Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

II. tanulmány – Az idő és a Szent Iratok

A Bibliában használt időfelosztások, a használatban levő naptárak, a bibliai időszámítással kapcsolatos, döntő fontosságú dátumok és érdekes pontok „az idő áramlatára” vonatkozóan

1., 2. Mit írt Salamon az időről, és tekintettel az idő mulandó voltára, mit kell vele kezdenünk?

AZ EMBER pontosan tudatában van az idő múlásának. Az óra minden egyes kattanásával egyet előrelép az idő folyosóján. Akkor jár bölcsen, ha helyesen használja fel az idejét. Salamon király ezt írta: „Mert mindennek meghatározott ideje van, minden ügynek ideje van az egek alatt: ideje a születésnek, ideje a meghalásnak, ideje a plántálásnak és ideje a begyűjtésnek; ideje a megölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a lerombolásnak és ideje az építésnek; ideje a sírásnak és ideje a nevetésnek” (Préd 3:1–4). Milyen gyorsan múló is az idő! A normális emberi élet hetven éve túl rövid egy ember számára ahhoz, hogy mindazt az ismeretet és mindazt a jót elsajátítsa és élvezze, amelyről Jehova gondoskodott számára itt a földön. „Mindent széppé tett a maga idejében. Még a határtalan időt is a szívükbe helyezte, hogy az emberiség soha ki ne kutathassa azt a munkát, amit az igaz Isten cselekedett kezdettől a végig” (Préd 3:11; Zsolt 90:10).

² Maga Jehova az idő végtelenségében él. Úgy tetszett neki, hogy teremtményeit az idő sodrába helyezze. Az égi angyalok – sőt még a lázadó Sátán is – tudatában vannak az idő múlásának (Dán 10:13; Jel 12:12). Az emberiségről meg van írva: „Az idő és az előre nem látott esemény mindenkit utolér” (Préd 9:11 [9:13, Károli]). Boldog az az ember, aki soha nem hagyja figyelmen kívül Istent, és aki hálásan fogadja Istennek a ’kellő időben kirendelt táplálékról’ való gondoskodását! (Máté 24:45).

3. Mi a közös az idő és a tér fogalmában?

³ Az idő egyirányú. Bár az idő egyetemes, senki sem tudja meghatározni, mi is az tulajdonképpen. Éppen olyan kikutathatatlan, mint a tér. Senki sem tudja megmagyarázni, hol kezdődött vagy hová tart az idő áramlata. Ezek a dolgok Jehova határtalan tudásához tartoznak, akiről a Biblia kijelenti, hogy „határtalan időtől, határtalan ideig” létező Isten (Zsolt 90:2).

4. Mit mondhatunk az idő mozgásáról?

⁴ Másrészről az időnek vannak olyan jellegzetességei, amelyek számunkra is érthetők. Ilyen például az, hogy az idő áramlatának egyes szakaszai mérhetők. Továbbá az idő mindig egy irányba halad. Az egyirányú közlekedéshez hasonlóan szüntelenül egy irányba megy – előre, mindig csak előre. Bármilyen sebességgel mozog is előre, vissza sohasem fordítható. Mi a pillanatnyi jelenben élünk, ez a jelen azonban pillanatonként múlttá alakul. Nincs megállás.

5. Miért állíthatjuk azt, hogy a múltat vagy megnyertük, vagy elvesztettük?

⁵ A múlt. A múlt már tovatűnt, tehát történelem, ami soha nem ismétlődik meg. A múltat visszahozni ugyanolyan lehetetlenség, mint megkísérelni, hogy a vízesés ne lefelé, hanem felfelé essen, vagy hogy az íjból kilőtt nyílvessző visszatérjen az íjba. Tévedéseink nyomot hagytak az idő folyosóján, olyan nyomot, amelyet csak Jehova képes eltörölni (És 43:25). Hasonlóképpen az ember múltbeli jó cselekedeteiről is feljegyzés készült, s ezek a jó cselekedetek Jehova áldásának kíséretében „visszatérnek hozzá” (Péld 12:14 [12:13, Károli]; 13:22). A múltat vagy megnyertük, vagy elvesztettük. Többé már semmiféle hatalmat nem gyakorolhatunk felette. A gonoszokról ezt írták: „Mint a fű, gyorsan elszáradnak, és mint a friss, zöld fű, tovatűnnek” (Zsolt 37:2).

