Mutációk — az evolúció alapja?
8. fejezet
Mutációk — az evolúció alapja?
1., 2. Milyen állítólagos mechanizmus jelenti az evolúció alapját?
MÁS akadállyal is szembe kell nézniük az evolucionistáknak. Hogyan következett be az evolúció? Milyen alapvető mechanizmus idézte elő azt, hogy az élőlények egyik fajtájából másik fejlődjön ki? Az evolucionisták úgy vélik, hogy ebben a sejtmagon belül lezajló különféle változások játszanak szerepet. A kulcspozíciót a mutációnak nevezett „véletlen” változások töltenék be. Úgy gondolják, hogy a csírasejtekben lezajló gén- és kromoszómamutációk a döntők, mert az ezekben bekövetkező változások kerülnek csak át az utódokba.
2 „Mutációk . . . az evolúció alapja”, írja a The World Book Encyclopedia.1 Hasonlóképpen a paleontológus Steven Stanley is az evolúció „nyersanyagának” nevezte a mutációkat.2 A genetikus Peo Koller kijelentette, hogy mutációkra „szükség van az evolúciós folyamathoz”.3
3. Milyenféle mutációk kellenek az evolúcióhoz?
3 Az evolúció egyébként nem elégszik meg akármilyen mutációval. Robert Jastrow utalt „kedvező mutációk lassú felhalmozódásának szükségességére”.4 Carl Sagan pedig hozzáfűzte: „Mutációk — az öröklődő anyag hirtelen változásai — jelentenek igazi fejlődést. Ezek az evolúció nyersanyaga. A körülmények kiválogatnak minden olyan kicsi mutációt, amelyek a túlélés esélyét megnövelik, így lassú átalakulások sorozatán keresztül az egyik életforma másikba megy át, új faj jön létre.”5
4. Milyen problémát vet fel az az állítás, miszerint mutációk eredményeznék az ugrásszerű evolúciós változásokat?
4 Arról is beszélnek, hogy mutációkon alapszanak a „szakaszos fejlődést” előidéző ugrásszerű változások. John Gliedman azt írta a Science Digest c. folyóiratban: „Az evolucionista revizionisták úgy gondolják, hogy a szabályozó kulcs-gének mutációi az elméletük szerinti mennyiségi ugrásokhoz szükséges genetikus légkalapács.” A brit zoológus, Colin Patterson, mindenestre megjegyezte: „A spekuláció megengedett. Mi semmit sem tudunk ilyen szabályozó kulcs-génekről.”6 Eltekintve az effajta találgatásoktól, általában elfogadott tény, hogy az evolúcióban feltehetően résztvevő mutációkban nem nagyon következnek be olyan elváltozások, amelyek hosszabb időn át felszaporodhatnának.
5. Hogyan jönnek létre a mutációk?
5 Hogyan keletkeznek a mutációk? Úgy gondolják, többnyire a normális sejtosztódás során. Kísérletek beigazolták, hogy külső behatások, például besugárzások, valamint bizonyos vegyületek is létrehozhatnak mutációkat. Milyen gyakoriak? A genetikus anyag osztódása a sejtben figyelemre méltóan stabil. Az élőlényekben bekövetkező sejtosztódások számát tekintve a mutációk igen ritkák. Az Encyclopedia Americana szerint az osztódás „a gént felépítő DNS-láncban figyelemreméltóan pontos. Sajtóhibák vagy másolási hibák igen ritkán fordulnak elő.”7
Hasznosak vagy károsak?
6., 7. Milyen arányban jelentkeznek káros és hasznos mutációk?
