A Biblia 10. könyve – 2Sámuel

Író: Gád, Nátán

Írás helye: Izrael

Írás befejezése: i. e. kb. 1040

Megírt időtartam: i. e. kb. 1077–1040

1. Milyen háttérrel kezdődik a Sámuel második könyve, és hogyan bontakozik ki annak beszámolója?

IZRAEL NEMZETE a gilboai szerencsétlenség és a győztes filiszteusok ezt követő támadásai miatt kétségbe van esve. Izrael vezetői és Izrael fiataljainak színe-java halott. Ez a helyzet Izraelben, amikor „Jehova ifjú felkentje”, Dávid, Isai fia a nemzet színterére lép (2Sám 19:21). Így kezdődik a Sámuel második könyve, amelyet találóan Jehova és Dávid könyvének nevezhetnénk. Elbeszélésében mindenféle eseményt találunk. A lesújtó vereség mélyéből a győzelem magasságába, a viszálytól tépett nemzet nyomorúságából az egyesített királyság kivirágzásába, a fiatalság életerejéből az idősebb életkor bölcsességébe emel ez a könyv bennünket. Itt olvashatjuk el a Dávid életéről szóló bizalmas beszámolót, aki igyekezett Jehovát követni egész szívével. * Ez a beszámoló megkapó, mélyen átjárja minden olvasó szívét, és képes megerősíteni az illető saját kapcsolatát és állását Istennél.

2. a) Hogyan kapta ez a könyv a Sámuel második könyve nevet? b) Kik írták, mennyire voltak alkalmasak erre a feladatra, és csak mit kívántak ők feljegyezni?

² Sámuel neve ténylegesen nem szerepel a Sámuel második könyvének beszámolójában. Ezt a nevet nyilvánvalóan azért adták ennek a könyvnek, mivel eredetileg a Sámuel első könyvével egy tekercset vagy kötetet alkotott. Nátán és Gád próféta, akik kiegészítették Sámuel első könyvét, tovább folytatták a második könyv megírását (1Krón 29:29). Erre a feladatra rendkívül alkalmasak voltak. Nemcsak azért, mert Gád Dávid mellett volt, amikor őt mint törvényen kívül helyezett személyt halálra keresték Izraelben, hanem azért is, mert Dávid negyvenéves uralkodásának vége felé még mindig tevékenyen ott van a király mellett. Jehova Gádot használja fel arra, hogy nemtetszését fejezze ki Dávid iránt amiatt az esztelen cselekedete miatt, hogy megszámlálta Izraelt (1Sám 22:5; 2Sám 24:1–25). A Dáviddal szoros kapcsolatban álló Nátán próféta tevékenysége egybeesik Gád életével, sőt annak halála után még tovább tart. Nátán kiváltsága ismertetni Jehova nagy jelentőségű szövetségét Dáviddal: a Királyság-szövetséget. Ő az, aki bátran és ihletés alatt rámutat Dávidnak Betsabéval kapcsolatos nagy bűnére, s az azért járó büntetésre (2Sám 7:1–17; 12:1–15). Jehova tehát Nátánt, akinek a neve azt jelenti: „[Isten] adta” és Gádot, akinek neve azt jelenti: „jószerencse”, arra használta fel, hogy a Sámuel második könyvében feljegyezzék ezt az ihletett és hasznos ismeretanyagot. Ezek a szerény történetírók nem kívánták saját emléküket megörökíteni. Így semmilyen adatot nem találunk róluk és őseikről vagy személyes életükről. Ők csak az Istenről szóló ihletett feljegyzést kívánták megörökíteni Jehova jövőbeni igaz imádóinak hasznára.

3. Milyen időszakot ölel fel a könyv, s mikor fejeződött be a könyv megírása?

³ A Sámuel második könyve a pontos bibliai történelmi elbeszélés fonalát ott veszi fel, ahol Saul, Izrael első királya meghal, s a történet folytatódik Dávid negyven éves uralkodásának majdnem a végéig. Így a megírt időtartam i. e. 1077-től körülbelül 1040-ig tart. Az a tény, hogy a könyv nem jegyzi fel Dávid halálát, erős bizonyítékul szolgál amellett, hogy írásait körülbelül i. e. 1040-ben vagy röviddel Dávid halála előtt fejezték be.