6. Milyen vonatkozásban különbözik a jövő a múlttól, és miért kell különösen érdeklődnünk a jövő iránt?

⁶ A jövő. A jövő más. Az mindig felénk áramlik. Isten Szava segítségével fel tudjuk ismerni az előttünk álló akadályokat és felkészülhetünk legyőzésükre. Ezenkívül „kincseket” halmozhatunk fel magunknak „az égben” (Máté 6:20). Ezeket a kincseket nem söpri el az idő áramlata. Velünk maradnak és elkísérnek bennünket az áldások örökké tartó jövőjébe. Érdekeltek vagyunk az idő bölcs kihasználásában, mert ez hatással van a jövőnkre (Ef 5:15, 16).

7. Milyen időjelzőkről gondoskodott Jehova az ember számára?

⁷ Időjelzők. Napjainkban karórák és faliórák jelzik az időt. Ezek szabályos időmérőkként szolgálnak. Ehhez hasonlóan Jehova, a Teremtő óriási  időjelzőket hozott mozgásba – a saját tengelye körül forgó Földet, a Föld körül keringő Holdat és a Napot –, úgyhogy az ember földi helyzetéből pontosan tájékozódhat az időről. „És azután Isten azt mondta: ’Legyenek világító testek az ég kiterjedésén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és szolgáljanak jelekül évszakok, napok és évek meghatározására’” (1Móz 1:14). Ez a sok égitest egymással kölcsönhatásban pontosan meghatározott pályán mozog, s szüntelenül és tévedhetetlenül méri az egy irányba mozgó időt.

8. Milyen értelemben használja a Biblia a „nap” szót?

⁸ Nap. A „nap” szó a Bibliában különböző értelemben szerepel, mint ahogy napjainkban is több jelentése ismert. A Föld azáltal, hogy egy teljes fordulatot tesz a saját tengelye körül, meghatároz egy 24 órás napot. Ebben az értelemben a nap nappalból és éjszakából, s összesen 24 órából áll (Ján 20:19). Magát a nappali időszakot, általában 12 órát, szintén napnak nevezzük. „És Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el” (1Móz 1:5). Az „éjszakának” nevezett időszak tehát ugyanannyi, megközelítőleg 12 óra sötétség (2Móz 10:13). A „nap” szó egy másik jelentése a kiemelkedő személyekkel kapcsolatos időszakokra utal. Ésaiás például „Uzziás, Jótám, Aház és Ezékiás napjaiban” látta a látomását (És 1:1). A Biblia mint prófétai napokat említi Noé és Lót napjait (Luk 17:26–30). A „nap” szó rugalmas vagy képletes használatának további példája Péter kijelentése, miszerint egy nap Jehovánál annyi, mint 1000 esztendő (2Pét 3:8). A Genezis beszámolójában a „nap” szó teremtési napot jelöl, azaz egy meglehetősen hosszú időszakot – évezredeket (1Móz 2:2, 3; 2Móz 20:11). A bibliai szövegösszefüggésből kitűnik, hogy a „nap” melyik értelmezéséről van szó.

9. a) Honnan ered a nap 24 órára és az óra 60 percre való felosztása? b) Milyen időmérő eszközöket említenek a Héber Iratok?

⁹ Óra. Egyiptomban osztották fel a napot 24 órára. Napjaink órájának 60 perces felosztása a babiloni matematikából származik, amelynek jellemzője a (60-as számon alapuló) hatvanas számrendszer volt. A Héber Iratokban nem találunk utalást az órák felosztására. * Ehelyett a Héber Iratok olyan kifejezéseket használ időjelzőként, mint „reggel”, „dél”, „délidő” és „estidő” (2Móz 24:11; 43:16; 5Móz 28:29; 1Kir 18:26). Az éjszakát három részre osztották, s e részeket „éjszakai őrségváltások”-nak nevezték (Zsolt 63:6 [63:7, Károli]). Ezekből kettőt a Biblia külön is megnevez, úgymint az „éjjeli őrségváltás”-t (Bír 7:19) és a „reggeli őrségváltás”-t (2Móz 14:24; 1Sám 11:11).

10. Hogyan számolták a zsidók az órákat Jézus napjaiban, és hogyan segít ennek ismerete megállapítanunk Jézus halálának időpontját?