6 Ha a hasznos mutációk képeznék az evolúció alapját, felmerül a kérdés: hány mutáció hasznos? E dologban az evolucionisták közt bámulatos nézetazonossággal találkozunk. Carl Sagan például kijelentette: „A legtöbb mutáció káros vagy halálos.”8 Peo Koller állítása szerint „a mutációk nagy része hátrányt jelent a mutált gén tulajdonosának. Kísérletek során megállapították, hogy minden előnyös vagy hasznos mutációra több ezer ártalmas mutáció jut.”9
7 Eltekintve valamilyen „semleges” mutációtól, a károsak többezerszeresen felülmúlják a feltételezett hasznos mutációkat. „Ez várható minden komplex szervezetben véletlen bekövetkező változások során” — írja az Encyclopœdia Britannica.”10 A genetikus megbetegedések százait vezetik vissza mutációkra.11
8. Hogyan erősítik meg konkrét vizsgálatok az egyik enciklopédia megállapítását?
8 A mutációk ártalmas természetére vonatkozóan az Encyclopedia Americana elismeri: „Az a tény, hogy a legtöbb mutáció kárt okoz a szervezetben, alig egyeztethető össze azzal a felfogással, hogy a mutációk lennének az evolúció nyersanyagforrásai. A valóságban a biológiakönyvekben a mutációt bemutató ábrák torz- és korcsképződmények gyűjteményei, és a mutáció elsősorban romboló, semmint építő jellegű folyamat.”12 Ha mutáns rovarokat helyeznek normális fajtársaik közé, a fennmaradás harcának eredménye mindig ugyanaz. G. Ledyard Stebbins írta: „Több-kevesebb nemzedékváltás után a mutánsok eltűnnek.”13 Nem versenyképesek, mert előnytelen tulajdonságokat szereztek, degenerálódtak, hátrányos helyzetbe kerültek.
9., 10. Miért indokolatlan az állítás, hogy a mutációk evolúciót eredményeznek?
9 A The Wellsprings of Life c. könyvében Isaac Asimov beismeri: „A legtöbb mutáció káros.” Ennek ellenére kijelentette: „Végső soron a mutációk mégiscsak előre és felfelé irányuló fejlődést eredményeznek.”14 Valóban ezt eredményezik? Hasznos-e az a folyamat, amely 1000 esetből több mint 999-szer kárt okoz? Ha valaki házat akar építeni, olyan építőmestert keres vajon, akiről tudja, hogy egy sikerült munka mellett ezer másikat elfuserál? Szeretnél-e olyan vezető mellett utazni, aki több ezer melléfogás után csinál egy valamit helyesen? Rábíznád-e magad olyan sebész kezére, aki ezer rossz vágás után ejt egy jó metszést?
10 A genetikus Dobzhansky azt mondta egyszer: „Baleset, véletlen behatás aligha teszi tökéletesebbé az érzékeny szerkezeteket. A bottal megdöfködött óra vagy hifi-torony ritkán fog jobban működni.”15 Ezért feltehetnénk a kérdést: Ésszerűnek látszik vajon az az állítás, hogy a megdöbbentően komplex felépítésű sejteket, szöveteket, végtagokat és életfolyamatokat romboló behatások alakították ki?
Létrehoznak-e újat a mutációk?
11—13. Létrehoznak-e valaha is újat a mutációk?
11 Ha minden egyes mutáció hasznos lenne, létrehozhatnának-e valami újat? Nem, az elképzelhetetlen. Miért? Mert mutáció legfeljebb a már meglevő ismertetőjegyek megváltozására vezethetne. Változatot létrehozhat, de újat sohasem.
12 A The World Book Encyclopedia példával szemlélteti, mit eredményezhet a hasznos mutáció: „A száraz területen élő növényeknél előfordulhat mutáns gén, ami erősebb és nagyobb gyökérzet kialakulását eredményezi. Az ilyen növény túlélési lehetősége nagyobb mint fajtársaié, mivel gyökerei több vizet tudnak felszívni.”16 Létrejött azonban valami új? Nem. A növény továbbra is ugyanaz maradt. Nem alakult át más növénnyé.
13 Mutációk megváltoztathatják a szőrzet színét vagy szerkezetét. De a szőr továbbra is csak szőr marad. Sohasem változik át tollá. A kéz is megváltozhat mutáció következtében. Lehetnek rendellenes ujjak. Alkalmasint lehet hat ujj a kézen vagy más szabálytalanság. De a kéz továbbra is kéz marad. Sohasem lesz más. Nem jön és nem is jöhet létre soha semmi új.
Kísérletek gyümölcslegyekkel
14., 15. Mit eredményeztek a gyümölcslegyekkel évtizedeken át végzett kísérletek?
