Elveszett egy nemzet, de nem teljesen
79. fejezet
Elveszett egy nemzet, de nem teljesen
NEM sokkal azután, hogy Jézus vitába keveredik a farizeus házán kívül összegyülekezett sokasággal, egyesek megemlítik neki „azokat a galileaiakat, akiknek vérét [a római helytartó, Pontius] Pilátus elegyítette az áldozataikéval”. Ezek a galileaiak talán azok lehettek, akiket akkor öltek meg, amikor több ezer zsidó tiltakozott az ellen, hogy Pilátus a templomi kincstár pénzén akarta megépíttetni és bevezettetni Jeruzsálembe a vízvezetéket. Akik elbeszélik ezt az ügyet Jézusnak, talán azt akarják sejtetni, hogy a galileaiak saját gonosz tetteiknek köszönhették szerencsétlenségüket.
Jézus azonban helyreigazítja őket, és ezt kérdezi: „Azt képzelitek, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket elszenvedték? Nem, egyáltalán nem — feleli Jézus. — Majd az esetet intő példaként hozza fel a zsidók számára: — Hacsak ti is meg nem bánjátok bűnötöket, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el.”
Folytatva ezt egy másik, ott történt tragédiára emlékezteti őket, amely talán szintén kapcsolatban volt a vízvezeték építésével. Ezt kérdezi: „Vagy az a tizennyolc, akire Siloám tornya rászakadt és megölte őket, azt képzelitek, hogy nagyobb adóssággal tartozott, mint a többi ember, aki Jeruzsálemben lakik?” Nem, azoknak az embereknek történetesen nem a saját gonoszságuk miatt kellett meghalniuk, mondja Jézus. Inkább „az idő és előre nem látott esemény” felelős minden ilyen tragédiáért. Jézus azonban újból megragadja az alkalmat a figyelmeztetésre: „De ha meg nem bánjátok [bűneiteket], hasonlóképpen mindannyian elpusztultok.”
Jézus ezután egy találó példázatot mond, és ezt mondja: „Egy ember fügefát ültetett szőlőjébe és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Erre így szólt a vincellérhez: ’Íme, három éve, hogy ide járok gyümölcsöt keresni a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába! Ő azonban így válaszolt neki; ’Uram, hagyd meg még ebben az évben, amíg körül ásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre kielégítően, ha pedig nem, akkor vágd ki.”
Jézus több mint három éve próbálja építeni a hitet a zsidó nemzetben. De fáradozása gyümölcsét mindössze néhány száz tanítványában mérhette le. Szolgálatának immár negyedik évében erőfeszítéseit fokozván, jelképesen felássa és megtrágyázza a zsidó fügefa talaját, ami Júdeában és Pereában való buzgó prédikálásában és tanításában jut kifejezésre. De eredménytelenül! A nemzet nem hajlandó megtérni, így pusztulásra ítéltetett. A nemzetből csupán egy maradék reagál kedvezően.
Nem sokkal ezután Jézus egy zsinagógában tanít sabbath napon. Ott észrevesz egy asszonyt, akit a démonok gyötörnek, és már 18 éve kétrét görnyedve jár. Jézus együttérzően megszólítja: „Asszony, megszabadultál erőtelenségedből.” Ekkor Jézus az asszonyra teszi a kezét, és az asszony nyomban felegyenesedik és elkezdi Istent dicsőíteni.
A zsinagóga elöljárója azonban dühös. „Hat nap van, amelyen munkálkodni kell — tiltakozik. — Tehát azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat, ne pedig sabbath napon.” Az elöljáró ezzel elismeri Jézus gyógyító képességét, de kárhoztatja azokat, akik sabbath napon jönnek magukat gyógyíttatni!
„Képmutatók — feleli Jézus —, vajon sabbath napon nem oldja el mindegyikőtök a maga bikáját, vagy szamarát a jászoltól és nem vezeti-e ki itatni? Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit íme, tizennyolc éve megkötözött Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből sabbath napon?”
Nos, amikor ezt meghallják Jézus ellenfelei, elszégyellik magukat. A sokaság viszont örül mindannak a csodálatos dolognak, amit Jézus tesz. Válaszában Jézus megismétli két prófétai példázatát Isten Királyságáról, amelyet egy évvel azelőtt már elmondott a Galileai-tengeren egy csónakból. Lukács 13:1–21; Prédikátor 9:11 [9:13, Károli]; Máté 13:31–33.
▪ Milyen tragédiákat hoznak szóba ez alkalommal, és Jézus milyen tanulságokat von le ezekből?
▪ Mire lehet alkalmazni a terméketlen fügefáról, valamint a termés elérésére tett erőfeszítésről szóló példázatot?
▪ Hogyan ismeri el az elöljáró Jézus gyógyító képességét, Jézus mégis hogyan leplezi le a férfi képmutatását?