¹⁰ A Keresztény Görög Iratokban gyakran találunk az ’órával’ kapcsolatos utalást (Ján 12:23; Máté 20:2–6). Az órákat akkor napkeltétől, azaz reggel hat órától számították. A Biblia megemlíti a ’harmadik órát’, ami délelőtt kilenc órának felel meg. Hivatkozik a ’hatodik órára’ is, amikor Jézus megfeszítése pillanatában sötétség borult Jeruzsálemre. Ez a mai déli tizenkét órának felel meg. Jézusnak a kínoszlopon bekövetkezett halála a „kilencedik óra” körül történt, tehát délután három órakor (Márk 15:25; Luk 23:44; Máté 27:45, 46). *

11. Mióta használják a „hét” kifejezést az idő mérésére?

¹¹ Hét. Az ember a történelem folyamán már egészen korán hetes ciklusokban kezdte számolni napjait. Ebben a tekintetben Teremtője példáját követte, aki a hat teremtési napot egy hetedik korszakkal koronázta meg, amit szintén napnak nevezett. Noé is hetes ciklusokban számolta a napokat. A héberben a „hét” szó szerinti jelentése: egyhetes egység vagy korszak (1Móz 2:2, 3; 8:10, 12; 29:27).

12. Mi a holdhónap, és mennyiben különbözik ez a mi hónapjainktól?

¹² Holdhónap. A Biblia beszél ’holdhónapokról’ (2Móz 2:2; 5Móz 21:13; 33:14; Ezsd 6:15). Mai hónapjaink nem holdhónapok, mivel meghatározásuk nem a hold szerint történik: a napév önkényes, 12 részre való felosztásából erednek. A holdhónap olyan hónap, amelyet lényegében az újhold határoz meg. A hónapnak négy fázisa van, ezek alkotnak egy lunációt, ami átlag 29 nap, 12 óra és 44 perc. Az embernek elegendő csupán a hold alakjára tekintenie, és hozzávetőlegesen máris meg tudja mondani a holdhónap napját.

13. Hogyan jegyezték fel a Vízözön időtartamát?

¹³ Már Noé is 30 napból álló hónapokban rögzítette az eseményeket, és nem ragaszkodott szigorúan a holdhónapokhoz. Noénak a bárkában vezetett hajónaplójából megtudhatjuk, hogy a nagy áradat vizei a földet öt hónapig, másképpen „százötven napig” borították. A föld 12 hónap és 10 nap után száradt fel; csak ekkor tudtak a bárka utasai kilépni a bárkából. Ezeket a korszakalkotó eseményeket tehát az idő szempontjából pontosan rögzítették (1Móz 7:11, 24; 8:3, 4, 14–19).

14. a) Hogyan gondoskodott Jehova az évszakokról? b) Meddig fog fennmaradni az évszakoknak ez a rendszere?

 ¹⁴ Évszakok. Jehova, amikor előkészítette a földet az emberek számára, bölcsen és szeretettel évszakokról is gondoskodott (1Móz 1:14). Ezek az évszakok a föld 23,5 fokos hajlásszögének következtében váltják egymást. Ez azt eredményezi, hogy először a déli félteke, majd az északi félteke fordul a nap felé, s így az évszakok jönnek és mennek a maguk rendje szerint. Az évszakok váltakozása változatosságot és ellentéteket hoz magával, s szabályozza a vetés és aratás idejét. Isten Szava biztosít bennünket arról, hogy ez a rend és az évszakok ellentéte soha nem fog megszűnni. „Mert mindaddig, amíg a föld napjai tartanak, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka soha meg nem szűnik” (1Móz 8:22).

15., 16. a) Milyen időszakokra oszlik Palesztinában az esős évszak? b) Írd le a korai és a késői esős évszakot! c) Milyen kapcsolatban vannak ezek az évszakok a földműveléssel?

¹⁵ Palesztinában az évet általában esős és száraz évszakra osztják. Körülbelül április közepétől október közepéig nagyon kevés eső esik. Az esős évszakon belül megkülönböztetjük a korai vagy „őszi esőt” (október–november), a kiadós téli esőt és hidegebb időt (december–február) és a késői vagy „tavaszi esőt” (március–április) (5Móz 11:14; Jóel 2:23). Ezek a felosztások megközelítő pontosságúak, mivel az egyes évszakok az ország különböző részein uralkodó éghajlatnak megfelelően eltolódhatnak, egymásba folyhatnak. A korai eső átnedvesíti a száraz talajt, s így október–november időszaka alkalmas „szántásra” és „vetésre” (2Móz 34:21; 3Móz 26:5). A decembertől februárig tartó téli esőzések idején a hóesés sem ritka, januárban és februárban a hőmérséklet a magasabb helyeken fagypont alá süllyed. A Biblia azt írja Dávid egyik vitézéről, Benájáról, hogy „havazáskor” ölt meg egy oroszlánt (2Sám 23:20).