14 Ritkán végeztek olyan átfogó mutációs kísérleteket, mint a Drosophila melanogaster, a gyümölcslégy (muslica) esetében. A XX. század kezdete óta a tudósok ilyen legyek millióit tették ki röntgensugárnak, így a mutációk száma több mint százszorosára nőtt.
15 Mit eredményeztek az évtizedeken át tartó kísérletek? Dobzhansky a következőkről számol be: „A jól körülírt Drosophila mutánsokat, amelyekkel oly sok klasszikus kísérletet végeztek, a kezeletlen legyek életképességében, termékenységben és élettartamban szinte kivétel nélkül felülmúlják.”17 Egyúttal bebizonyosodott, hogy mutációk sohasem hoznak létre valami újat. A mutánsokban elkorcsosulást lehetett megfigyelni, egyebek között a szárnyakon, a lábakon és a test felépítésében. A gyümölcslegyek azonban minden esetben gyümölcslegyek maradtak. E mutáns legyek szaporodása során bizonyos számú generáció után ismét kikelt néhány normális egyed. Természetes környezetükben végső soron ezek túlélték a gyengébb mutánsokat, ezáltal a gyümölcslegyek újra visszaszerezték eredeti formájukat.
16. Milyen védelmet nyújt a szervezet számára a genetikus kód?
16 Az öröklési információk hordozója, a DNS, figyelemre méltó módon önmaga képes kijavítani a genetikus ártalmakat. Így segít fenntartani a genetikus kód által meghatározott fajt. A Scientific American beszámol arról, hogy „minden szervezet életét és nemzedékről nemzedékre való fennmaradását biztosítják” a genetikus károsodást „folyamatosan helyreállító enzimek”. A folyóirat azt írta: „Különösen a DNS-molekula károsodása idézhet elő riadókészültséget, ekkor fokozott mennyiségben kerül sor a helyreállító enzimek képzésére.”18
17. Miért csalódott R. Goldschmidt a mutáció kísérletezésében?
17 Ezért írja a Darwin Retried c. könyv szerzője az elhúnyt Richard Goldschmidtről, a jelentős genetikusról: „Miután Goldschmidt sok éven át tanulmányozta a gyümölcslegyek mutációját, eluralkodott rajta a kétségbeesés. A változások, panaszkodott, oly reménytelenül csekélyek, hogyha ezer mutáció egyesülne is egyetlen példányban, még akkor sem jönne létre más faj.”19
A pettyes nyírfalepke
18., 19. Mit állítottak a pettyes nyírfalepkéről és miért?
18 Az evolúciós irodalom az angliai pettyes nyírfalepkét az evolúciós folyamat modern példájaként idézi. A The International Wildlife Encyclopedia azt állítja: „Ez eddig a legfeltűnőbb evolúciós folyamat, amelynek az ember tanúja lehetett.”20 Jastrow, miután utalt Darwin panaszára, miszerint egyetlen fajon sem képes az evolúciót bemutatni, azt írta a Red Giants and White Dwarfs c. könyvében: „Ha tudott volna róla, kezében lett volna a szükséges bizonyíték. Rendkívül ritka esetről van szó.”21 Ez az eset természetesen a pettyes nyírfalepke volt.
19 Mi történt a pettyes nyírfalepkével? Kezdetben a lepke világosabb formája gyakoribb volt, mint a sötét. A világos típus jól beleolvadt a fatörzs világos színébe, ez védelmet jelentett a madarak ellen. A fatörzsek azonban az éveken át tartó ipari szennyeződés következtében sötétebbek lettek. Most a világosabb lepkék színe hátrányosnak bizonyult, mivel a madarak könnyebben észrevehették és zsákmányul ejthették őket. Következésképpen a mutánsnak tartott sötét változatnak lett nagyobb esélye a túlélésre, mivel a madarak nehezebben vehették észre azokat a korommal szennyezett fatörzseken. Hamarosan a sötét változat lett az uralkodó típus.
