1964-ben neveztek ki különleges úttörőnek Manokwariba (Nyugat-Papua). Itt egy kis gyülekezetnek heves ellenállással kellett szembenéznie a helyi papság részéről. Nem sokkal azután, hogy megérkeztem, egy protestáns lelkész berontott a házamba. „Le fogom rombolni a házát, és megszabadítom Manokwari lakosságát Jehova Tanúitól” – ordította.

A rendőri múltamnak köszönhetően nem igazán ijedtem meg tőle. Nyugodt hangon beszéltem vele, majd békésen távozott (1Pét 3:15).

Akkoriban Manokwariban nyolc hírnök szolgált. Ma, ötven évvel később hét gyülekezet van a területen, és több mint 1200 jelenlevő volt az itt megrendezett, 2014-es kongresszuson. Igazi megelégedettséget érzek a szívemben, amikor arra gondolok, hogy mit valósított meg Jehova ezen a félreeső vidéken.