¹⁶ A március és április hónap (amelyek körülbelül a héber niszán és ijár hónapnak felelnek meg) a „tavaszi eső” hónapjai (Zak 10:1). Ez az a késői eső, amelyre igen nagy szükség van ahhoz, hogy az ősszel elvetett mag jó termést hozzon (Hós 6:3; Jak 5:7). Ez egyben a korai aratás időszaka is; Isten megparancsolta Izrael népének, hogy niszán hó 16-án mutassa be az aratás első termését (3Móz 23:10; Ruth 1:22). Ez az időszak a szépség és az öröm ideje. „A virágok megjelentek az országban, a szőlő metszésének ideje elérkezett, és a gerlicének hangja hallatszik az országunkban. Ami a fügefát illeti, korai fügéi érett színt kaptak és a szőlők virágzásban vannak, édes illatot árasztanak” (Ének 2:12, 13).

17. a) Mi biztosította a termést a száraz időszak alatt? b) Nézd meg „Az év az izraelitáknál” című táblázatot, és oszd fel az évet a 15–17. bekezdésekben tárgyalt évszakoknak megfelelően! c) Melyik hónapra esik a gabonaaratás és a gyümölcsök betakarítása? Milyen ünnepek estek egybe ezekkel az eseményekkel?

¹⁷ A száraz évszak körülbelül április közepén kezdődik, de ez alatt az időszak alatt – különösen a part menti síkságon és a hegyek nyugati lejtőjén – bőséges harmatképződés biztosítja a nyári termést (5Móz 33:28). Május folyamán learatják az összes gabonát; e hónap végén kerül sor a Hetek Ünnepe (vagy Pünkösd) megünneplésére (3Móz 23:15–21). Azután pedig, amikor az időjárás már melegebb, a föld pedig szárazabb, elérkezik a szőlőfürtök érésének ideje, és megkezdődik a szőlő és egyéb nyári gyümölcsök, mint például az olajbogyó, a datolya és a füge leszüretelése (2Sám 16:1). A száraz évszak végére, a korai esők kezdetére már a föld minden termését betakarítják, azután (körülbelül október elején) megtartják a Sátrak Ünnepét (2Móz 23:16; 3Móz 23:39–43).

18. a) Miért találó az „év” szó héber megfelelőjének jelentése? b) Mennyit tesz ki egy igazi napév a föld vonatkozásában?

¹⁸ Év. A Bibliában végzett időtanulmányunk most elvezet minket az évhez. Már az emberi történelem kezdetén találunk utalást az évre (1Móz 1:14). Az „év” szó héber megfelelője a sha·náhʹ, amely a „megismételni, újra elvégezni” gyökérszóból ered és az idő körforgásának gondolatát hordozza. Találó kifejezés, mivel minden év az évszakok körforgásának megismétlődéséből áll. Egy földi év azzal kapcsolatos, hogy a Föld mennyi idő alatt kerüli meg teljesen a Napot. A szoláris év, azaz a napév pontosan az az idő, amely eltelik két tavaszi nap-éj egyenlőség között. Ez körülbelül 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc, vagyis megközelítőleg 365 és 1/4 nap.

19. a) Hogyan számolták régen a bibliai éveket? b) Milyen „szent évet” rendelt el később Jehova?

¹⁹ Bibliai évek. Az ókori bibliai időkben az év ősztől őszig tartott. Ez elsősorban a földművelők életmódjához alkalmazkodott, mert a mi októberünk eleje táján a szántással és vetéssel kezdődött, s az aratással és begyűjtéssel végződött. Noé is ősztől kezdte számítani az évet. A beszámoló szerint a Vízözön kezdete a „második hónapban” volt, ami a mai október második felének és november első felének felel meg (1Móz 7:11, lábjegyzet). Sok nép még napjainkban is az ősz kezdetétől számítja az új évet. Az Egyiptomból való kivonulás idején, i. e. 1513-ban Jehova elrendelte, hogy az abib (niszán) legyen az első hónap a  zsidók számára. Ennek megfelelően a zsidók tavasztól tavaszig számítják a „szent évet” (2Móz 12:2). Napjainkban azonban egy világi vagy polgári évszámítást használnak, amely ősszel, a tisri hónappal kezdődik.