20. Hogyan fejti ki az egyik angol orvosi folyóirat, hogy a pettyes nyírfalepke példája nem evolúció?
20 Azonban más rovarfaj keletkezett vajon a pettyes nyírfalepkéből? Nem. Pontosan ugyanaz a nyírfalepke maradt ezután is, csupán a színe változott meg. Az eset kapcsán ezt az evolúció bizonyítására tett kísérletet az On Call c. angol orvosi hetilap ezért „hirhedtnek” bélyegezte. Kijelentette: „A mimika kiváló példájáról van szó, az evolúció bizonyításához azonban semmi köze sincs, mivel a folyamat kezdetén és végén is lepke van, és semmilyen új faj nem jött létre.”22
21. Mit mondhatunk a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájáról?
21 A pontatlan állítás a nyírfalepke evolúciójáról megegyezik más hasonló kijelentésekkel. Például evolúcióról beszélnek, amikor egyes baktériumok ellenállókká válnak antibiotikumokkal szemben. De a rezisztens baktériumok még mindig ugyanahhoz a törzshöz tartoznak, nem fejlődnek mássá. Sőt még azt is elismerik, hogy a változás nem mutációkra vezethető vissza, hanem arra, hogy néhány baktérium kezdettől fogva ellenálló volt. Miután a gyógyszer a többieket elpusztította, az ellenállók elszaporodtak és többségre jutottak. Az Evolution From Space c. könyv azt írja: „Kétségbe vonjuk, hogy a már meglévő gének szelekciójánál többről lenne szó.”23
22. Evolúciót jelent-e a rovarok immunitása az ellenük alkalmazott méreggel szemben?
22 Ugyanez vonatkozik az alkalmazott vegyszerekkel szemben ellenállóvá lett rovarokra is. Vagy elpusztulnak a rovarok, vagy egyesek számára hatástalan a méreg. Amelyik rovarban nincs ellenállás a méreggel szemben, elpusztul. A többiek túlélése azt jelenti, hogy kezdettől fogva immunisak voltak. Ez az immunitás olyan genetikus faktorhoz kötött, amely egyeseknél megvan, másokból hiányzik. A rovar minden esetben egyazon faj marad. Nem fejlődik más rovarrá.
„A fajuk szerint”
23. Mózes első könyvének melyik alapelvét erősítik meg a mutációk?
23 A mutációk újra megerősítik a Mózes első könyve első fejezetének alapszabályát: Az élőlények csupán „a fajuk szerint” szaporodhatnak. Ennek az az oka, hogy a növényeket és az állatokat a genetikus kód megakadályozza abban, hogy túlságosan eltérjenek az eredeti formától. Bár nagy változékonyság figyelhető meg (például az embereknél, vagy a kutyáknál és a macskáknál), de ez mégsem olyan szélsőséges, hogy egyfajta élőlényből másfajta lehessen. Ezt igazolták az összes mutációs kísérletek. Hasonlóképpen beigazolódott a biológia főtörvénye, hogy élő csak élőtől származat, és a szülők és az utódok mindig ugyanahhoz a „fajhoz” tartoznak.
24. Hogyan igazolják a tenyésztési kísérletek, hogy az élőlények csak a „fajuk szerint” szaporodnak?
24 A tenyésztési kísérletek megerősítik ezt. Tudósok megpróbálták elérni keresztezési kísérletekkel a különböző állatok és növények korlátlan megváltoztatását. Szerették volna idővel új életformák kialakulását megfigyelni. Mi lett az eredmény? Az On Call c. folyóirat beszámolója így hangzik: „A tenyésztési kísérletek általában azt mutatják, hogy már néhány generáció után elérik azt az optimumot, amelyen túlmenően lehetelen további tökéletesedést kieszközölni, és sohasem alakul ki új faj . . . A tenyésztési eljárások inkább megcáfolják, semmint alátámasztják az evolúciót.”24
25., 26. Mit írnak a tudományos kiadványok az élőlények szaporodásának korlátairól?
25 A Science c. folyóirat lényegében ugyanerről a megfigyelésről számol be: „A fajok kismértékben valóban változékonyak, a test és egyéb jellegzetességeik vonatkozásában, ez azonban korlátozott, hosszabb időszakot figyelembe véve pedig átlagérték körül ingadozik.”25 Így amit az élőlények örökölnek, az nem a folyamatos átalakulás, hanem ellenkezőleg: 1. a stabilitás és 2. a korlátozott mértékű változékonyság lehetősége.
