető út az összes olyan vágy elfojtása, mely az érzékeknek gyönyört szerző dolgokra irányul. Hová menekülnek? Az egyesek által öntudatlan életként jellemzett állapotba.

Biblia: A Biblia szerint a lélek az egész ember. Bár lehet, hogy valaki rosszat tett a múltban, ha megbánást tanúsít és megváltozik, akkor Jehova Isten megbocsát neki (Zsolt 103:12, 13). Amikor meghal valaki, semmi sem él tovább. A halál olyan, mint egy mély, álom nélküli alvás. A halottaknak lesz feltámadásuk. Ez nem reinkarnáció, hanem ugyanaz a személyiség kerül vissza az életbe (Csel 24:15). A legtöbb ember földi életre támad fel. Erre azután kerül sor, miután Isten véget vet a jelenlegi gonosz rendszernek. A múlté lesz a betegség, a fájdalom, sőt az is, hogy meg kell halnunk (Dán 2:44; Jel 21:3, 4). Úgy hangzik ez a reménység, mint amiről szeretnél több ismeretet szerezni, és amivel kapcsolatban szeretnéd megvizsgálni, hogy miért is bízhatsz benne?

„Én a reinkarnációban hiszek”

Ezt válaszolhatod: „Azt reméli, hogy ezáltal jobb életkörülmények közé kerül, nem igaz? . . . Nem élne szívesen olyan világban, amilyenről itt a Jelenések 21:1–5 ír?”

Vagy ezt is mondhatod: „Örülök, hogy ezt elmondta. Megkérdezhetném, hogy mindig ebben hitt? . . . Mi volt az oka annak, hogy elvetette a korábbi hitnézeteit?” (Majd felhasználhatnád a 311. oldalon lévő alcím alatti gondolatokat.)

Egy másik lehetőség: „Már jól elbeszélgettem olyanokkal, akik ugyancsak ebben hittek. Megkérdezhetném, miért gondolja azt, hogy szüksége van reinkarnációra?” Esetleg tedd még hozzá: 1. „Emlékszik-e a korábbi életeinek minden részletére? . . . Vajon nem lenne szükség erre ahhoz, hogy a korábbi hibáitól megszabaduljon?” 2. Ha valaki azt mondja, hogy a felejtés csak előnyös, kérdezd meg: „Úgy gondolja, hogy a mindennapi  életben előnyt jelent a rossz emlékezet? Segítene-e abban, hogy javítsunk a sorsunkon, ha mondjuk minden 70 évben elfelejtenénk mindazt, amit megtanultunk?” 3. Ha valaki azt mondja, hogy csak a jobb emberek születnek emberként újra, megkérdezhetnéd: „Miért romlik akkor szemlátomást a világ állapota? . . . A Biblia rámutat, hogyan következik majd be az igazi javulás napjainkban (Dán 2:44).”