20. Hogyan igazították ki a holdévet, hogy megfeleljen a napév hosszúságának, és mik a „luniszoláris évek”?

²⁰ Luniszoláris év. Krisztus idejéig a legtöbb nemzet holdéveket használt az idő számítására. A holdév és a napév között mutatkozó kisebb-nagyobb eltérések kiküszöbölésére különböző évkiegészítésekről gondoskodtak. A 12 holdhónapból álló holdév 354 napot tesz ki; minden hónap 29 vagy 30 napból áll attól függően, hogy mikor jelenik meg az újhold. A holdév tehát 11 nappal rövidebb a 365 és 1/4 napból álló teljes napévnél. A zsidók a holdévet követték. A holdév kiigazítását, hogy az egybeessék a napévvel és az évszakokkal, a Biblia nem említi, de bizonyára szükség volt egy pót- vagy kiegészítő hónap beiktatására. A kiegészítő hónapokat később, az i. e. V. században rendszerezték; ez a rendszer ma metonikus ciklus néven ismeretes. Minden 19 éves cikluson belül hétszer iktattak be kiegészítő hónapot; ezt a zsidó naptárban a 12. hónap (adar) után illesztették, és elnevezték adar séminek vagy „második adar”-nak. Mivel a holdnaptár igazodott a naphoz, a 12, illetőleg 13 hónapból álló éveket „luniszoláris évek”-nek nevezték el.

21. a) Mit értünk Julianus-naptáron? b) Miért pontosabb a Gergely-naptár?

²¹ A Julianus- és a Gergely-naptár. A naptár olyan rendszer, amely meghatározza az év kezdetét, hosszát és felosztásait, s ezeket a felosztásokat rendszerbe foglalja. A Julianus-naptárt Julius Caesar vezette be i. e. 46-ban. A római nép ekkor tért át a holdév számításáról a napév számítására. A Julianus-naptár szerint egy év 365 napból áll, kivéve minden negyedik évet (szökőév), amelyhez még egy nap járul, így az összesen 366 napból áll. E miatt az időszámítás miatt azonban a Julianus-naptár szerinti év valamivel több mint 11 perccel hosszabb, mint egy napév. Az i. sz. XVI. századra már teljes tíz nap többlet gyűlt össze. Ezért 1582-ben XIII. Gergely pápa csekély módosítást vezetett be; az így kialakult naptár ma Gergely-naptárként ismeretes. A pápai bullának megfelelően a tíz napot úgy hagyták el az 1582. évből, hogy október 4-e után 15-e következett. A Gergely-naptár szerint a 400-zal nem osztható kerek százas éveket nem tekintették szökőéveknek. Például a 2000. évtől eltérően 1900-ban nem adtak újabb napot a 365-höz, mivel az nem osztható 400-zal. Ma a világ legnagyobb részén a Gergely-naptárt használják.

22., 23. Milyen hosszú a prófétai „év”?

²² Prófétai „év”. A bibliai próféciákban az „év” szót gyakran különleges értelemben használják; olyan évet jelent, amely mindig tizenkét hónapból áll, minden hónapjában harminc nap van, összesen tehát 360 nap alkotja. Figyeljük meg, mit mond az egyik szaktekintély az Ezékiel 4:5, 6. verséhez fűzött magyarázatában: „Fel kell tételeznünk, hogy Ezékiel 360 napból álló évet ismert. Ez nem egy teljes napév, de nem is holdév. ’Átlagév’, amelyben minden hónap harminc napból áll.” *

²³ A prófétai évet „idő”-nek nevezik. A Jelenések 11:2, 3. és a 12:6, 14. versének tanulmányozása feltárja, hogy „egy” időt 360 napnak kell számítani. A próféciákban egy évet néha szimbolikusan egy „nap”-nak neveznek (Ez 4:5, 6).

24. Hogyan számította az időt sok régi nép?

 ²⁴ Nincs nulla év. Az ókori népek, beleértve a tanult görögöket, rómaiakat és a zsidókat is, nem ismerték a zéró vagy nulla fogalmát. Számukra minden az egyből indult ki. Amikor az iskolában a római számjegyekről tanultál (I, II, III, IV, V, X stb.), tanultál-e a zérónak megfelelő számról? Nem, mert a rómaiak ilyet nem ismertek. Mivel a rómaiak nem használtak zérónak megfelelő számot, időszámításunk nem nullával kezdődik, hanem i. sz. 1-gyel. Ez elvezet bennünket a sorszámokhoz; például: első, második, harmadik, tizedik, századik és így tovább. Az újkori matematikában az emberek fogalmai szerint minden a semmiből vagy nullából indul. A nullát valószínűleg a hinduk találták ki.

25. Miben különböznek egymástól a sorszámok és tőszámok?

²⁵ A sorszámoknál tehát ahhoz, hogy teljes számot kapjunk, az adott sorszámból mindig ki kell vonnunk egyet. Például: a XX. század azt jelenti, hogy teljes húsz századunk van? Nem, az 19 teljes századot meg néhány évet jelöl. A teljes számok kifejezésére a Biblia az újkori matematikával összhangban tőszámokat használ; például 1, 2, 3, 10, 100 stb. Ezeket „egész számoknak” is nevezzük.