4. Milyen okokból kifolyólag kell elfogadnunk a Sámuel második könyvét a bibliai kánon részeként?

⁴ A Sámuel második könyvét ugyanazon érvek alapján, mint amelyeket a Sámuel első könyvénél felhoztunk, a bibliai kánon részeként kell elfogadnunk. Hitelessége kétségtelen. Őszintesége és az a tény, hogy még Dávid király bűnei és hibái fölött sem siklik el, nagyon erős bizonyíték már önmagában is.

5. Mi a legerősebb érv amellett, hogy a Sámuel második könyve az ihletett Írások része?

⁵ A Sámuel második könyvének hitelessége mellett a legerősebb bizonyítékot a beteljesült jövendölések, különösen azok, amelyek a Dáviddal kötött Királyság-szövetséggel kapcsolatosak. Isten ezt ígérte Dávidnak: „Házad és királyságod bizonyára maradandó lesz határtalan ideig teelőtted; trónod határtalan időre szilárdan megalapozott lesz” (7:16). Jeremiás még Júda királyságának alkonyán is arról szól, hogy Dávid házára vonatkozólag ez az ígéret még mindig fennáll: „Ezt mondja Jehova: ’Dávid esetében nem vész ki az olyan férfi, aki az Izrael házának székébe üljön’” (Jer 33:17). Ez a jövendölés nem maradt beteljesületlenül, hisz Jehova később a Júda törzséből  hozta elő „Jézus Krisztust, Dávid fiát”, amit a Biblia világosan tanúsít (Máté 1:1).

A SÁMUEL MÁSODIK KÖNYVÉNEK TARTALMA

6. Hogyan reagál Dávid Saul és Jonatán halálhírére?

⁶ Dávid uralkodásának legelső eseményei (1:1–4:12). Saulnak a Gilboa-hegyen bekövetkezett halála után egy csatából menekülő amálekita sietve Dávidhoz fut Siklágba Saul halálhírével. Azt remélve, hogy ezzel Dávidnál nagy kegyre tesz szert, egy ügyes történetet eszel ki, miszerint ő maga vette el Saul életét. A jutalmazás helyett az amálekita azonban halálbüntetést kap: önmaga ítélte el magát saját állításával, mondván, hogy „Jehova felkentjét” megölte (1:16). Az új király, Dávid gyászéneket szerez „Az íj” címmel, amelyben megsiratja Saul és Jonatán halálát. Ez az ének gyönyörű csúcspontját Dávid Jonatán iránti túláradó szeretetének megindító szavaiban éri el: „Szomorú vagyok miattad, testvérem, Jonatán, nagyon kedves voltál nekem. Szereteted csodálatosabb volt az asszonyok szereteténél. Hogy elhullottak a hatalmasok és elvesztek a harci fegyverek!” (1:17, 18, 26, 27).

7. Milyen további események jelzik Dávid uralkodásának korai szakaszát?

⁷ Dávid és emberei Jehova irányítására Hebronban, Júda területén állítják fel a királyi udvart. A törzs vénei eljönnek és Dávidot királyukká kenik i. e. 1077-ben. Dávid hívei közül Joáb hadvezér a legkiemelkedőbb. Ábner hadseregparancsnok azonban riválisként Isbósetet, Saul fiát keni fel a nemzet fölé királyul. A két szemben álló erő időnként összecsap egymással, és Ábner megöli Joáb egyik fivérét. Végül Ábner átpártol Dávid táborába. Magával viszi Dávidhoz Saul leányát, Mikált, akiért Dávid már azelőtt régen megfizette a házassági díjat. Joáb – bátyja meggyilkolásáért – bosszúból alkalmat keres Ábner meggyilkolására és meg is öli őt. Dávid emiatt nagyon szomorkodik, elhárítja magáról a teljes felelősséget. Nem sokkal ezután Isbósetet is meggyilkolják, amint éppen „délutáni pihenőjét tartja” (4:5).

