Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A Biblia 63. könyve – 2János

A Biblia 63. könyve – 2János

A Biblia 63. könyve – 2János

Író: János apostol

Írás helye: Efézus vagy környéke

Írás befejezése: i. sz. kb. 98

1. Valószínűleg kiknek írta János a második levelét?

JÁNOS második levele rövid – csupán egyetlen papiruszív –, de jelentősége annál nagyobb. Címzése: „a választott úrnőnek és gyermekeinek”. Mivel a „küria” (az „úrnő” görög megfelelője) tulajdonnévként is szerepelt abban az időben, némely bibliatudós azon a véleményen van, hogy János ezzel a névvel valamely egyénnek címezte levelét. Néhányan viszont úgy gondolják, hogy egy keresztény gyülekezetnek írt, és arra utalt úgy mint ’választott úrnőre’. Ezt valószínűleg azért tette, hogy megtévessze az üldözőket. Az utolsó versben említett ’nővér gyermekeinek’ üdvözlése ez esetben feltehetőleg egy másik gyülekezet tagjaira vonatkozott. A többes számú „ti” forma szintén azt mutatja, hogy a levelet nem egyetlen keresztény testvérnőnek írta János, hanem egy csoportnak. A második levél tehát nem volt olyan általános vonatkozású, mint az első, hanem nyilvánvalóan vagy egy egyénnek, vagy egy adott gyülekezetnek szólt (1. vers).

2. a) Milyen bizonyítékok utalnak János apostolra mint a második levél írójára? b) Mi sejteti, hogy János Efézusban vagy annak környékén írta i. sz. 98 táján a levelét, és mi támasztja alá a levél hitelességét?

2 Nincs okunk kételkedni abban, hogy János írta ezt a levelet. Az író „vén”-nek nevezi magát. Ez nemcsak előrehaladott kora miatt illik Jánosra, hanem azért is, mert ő egyike volt azoknak, akiket ’oszlopoknak’ tekintettek (Gal 2:9). Továbbá ő volt az utolsó életben maradt apostol, s már ennélfogva is „vén” volt a keresztény gyülekezetben. János eléggé közismertnek számított, úgyhogy személyére nem kellett külön utalni az olvasók számára. Írói voltát mutatja az is, hogy e levél stílusa hasonló az első levél és a János evangéliuma stílusához. Miként az első levelet, úgy feltehetőleg ezt is Efézusban vagy annak környékén írta, i. sz. 98 táján. M’Clintock és Strong Cyclopedia című műve ezt a magyarázatot fűzi a János második és harmadik leveléhez: „Általános hasonlóságukból sejthetjük, hogy János e két levelet nem sokkal az Efézusból küldött első levél után írta. Az első levélben részletesen ismertetett alapelveket a másik két levélben egyedi esetekre alkalmazta.” * A levél hitelességét támasztja alá, hogy idézett ebből a levélből a II. században élt Irenaeus, és elfogadta az ugyancsak ebből a korból származó Alexandriai Kelemen is. * János levelét a Muratori-töredék is közli a listáján.

3. Miért írta János a levelet?

3 Amint János első levelére, úgy erre is az adott okot, hogy tévtanítók törtek a keresztényi hitre. János az ilyenek ellen akarja figyelmeztetni olvasóit, hogy felismerhessék őket és távol tarthassák magukat tőlük, s közben folyton az igazságban és az egymás iránti kölcsönös szeretetben járjanak.

A JÁNOS MÁSODIK LEVELÉNEK TARTALMA

4. Miért int János különösképpen arra, hogy a gyülekezet tagjai szeressék egymást, és hogyan kell eljárniuk azokkal szemben, akik előretörnek és félretolják a Krisztus tanítását?

4 Szeressétek egymást; kerüljétek a hitehagyókat (1–13. versek). János, miután kifejezi szeretetét a „választott úrnő és gyermekei” iránt, elmondja: örül annak, hogy talált közöttük némelyeket, akik az igazságban járnak az Atya parancsa szerint. Azt kéri, hogy továbbra is tanúsítsanak szeretetet egymás iránt és éljenek Isten parancsai szerint. Ugyanis csalók és antikrisztusok léptek fel a világban, akik nem vallják azt, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Annak, aki előretör és Krisztus tanítása fölé helyezi magát, nincs Istene, de ha valaki megmarad ebben a tanításban, „mind az Atya, mind a Fiú” az övé. Senkit ne fogadjanak be otthonukba, aki nem ezt a tanítást viszi hozzájuk, az olyat még csak ne is üdvözöljék. Jánosnak még sok írnivalója lenne részükre; reméli, hogy meglátogathatja őket és szemtől szembe beszélhet majd velük, hogy örömük „teljes mértékű” lehessen (9., 12. vers).

MIÉRT HASZNOS?

5. a) Milyen helyzet állt elő János idejében, ami a mi időnkben is bekövetkezett? b) Jánoshoz hasonlóan hogyan fejezhetjük ki értékelésünket a gyülekezet egysége iránt?

5 Úgy látszik, hogy János idejében – miként napjainkban is – akadtak olyanok, akik nem tudtak megmaradni Krisztus világos és egyszerű tanítása mellett. Többet akartak annál: olyasvalamit, ami csiklandozza énjüket, olyasvalamit, ami felmagasztalja őket és egy szintre emeli a világi bölcselkedőkkel – s mindezzel be akarták szennyezni és meg akarták osztani a keresztény gyülekezetet önző céljaik elérése érdekében. János értékelte a gyülekezet összhangját, amely a szereteten és a helyes tanításon nyugodott, az Atyával és a Fiúval egységben. Napjainkban nekünk is a gyülekezet egységére kell helyeznünk a hangsúlyt, elutasítva az olyanokkal való barátkozást, vagy azok üdvözlését, akik hitehagyóan más tanításra térnek át, és az ihletett Írásokon kívül más tanítást is elfogadnak. Ha továbbra is Isten parancsolatai szerint járunk, és ha teljes örömet találunk az igaz keresztény közösségben, biztosak lehetünk afelől, hogy „velünk lesz a ki nem érdemelt kedvesség, irgalmasság és béke Istentől, az Atyától és Jézus Krisztustól, az Atya Fiától igazsággal és szeretettel” (3. vers). János második levele tehát ennek a krisztusi egységnek az áldott voltát hangsúlyozza.

[Lábjegyzetek]

^ 2. bek. 1981-es újranyomás, IV. kötet, 955. oldal.

^ 2. bek. The New Bible Dictionary, 1986-os második kiadás, J. D. Douglas, 605. oldal.

[Tanulmányozási kérdések]