26. Hogyan számolnád ki a) az i. e. 607. október 1-jétől 1914. október 1-jéig terjedő éveket, és b) az i. e. 607. október 1-jétől kezdődő 2520 évet?

²⁶ Mivel időszámításunk nem nulla évvel kezdődött, hanem i. sz. 1-gyel, és mivel az időszámításunk előtti évekre a naptár nem a nulla évből kiindulva számít vissza, hanem i. e. 1-től, minden dátumban szereplő évre utaló szám sorszámnév; vagyis i. sz. 1990 valójában 1989 teljes évet, az 1990. július 1-jei dátum pedig 1989 és fél évet jelent időszámításunk kezdete óta. Ugyanez az alapelv érvényes az időszámításunk előtti dátumokra is. Tehát ha azt akarjuk kiszámítani, hogy hány év telt el i. e. 607. október 1-je és i. sz. 1914. október 1-je között, akkor veszünk először 606-ot meg az előző év utolsó három hónapját, ezt hozzáadjuk 1913-hoz, valamint még az első kilenc hónapot is a következő évből, és így kapunk 2519 évet meg 12 hónapot, vagyis összesen 2520 évet. Ha azt akarjuk kiszámítani, hogy a 2520 év i. e. 607. október 1-jétől számítva melyik évre esik, emlékezzünk arra, hogy a 607 itt sorszám, valójában tehát 606 teljes évet jelent: minthogy mi nem i. e. 607. december 31-étől számolunk, hanem i. e. 607. október 1-jétől, a 606 évhez még hozzá kell adnunk három hónapot az i. e. 607. évből. Ezután kivonjuk a 606 és 1/4 évet a 2520 évből, marad 1913 és 3/4 év. Ez azt jelenti, hogy az i. e. 607. október 1-jétől számított 2520 év időszámításunk kezdete után 1913 és 3/4 évvel jár le. Az 1913 teljes év 1914 kezdetéhez visz el bennünket, az ehhez adott 3/4 év pedig 1914. október 1-jéhez. *

27. Miket nevezünk a döntő fontosságú dátumoknak, és miért olyan nagy a jelentőségük?

²⁷ Döntő fontosságú dátumok. A megbízható bibliai időszámítás néhány döntő fontosságú dátumra épül. A döntő fontosságú dátum olyan naptári időpont a történelemben, amelyet biztosnak tekintenek, és amely megfelel egy, a Bibliában feljegyzett, kiemelkedő eseménynek. Az ilyet tehát kiindulópontnak tekinthetjük és teljes bizonyossággal illeszthetjük hozzá a bibliai események sorozatát a naptárban. Ha tehát rögzítettünk egy ilyen döntő fontosságú dátumot, akkor ettől az időponttól előre és hátra számításokat végezhetünk a Bibliában megörökített pontos feljegyzés alapján. Például megállapíthatjuk az egyes emberek életkorát vagy a királyok uralkodásának idejét. A rögzített időpontból kiindulva a Biblia megbízható belső időszámítását sok bibliai esemény időpontjának meghatározására felhasználhatjuk.

28. Milyen döntő fontosságú dátumot ismerünk a Héber Iratokban?

²⁸ Döntő fontosságú dátum a Héber Iratokban. A Bibliában és a világi történelemben egyaránt feljegyzett kiemelkedő esemény Babilon városának eleste a médek és a perzsák Cyrus vezetése alatt álló seregei által. A Biblia ezt az eseményt a Dániel 5:30. versében mondja el. Különböző történelmi források (közöttük Diodorusz, Africanus, Euszebiosz, Ptolemaiosz és a babiloni emléktáblák) az i. e. 539. évet támasztják alá Babilon Cyrus általi bukása éveként. A Nabonidusz-krónika megadja a város bukásának hónapját és napját (az év hiányzik). Ezért a világi történetírók Babilon bukásának dátumát i. e. 539. október 11-ére teszik a Julianus-naptár szerint, vagy október 5-ére a Gergely-naptár szerint. *

29. Mikor bocsátotta ki Cyrus a rendeletét, és ez mire adott alkalmat?

²⁹ Babilon bukása után Cyrus mint a leigázott város ura, uralkodásának első évében kiadta híres rendeletét, amely megengedte a zsidóknak, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe. Figyelembe véve a bibliai feljegyzést, a rendelet valószínűleg i. e. 538 vége felé vagy i. e 537 tavasza táján készült. Jó alkalmuk adódott tehát a zsidóknak arra, hogy újra letelepedjenek szülőföldjükön, és Jehova imádatának helyreállítása végett felmenjenek Jeruzsálembe  a „hetedik hónapban”, tisriben, vagyis i. e. 537. október 1-je táján (Ezsd 1:1–4; 3:1–6). *