8. Hogyan áldja meg Jehova Dávidnak egész Izrael feletti uralkodását?

⁸ Dávid király Jeruzsálemben (5:1–6:23). Igaz, Dávid már Júdában is királyként uralkodott hét évig és hat hónapig, de most már senki sem vonja kétségbe uralkodói voltát. Az összes törzs képviselői királlyá teszik egész Izrael fölött. Ez a harmadik felkenetése (i. e. 1070). Dávidnak mint az egész királyság uralkodójának első cselekedete az, hogy elfoglalja Sion fellegvárát Jeruzsálemben az ott rejtőző jebuzeusoktól, akiket egy föld alatti vízi alagúton lepnek meg. Jeruzsálem Dávid fővárosa lesz. A seregek Jehovája megáldja Dávidot, akinek hatalma egyre nő. Még Hírám, Tírusz gazdag királya is értékes cédrusokat és munkásokat küld Dávidhoz, hogy annak királyi házát felépítsék. Dávid családja növekszik, birodalmát Jehova felvirágoztatja. Még kétszer harcba bocsátkozik a harcias filiszteusokkal. Az első esetben Jehova megtöri az ellenség sorait Baál-Perázimnál Dávidért, és győzelmet ad neki. A második esetben újabb csodát hajt végre Jehova azáltal, hogy „a bákabokrok tetején a menetelés zaját” hallatja. Ez mutatja: Jehova Izrael előtt jár, hogy megfutamítsa a filiszteusok seregét (5:24). Ez Jehova seregeinek újabb kiemelkedő győzelme.

9. Mondd el, milyen események történtek a szövetségládának Jeruzsálembe hozatala alkalmával!

⁹ Ezután Dávid 30 000 embert vesz magához és elindul, hogy a szövetségládát Baále-Júdából (Kirját-Jeárim) Jeruzsálembe hozza. Amikor nagy öröm, vigasság és zene közepette jönnek a szövetségládával, a szekér, amelyen a láda van, hirtelen megdől és Uzza, aki oldalt megy, érte nyúl, hogy megfogja a szentelt ládát. „Akkor Jehova haragja fellángolt Uzza ellen és az [igaz] Isten lesújtott rá ott ezért a tiszteletlen cselekedetért” (6:7). A szövetségládát Obed-Edom házában helyezik el. A következő három hónap alatt Jehova gazdagon megáldja Obed-Edom házát. Három hónap múlva Dávid eljön a szövetségládáért, hogy az út még hátralevő részét megtegye, mégpedig helyes módon. Öröménekek, zene és tánc közepette viszik a szövetségládát Dávid fővárosába. Dávid szabad teret enged nagy ujjongásának és táncol Jehova előtt, de felesége, Mikál kifogásolja ezt. Dávid tovább táncol: „Jehova előtt ünnepelek” (6:21). Mikál e tette miatt egész haláláig gyermektelen marad. *

10. Jehova milyen szövetségéről és ígéretéről olvasunk ebben a részben?

¹⁰ Isten Dáviddal kötött szövetsége (7:1–29). Most jutunk el Dávid életének egyik legfontosabb eseményéhez. Ez közvetlen kapcsolatban van a Biblia központi témájával, Jehova nevének a Mag Királysága által történő megszentelésével. Ez az esemény Dávidnak ama óhaját érinti, hogy házat akar építeni Isten szövetségládája számára. Minthogy ő maga nagyon szép cédrusfa házban lakik, közli Nátánnal azt az óhaját, miszerint házat akar építeni a szövetségládának. Nátánon keresztül Jehova biztosítja Dávidot Izrael iránti további szerető jóságáról, és szövetséget köt vele örök időkre. De nem Dávid, hanem az ő magva épít majd házat Jehova neve számára. Ezenkívül Jehova a következő szeretetteljes ígéretet teszi: „A te házad és a te királyságod megingathatatlan lesz határtalan időre teelőtted; trónod szilárdan megalapozott lesz határtalan időkig” (7:16).

11. Milyen imában fejezi ki Dávid a háláját?

¹¹ Jehovának a Királyság-szövetségben kifejezésre jutó jóságát mélyen átérezve, Dávid hálás szavakkal mond köszönetet Isten minden szerető jóságáért: „Melyik az a nemzet a földön, amely olyan, mint a te  néped, Izrael, akiért elment Isten, hogy népéül megváltsa magának és hírnevet szerezzen magának, s hogy cselekedjen értük nagy és félelmet keltő dolgokat? . . . És te, ó, Jehova, magad lettél az ő Istenük” (7:23, 24). Dávid buzgón imádkozott Jehova nevének a megszenteléséért, valamint azért, hogy a Dávid háza szilárdan álljon Jehova előtt.