30. Mi alapján lehet elmondani, hogy i. sz. 29 döntő fontosságú dátum a Keresztény Görög Iratokban?

³⁰ Döntő fontosságú dátum a Keresztény Görög Iratokban. A Keresztény Görög Iratokban döntő fontosságú dátum határozható meg abból a dátumból, amikor Tiberius császár Augustus császár után trónra lépett. Augustus i. sz. 14. augusztus 17-én halt meg (a Gergely-naptár szerint). Tiberiust a római szenátus i. sz. 14. szeptember 15-én nevezte ki császárrá. A Lukács 3:1, 3-ból kitűnik, hogy Alámerítő János Tiberius uralkodásának 15. évében kezdte meg prédikálószolgálatát. Ha az évet Augustus halálától számítjuk, akkor a 15. év i. sz. 28 augusztusától i. sz. 29 augusztusáig tartott. Ha onnan számítjuk, hogy a szenátus Tiberiust kinevezte császárrá, akkor ez az év i. sz. 28 szeptemberétől i. sz. 29 szeptemberéig tartott. Nem sokkal azután, hogy Alámerítő János prédikálni kezdett, Jézus, aki hat hónappal fiatalabb volt nála, elment hozzá alámerítkezni; Jézus akkor „mintegy harmincéves volt” (Luk 3:2, 21–23; 1:34–38). Ez megfelel annak a ténynek, hogy a Dániel 9:25 szerint 69 „hét” (egy-egy prófétai hét 7 évet tesz ki, tehát összesen 483 év) telik el a „Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó parancsszó elhangzásától” a Messiás megjelenéséig (Dán 9:24, lábjegyzet). Ezt a „szót” Artaxerxes Longimanus adta ki i. e. 455-ben, és ennek az évnek a második felében, Nehémiás által valósult meg Jeruzsálemben. 483 évvel később, i. sz. 29 második felében – amikor János alámerítette – Jézust Isten szent szelleme felkente és így Messiássá, azaz Felkentté lett. Az, hogy Jézus akkor alámerítkezett és annak az évnek a második felében megkezdte prédikálószolgálatát, megfelel annak a próféciának is, hogy őt „a hét felén” vágták ki (vagyis három és fél évvel később) (Dán 9:27). Minthogy tavasszal halt meg, három és fél éves prédikálószolgálata bizonyára 29 őszén kezdődött. * E két bizonyíték egybeesése azt mutatja, hogy Jézus i. e. 2. őszén született, mivel a Lukács 3:23 szerint Jézus körülbelül harmincéves volt, amikor megkezdte munkáját. *

31. a) Miért tűnik egyesek számára különbözőnek az idő múlása? b) Milyen előnyük van ezért a fiataloknak?

³¹ Ahogyan az idő gyorsabban telik. Van egy régi mondás: „A figyelt fazék sohasem forr fel.” Ez igaz is, mert ha figyeljük az időt és tudatában vagyunk az idő múlásának, ha várunk valamire, akkor rendszerint úgy tűnik, hogy a várt dolog lassan következik be, de ha el vagyunk foglalva, ha valami érdekel és valamit elmélyülten csinálunk, akkor szinte „repül az idő”. Úgy tűnik, mintha az idős embereknek rendszerint sokkal gyorsabban telne az idő, mint a gyerekeknek. Mi ennek az oka? Ha egy egyéves gyermek életéhez még egy évet adunk, akkor ez száz százalékkal növeli a gyermek élettapasztalatát. Ha viszont egy ötvenéves ember életkorához adunk egy évet, akkor ez csak két százalékkal több élettapasztalatot jelent. Egy gyermek számára az év nagyon-nagyon hosszúnak tűnik. Az idős ember, ha tevékeny és jó egészségnek örvend, úgy találja, hogy az évek egyre gyorsabban repülnek. Ilyenkor döbben rá az ember Salamon szavainak mély értelmére: „Semmi új nincs a nap alatt.” A fiatalok még formálódnak a látszólag lassabban haladó évek során. Ahelyett tehát, hogy ezeket az éveket a „szél utáni törtetés”-nek szentelnék ebben az anyagias világban, helyesebb, ha Istennek tetsző módon gyűjtenek kincseket maguknak. Időszerűek Salamon további szavai is: „Emlékezzél meg nagy Teremtődről ifjúságod napjaiban, míg el nem jönnek a vészterhes napok vagy azok az évek, amelyekről azt mondod: ’Nem örülök nekik’” (Préd 1:9, 14; 12:1 [12:3, Károli]).

32. Hogyan értékelhetik még jobban az emberek Jehova szemléletét az időről?

³² Az idő, amikor az emberek örökké élni fognak. Olyan örömteli napok vannak azonban előttünk, amelyek minden bajtól mentesek. Azok, akik az igazságot szeretik, akiknek „napjai Jehova kezében vannak”, örömmel tekinthetnek előre az örök életre Isten Királyságának birodalmában (Zsolt 31:14–16 [31:15–17, Károli]; Máté 25:34, 46). A Királyság alatt nem lesz halál (Jel 21:4). A tétlenség, a betegség, az unalom és a hiábavalóság eltűnik. Sok lesz a figyelmet lekötő, nagyon érdekes és az ember tökéletes képességeit visszatükröző munka, amelynek végzése boldog megelégedést hoz majd. Az évek látszólag gyorsabban fognak peregni, de az értékelő és megtartó emlékezet állandóan gazdagodni fog a boldog események emlékeivel. Amikor pedig véget ér az ezer év, az emberek a földön kétségtelenül még jobban fogják értékelni Jehovának az idővel kapcsolatos szemléletét: ’Mert ezer év Jehova szemében annyi, mint a tegnap, amikor elmúlt’ (Zsolt 90:4).

33. Az idővel kapcsolatban milyen áldást parancsolt meg Jehova?

³³ Ha az idő folyását mai emberi nézőpontunkból nézzük és figyelembe vesszük Isten ígéretét az igazságosság új világára vonatkozóan, boldogan tekinthetünk előre a majdani áldásokra: „Mert Jehova megparancsolta, hogy áldás legyen és tartson az élet határtalan ideig!” (Zsolt 133:3).

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Táblázat a 281. oldalon]

AZ ÉV AZ IZRAELITÁKNÁL

A hónap neve niszán (abib)

Megfelelő hónapjaink március–április

Szent év 1. hónap

Világi év 7. hónap

Idézetek 2Móz 13:4; Neh 2:1

Ünnepek niszán 14 Pászka

niszán 15–21 Kovásztalan Kenyerek

Ünnepe

niszán 16 az első zsenge bemutatása

A hónap neve ijár (ziv)

Megfelelő hónapjaink április–május

Szent év 2. hónap

Világi év 8. hónap

Idézetek 1Kir 6:1

A hónap neve sziván

Megfelelő hónapjaink május–június

Szent év 3. hónap

Világi év 9. hónap

Idézetek Eszt 8:9

Ünnepek sziván 6 Hetek Ünnepe

(Pünkösd)

A hónap neve tammusz

Megfelelő hónapjaink június–július

Szent év 4. hónap

Világi év 10. hónap

Idézetek Jer 52:6

A hónap neve ab

Megfelelő hónapjaink július–augusztus

Szent év 5. hónap

Világi év 11. hónap

Idézetek Ezsd 7:8

A hónap neve elul

Megfelelő hónapjaink augusztus–szeptember

Szent év 6. hónap

Világi év 12. hónap

Idézetek Neh 6:15

A hónap neve tisri (ethánim)

Megfelelő hónapjaink szeptember–október

Szent év 7. hónap

Világi év 1. hónap

Idézetek 1Kir 8:2

Ünnepek tisri 1 Kürtölés napja

tisri 10 Engesztelés napja

tisri 15–21 Sátrak Ünnepe

tisri 22 ünnepi nagy gyülekezet

A hónap neve marhesvan (bul)

Megfelelő hónapjaink október–november

Szent év 8. hónap

Világi év 2. hónap

Idézetek 1Kir 6:38

A hónap neve kiszlév

Megfelelő hónapjaink november–december

Szent év 9. hónap

Világi év 3. hónap

Idézetek Neh 1:1

A hónap neve tébet

Megfelelő hónapjaink december–január

Szent év 10. hónap

Világi év 4. hónap

Idézetek Eszt 2:16

A hónap neve sebat

Megfelelő hónapjaink január–február

Szent év 11. hónap

Világi év 5. hónap

Idézetek Zak 1:7

A hónap neve adar

Megfelelő hónapjaink február–március

Szent év 12. hónap

Világi év 6. hónap

Idézetek Eszt 3:7

A hónap neve adar séni

Megfelelő hónapjaink (kiegészítő hónap)

Szent év 13. hónap