12. Milyen háborúkat harcol meg Dávid, és hogyan nyilvánítja ki jóságát Saul háza iránt?

¹² Dávid kiterjeszti Izrael birodalmát (8:1–10:19). Dávid azonban nem uralkodhat békében. Még további háborúkat kell végigharcolnia. Először leveri a filiszteusokat, a moabitákat, a cóbahitákat, a szíriaiakat és az edomitákat, s közben kiterjeszti Izrael határát az Isten által eredetileg megállapított határokig (2Sám 8:1–5, 13–15; 5Móz 11:24). Ezután figyelmét Saul házára fordítja, hogy annak minden élve maradt utóda iránt szerető jóságát fejezze ki Jonatánért. Siba, Saul szolgája felhívja Dávid figyelmét Jonatán fiára, a sánta Méfibósetre. Dávid nyomban elrendeli, hogy Saul összes javait adják át Méfibósetnek, földjét pedig megművelés céljából Sibának és szolgáinak, hogy élelemről gondoskodjanak Méfibóset háza számára. Méfibósetet pedig megkéri, hogy étkezzék asztalánál.

13. Milyen további győzelmekkel tanúsítja Jehova, hogy Dáviddal van?

¹³ Ammon királyának halálhírére Dávid követeket küld a király fiához, Hánunhoz és szerető-kedvességéről biztosítja. Hánun tanácsadói azonban megvádolják Dávidot azzal, hogy az ország kikémlelésére küldte ezeket a férfiakat. Ezért megalázzák a követeket, s visszaküldik őket félmeztelenül Dávidhoz. Dávid e sértés miatti haragjában Joábot hadseregével a gonoszság megtorlására küldi. Joáb, seregeit több csapatra osztva, hamar szétveri az ammonitákat és a szíriaiakat is, akik az ammoniták segítségére jöttek. A szíriaiak újra csoportosítják haderejüket, de megint vereséget szenvednek Jehova hadseregétől, amelynek élén Dávid áll. A veszteség 700 harci szekér és 40 000 lovas. Itt újabb bizonyítékát találjuk Jehova Dávid iránt megnyilvánuló kegyének és áldásának.

14. Milyen bűnöket követ el Dávid Betsabé miatt?

¹⁴ Dávid vétkezik Jehova ellen (11:1–12:31). A következő tavasszal Dávid Joábot újra Ammon ellen vezényli, hogy ostromolja meg Rabbát. Ő maga Jeruzsálemben marad. Egyik este palotájának tetejéről véletlenül észreveszi a hettita Uriás feleségét, a gyönyörű Betsabét, amint az fürdik. Házába hozatja az asszonyt, viszonyt folytat vele, és az teherbe esik. Dávid megpróbálja elleplezni tettét. Hazahívatja Uriást a Rabba elleni csatából és a feleségéhez küldi, hogy felfrissüljön. Uriás azonban nem akar addig a gyönyörnek hódolni és feleségével viszonyt folytatni, amíg a szövetségláda és a hadsereg „katonai sátrakban lakozik”. Kétségbeesésében Dávid visszaküldi Uriást Joábhoz a következő levéllel: „Tedd Uriást előre, oda, ahol a leghevesebb a küzdelem, s embereid húzódjanak el mögüle, hadd vágják le és haljon meg” (11:11, 15). Uriás tehát meghal. Amikor Betsabé gyászideje letelik, Dávid nyomban házába hozatja és feleségül veszi. Fiúgyermekük születik.

15. Hogyan jelenti be Nátán Isten prófétai ítéletét Dávid ellen?

¹⁵ Jehova azonban gonoszságnak találja a dolgot. Nátán prófétát Dávidhoz küldi egy üzenettel, mely ítéletét tartalmazza. Példázatot mond Dávidnak egy gazdag és egy szegény emberről. A gazdagnak sok nyája volt, a szegénynek viszont csak egy nőstény báránykája. Ez volt a családban a kedvenc és „olyan volt neki, mint a leánya”. Amikor azonban eljött az ünnep ideje, a gazdag nem az ő nyája közül választott birkát, hanem elvette ennek a szegény embernek egyetlen báránykáját. Ennek hallatán felbőszülve Dávid felkiált: „[Olyan igaz], ahogy Jehova él: az az ember, aki ezt tette, méltó a halálra!” Nátán válasza így hangzik: „Te magad vagy az az ember!” (12:3, 5, 7). Ezután prófétai ítéletet jelent be: Dávid feleségeit egy másik férfi nyilvánosan megerőszakolja, házát belső háború fogja sújtani, Betsabétól született gyermeke meghal.

16. a) Mi a jelentése Dávid Betsabétól született második fia két nevének? b) Hogyan végződik a Rabba elleni támadás?

¹⁶ Szomorúságában és őszinte bánatában Dávid nyíltan beismeri: „Vétkeztem Jehova ellen” (12:13). Amint Jehova megmondotta, a házasságtörő viszonyból született gyermek hétnapos betegség után meghal. (Később Dávidnak születik egy másik fia Betsabétól; azt Salamonnak nevezik, ami a „béke” jelentésű gyökérszóból származik. Jehova Nátánon keresztül azt üzeni, hogy nevezze őt Jedidjának, aminek jelentése: „Jah kedveltje”.) Ez után a megrázó tapasztalat után Dávidot meglátogatja Joáb és arra kéri, hogy jöjjön Rabbába, ahol az utolsó rohamra készülnek. Miután elfoglalták a város vízszolgáltató rendszerét, Joáb tisztelettudóan a királynak engedi át a dicsőséget a város bevételéért.

17. Milyen belső bajok kezdik sújtani Dávid házát?

¹⁷ Dávid családi nehézségei (13:1–18:33). Dávid házában a bajok akkor kezdődnek el, amikor Amnon, Dávid egyik fia szenvedélyesen beleszeret Támárba, féltestvérének, Absolonnak húgába. Amnon betegséget színlel és kéri, hogy gondozására a szép Támárt küldjék be hozzá. Amnon erőszakot tesz Támáron, de utána igen megutálja, úgyhogy megalázva elbocsátja. Absolon ezért bosszút forral, de vár az alkalmas időre. Két évvel később éppen ünnepre készül, amire meghívja Amnont és a király többi fiát is. Amikor a bor megvidámítja Amnon szívét, váratlanul elfogják és Absolon parancsára kivégzik.

18. Milyen ravaszsággal váltják ki Absolont a száműzetésből?

¹⁸ A király nemtetszésétől rettegve Absolon Gessurba menekül. Itt él három évig, félig-meddig  számkivetésben. Közben Joáb, Dávid hadseregparancsnoka ügyes ravaszsággal megpróbálja kibékíteni Dávidot és Absolont. Egy tékoabeli bölcs asszonnyal megbeszéli, hogy menjen el a királyhoz és mondjon el neki egy kitalált történetet arról, milyen hosszú száműzetés büntetése érte őt. Amikor a király ítéletet hoz, a nő elmondja, mi volt megjelenésének igazi oka, vagyis azt, hogy a király saját fiáról, Absolonról van szó, aki számkivetésben él Gessurban. Dávid rájön, hogy mindezt Joáb eszelte ki, de engedélyt ad fiának, hogy visszatérjen Jeruzsálembe. Újabb két évnek kell azonban eltelnie, míg beleegyezik, hogy fiát, Absolont szemtől szembe lássa.

19. Milyen összeesküvés kerül nyilvánosságra, és mit kénytelen tenni Dávid?

¹⁹ Absolon, Dávid szerető jósága ellenére, hamarosan összeesküvést sző apja ellen, hogy megszerezze a trónt. Rendkívül szép ember Izrael összes vitézei között, ami tovább fokozza becsvágyát és büszkeségét. Egy-egy évben levágott dús hajának súlya körülbelül 2,3 kg (2Sám 14:26, lábjegyzet). Különböző ravasz mesterkedésekkel beférkőzik Izrael férfiainak szívébe. Végül is az összeesküvés nyilvánosságra kerül. Apjától engedélyt kap, hogy Hebronba menjen; Absolon itt kihirdeti lázadó szándékát és egész Izraelt támogatásra szólítja fel, mondván: csatlakozzanak apja elleni lázadásához. Minthogy túl sokan a lázadó fiú oldalára állnak, Dávid kénytelen Jeruzsálemből néhány hűséges hívével elmenekülni. Közülük az egyik a gitteus Ittai, aki ezt mondja: „[Olyan igaz], mint ahogy Jehova él, és mint ahogy az én uram, a király is él, azon a helyen, ahol az én uram, a király lesz, akár halálra, akár életre, ott lesz a te szolgád is!” (15:21).

20., 21. a) Milyen események történnek Dávid menekülése közben, és hogyan teljesül Nátán jövendölése? b) Hogyan hal meg az áruló Ahitófel?

²⁰ Jeruzsálemből való menekülése közben Dávid értesül arról, hogy egyik legbizalmasabb tanácsadója, Ahitófel elárulja. Így imádkozik: „Változtasd, ó, Jehova, Ahitófel tanácsát bolondsággá” (15:31). A Dávidhoz hű papok: Sádók és Abjátár, valamint Húsai visszatérnek Jeruzsálembe, hogy megfigyeljék és jelentsék Absolon tevékenységét. Közben a pusztában Dávid találkozik Sibával, Méfibóset gondozójával, aki elmondja: a gazdája most arra számít, hogy a királyság visszaszáll majd Saul házára. Amint Dávid tovább halad, a Saul házából való Simhi átkot szór rá, kövekkel dobálja, Dávid azonban visszatartja embereit a bosszúállástól.

²¹ Térjünk vissza Jeruzsálembe! Ahitófel javaslatára a trónbitorló Absolon viszonyt folytat apjának ágyasaival, „az egész Izrael szeme láttára”. Így teljesedik be Nátán prófétai ítélete (16:22; 12:11). Ahitófel azt is tanácsolja Absolonnak, hogy vegyen magához 12 000 főből álló sereget, s vegye űzőbe Dávidot a pusztában. Húsai azonban, aki megnyerte Absolon bizalmát, más utat javasol. S miként Dávid imájában kérte, Ahitófel tanácsa meghiúsul. Júdáshoz hasonlóan Ahitófel, akinek nem valósult meg a szándéka, hazamegy és felköti magát. Húsai titokban jelenti Absolon terveit Sádók és Abjátár papoknak, ők pedig továbbítják az üzenetet a pusztába Dávidnak.

22. Milyen bánat homályosítja el Dávid győzelmének örömét?

²² Ez lehetővé teszi Dávid számára, hogy átkeljen a Jordánon. A csata színhelyéül a mahanáimi erdőt választja. Ott csapatait csatasorba állítja, de megparancsolja, hogy Absolonnal kíméletesen bánjanak. A lázadók megsemmisítő vereséget szenvednek. Amint Absolon egy öszvéren menekül a sűrű erdőben, haja egy lehajló fa ágán fennakad és ő ott marad a levegőben lógva. Ilyen szerencsétlen helyzetben talál rá Joáb és megöli, egyáltalán nem gondolva a király parancsára. Dávid, amikor meghallja fia halálát, mély fájdalmában így siránkozik: „Fiam, Absolon, fiam, fiam Absolon! Ó, bárcsak én haltam volna meg helyetted, fiam, fiam Absolon!” (18:33).

23. Milyen intézkedések jelzik Dávid királykénti visszatérését?

²³ Dávid uralkodásának záróeseményei (19:1–24:25). Dávid továbbra is keserűen gyászolja fiát, míg Joáb rá nem bírja, hogy nyerje vissza királyi méltóságát. A hadsereg élére Dávid Joáb helyére Amasát nevezi ki. Visszatérésekor a nép örömmel üdvözli Simhit, akinek Dávid megkíméli az életét. Méfibóset szintén könyörög, Dávid pedig egyenlő örökséget ad neki Sibáéval. Az egész Izrael és Júda még egyszer egyesül Dávid alatt.

24. Mik a további fejlemények Benjámin törzsével kapcsolatban?

²⁴ De még sok baj van hátra. A Benjámin törzséből való Séba királynak kiáltja ki magát, és sok embert elfordít Dávidtól. Amasa, aki Dávid parancsára embereit összegyűjti a lázadás leverésére, találkozik Joábbal. Joáb álnok módon meggyilkolja őt, majd átveszi a hadsereg vezetését és követi Sébát Bét-Maakának Ábel nevű városáig, amit megostromol. A város egyik bölcs asszonyának tanácsára kivégzik Sébát, erre Joáb visszavonul. Mivel Saul megölte a gibeonitákat és a vérbűn még mindig megbosszulatlan, három évig tartó éhség következik Izraelben. A vérbűn eltávolítása végett Saul házából hét fiút kivégeznek. Később újra harcba bocsátkoznak a filiszteusokkal. Dávid élete hajszálon múlik. Abisái, az unokaöccse menti meg. Emberei megesküsznek: többé nem szabad kimennie velük harcolni, „hogy ki ne aludjék Izrael lámpása” (21:17). Három harcosa feljegyzésre méltó dolgot visz véghez, amikor levág három filiszteus óriást.

25. Mit fejez ki Dávid ezután feljegyzett két éneke?

²⁵ Ezen a ponton az író félbeszakítja az elbeszélés fonalát és Dávidnak a Jehovához intézett énekét mondja el, amely a Zsoltárok 18-cal párhuzamos.  Ebben Dávid háláját fejezi ki, amiért megszabadította „ellenségei és Saul kezéből”. Majd örömmel felkiált: „Jehova az én kősziklám és az én erősségem, ő az, aki megszabadít engem. Aki a megmentés nagy tetteit viszi véghez az ő királyáért, és szerető jóságát gyakorolja felkentje, Dávid iránt és az ő Magva iránt végtelen időkig” (22:1, 2, 51). Itt következik Dávid utolsó éneke, amelyben elismeri: „Jehova szelleme szólt énáltalam és az ő szava volt a nyelvemen” (23:2).

26. Mit állapít meg Dávid a harcosairól, és hogyan tanúsít tiszteletet életvérük iránt?

²⁶ Visszatérve a történelmi beszámolóhoz, az felsorolja azoknak a hatalmas és erős embereknek a neveit, akik Dáviddal vannak. Ezek közül három különösen kiemelkedik. Ezek annak az eseménynek a szereplői, amely akkor történik, amikor egy filiszteus előőrsöt állítanak fel Betlehemben, Dávid szülővárosában. Dávid kifejezi óhaját: „Ó, bárcsak ihatnék a betlehemi víztartó vizéből, amely a kapunál van!” (23:15). Ekkor a három erős férfi behatol a filiszteusok táborába, vizet hoz a víztartóból és odaviszi Dávidnak. De Dávid nem akar inni, inkább kiönti a vizet a földre, mondván: „A magam részéről elképzelhetetlen, ó, Jehova, hogy ezt megtegyem! [Megigyam-e] emberek vérét, akik lelkük kockáztatásával mentek el?” (23:17). Számára a víz egyenlő volt az életvérrel, amit a vízért kockáztattak. Hadseregének 30 legvitézebb tagját és ezek hőstetteit ezután sorolja fel.

27. a) Milyen bűnt követ még el Dávid? b) Hogyan szűnik meg a dögvész?

²⁷ Végül azonban Dávid bűnt követ el, amikor a népet megszámlálja. Istenhez könyörög irgalomért. Három büntetés közül választhat: vagy hét évig tartó éhínség, vagy három hónapig tartó katonai vereség, vagy három napig tartó dögvész az országban. Dávid így válaszol: „Essünk, kérlek, Jehova kezébe, mert sokszoros az ő irgalma; de ne essek az ember kezébe!” (24:14). A nemzetre kiterjedő dögvész 70 000 embert öl meg. Csak akkor szűnik meg, amikor Dávid, Jehova Gád útján adott utasításának megfelelően cselekedve, megvásárolja Arauna szérűskertjét, ahol égőáldozatot és közösségi áldozatot mutat be Jehovának.

MIÉRT HASZNOS?

28. Milyen meglepő figyelmeztetéseket tartalmaz a Sámuel második könyve?

²⁸ Sok minden van a Sámuel második könyvében, amit a mai olvasó hasznosnak találhat! Az emberi érzelem csaknem teljes skáláját igen élénk színekkel festi itt le a könyv. A valódi élet megnyilvánulásait. Meglepő szavakkal figyelmeztet bennünket az emberi becsvágy és bosszú (3:27–30), a más ember házastársa iránt táplált gonosz kívánság (11:2–4, 15–17; 12:9, 10), az árulás (15:12, 31; 17:23), a csak szenvedélyen alapuló szerelem (13:10–15, 28, 29), az elhamarkodott ítélet (16:3, 4; 19:25–30) és egy másik személy hűséges cselekedetei semmibevevésének szörnyű következményeire (6:20–23).

29. A helyes viselkedés és cselekvésmód milyen kiváló példáit találhatjuk Sámuel második könyvében?

²⁹ Sámuel második könyvének legnagyobb haszna, hogy sok kiváló példát idéz a helyes viselkedésről és eljárásról. Dávid példa számunkra Isten iránti kizárólagos odaadásában (7:22), Isten előtti alázatosságában (7:18), Jehova nevének felmagasztalásában (7:23, 26), ellenségeit illető helyes nézőpontjában (15:25), a bűn őszinte megbánásában (12:13), ígéretéhez való ragaszkodásában (9:1, 7), a próbában való kiegyensúlyozottságának megőrzésében (16:11, 12), Jehovára való szüntelen támaszkodásában (5:12, 20) és Jehova elrendezése és kinevezése iránti mély tiszteletében (1:11, 12). Nem csoda tehát, hogy Dávidot ’Jehova szíve szerinti férfiúnak nevezték’ (1Sám 13:14).

30. Milyen alapelvek kerülnek alkalmazásra és szemléltetésre a könyvben?

³⁰ Sok bibliai alapelv alkalmazását megtaláljuk a Sámuel második könyvében. Többek között a közösségi felelősség alapelvét (2Sám 3:29; 24:11–15), hogy a jó szándék nem változtatja meg Isten követelményeit (6:6, 7), hogy Jehova teokratikus elrendezésében a vezetést tisztelni kell (12:28), hogy a vért szentnek kell tekinteni (23:17), hogy kiengesztelés szükséges a vérbűnért (21:1–6, 9, 14), hogy egy bölcs elfordíthatja a bajt sokakról (2Sám 20:21, 22; Préd 9:15 [9:17, Károli]) és hogy Jehova szervezete, valamint annak képviselői iránti hűséget „akár élve, akár halva” meg kell tartani (2Sám 15:18–22).

31. A Sámuel második könyve hogyan vetíti előre Isten Királyságát, amint azt a Keresztény Görög Iratok tanúsítják?

³¹ De mindezeknél fontosabb az, hogy a Sámuel második könyve előremutat és ragyogóan előrevetíti Isten Királyságának fényét, amely „Dávid fiának”, Jézus Krisztusnak kezében valósul meg (Máté 1:1). A Cselekedetek 2:29–36 Jézusra utalva idézi Jehova Dávidnak tett esküjét a királyság fennmaradásával kapcsolatban (2Sám 7:16). Az a jövendölés pedig: „Én magam leszek az atyja, ő pedig a fiam lesz” (2Sám 7:14), Jézus Krisztusra mutatott előre, ami a Zsidók 1:5-ből is kitűnik. De maga Jehova is tanúskodik erről, amikor az égből ez a szózat hallatszott: „Ez az én Fiam, a szeretett, akit én helyeselek” (Máté 3:17; 17:5). Gábriel angyal a Máriához intézett Jézussal kapcsolatos szavaiban utal a Dáviddal kötött Királyság-szövetségre: „Ez nagy lesz, a Legfelségesebb Fiának fogják hívni és Jehova Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, és királyként fog uralkodni Jákob háza felett örökké, és királyságának nem lesz vége” (Luk 1:32, 33). Milyen felvillanyozó látni, ahogyan a Királyság-Magra vonatkozó ígéret lépésről lépésre kibontakozik a szemünk előtt!

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]