26 Ezért a Molecules to Living Cells c. könyv kijelenti: „A sárgarépa vagy az egérmáj sejtjei számtalan sok sejtosztódási ciklus után is következetesen megőrzik szöveti és szervezeti azonosságukat.”26 A Symbiosis in Cell Evolution c. könyv azt írja: „Minden élő . . . hihetetlen azonossággal szaporodik.”27 A Scientific American ugyancsak megjegyzi: „A különféle életformák rendkívül sokfélék, ámde egy meghatározott leszármazási vonalon belül feltűnően változatlanok: a disznók disznók, a tölgyfák tölgyfák maradnak nemzedékről nemzedékre.”28 Az egyik tudományos szerző azt mondta: „Rózsabokron mindig rózsa nyílik, sohasem kamélia. A kecske gidát ellik, sohasem bárányt.” Arra a következtetésre jutott, hogy mutációk „nem adhatnak átfogó magyarázatot az evolúcióra — miért vannak halak, hüllők, madarak és emlősök”.29
27. Milyen téves következtetésre jutott Darwin a Galapagos-szigeti pintyekkel kapcsolatban?
27 A fajon belüli változékonyság nagy befolyást gyakorolt Darwin eredeti evolúciós elképzelésére. A Galapagos-szigeten pintyeken végzett megfigyeléseket. Ezek a madarak rokonságban álltak a dél-amerikai kontinensen — valószínű leszármazási helyükön — élő azonos törzzsel. Azonban szokatlan módon, többek között a csőr formájában, különböztek azoktól. Darwin ezt evolúciós folyamatként értékelte. A valóságban ez azonban semmi más nem volt, mint a genetikai adottság által lehetővé tett fajon belüli változékonyság példája. Sohasem változtak át és nem is fognak átalakulni más fajjá.
28. Miként mondható, hogy a tudományos tények teljes összhangban vannak a ’fajuk szerinti szaporodás’ Genezisben leírt törvényével?
28 Így a Genezis kijelentése teljesen összhangban áll a tudományos tényekkel. Ha magokat vetünk el, csak a „fajuk szerint” teremnek, így e törvényre támaszkodva nyugodtan ültethetünk növényeket a kertbe. A macskának mindig csak macskakölykei születnek. Az ember gyermekei mindig emberek lesznek. Bár lehetnek különbségek színben, nagyságban, alakban, de mindig csak a faj határain belül. Te, személyesen tapasztaltad-e valaha is ennek az ellenkezőjét? Még soha, senki nem tapasztalta.
Az evolúciónak nincs alapja
29. Hogyan nyilatkozott az egyik francia biológus a mutációkról?
29 A következtetés kézenfekvő. Véletlen genetikai változások tömege sem idézheti elő az egyik életforma másikba való átalakulását. A francia biológus, Jean Rostand, azt mondta egyszer: „Nem, semmiképpen nem tudom elhitetni magammal, hogy az öröklésnek ezek a ’baklövései’ képesek lettek volna létrehozni az egész világot, a maga pazar sokrétűségével, részletfínomságaival és meglepő ’alkalmazkodó képességével’ ; még akkor sem, ha a természetes kiválasztás együttműködését és roppant nagy időt tételezünk is fel.”30
30. Milyen magyarázatot adott az egyik genetikus a mutációkról?
30 A mutációkba vetett hitről hasonlóképpen írt a genetikus C. H. Waddington is: „Ez körülbelül a következő elméletnek felel meg: Vegyünk egy összefüggő, tizennégy sorból álló, tetszés szerinti angol szöveget és ezt változtassuk úgy, hogy valahányszor egy betűt megváltoztatunk, csak azt a részt hagyjuk meg, amelyiknek értelme van, akkor végül egy Shakespeare-szonettet kapunk . . . Az a benyomásom, hogy ez csak egy elmebeteg logikája lehet, és véleményem szerint valami jobb magyarázatot kellene találnunk.”31
31. Hogyan nyilatkozott az egyik természettudós arról a nézetről, miszerint mutációk adnák az evolúció nyersanyagát?
31 A valóságban az a helyzet, amit John Moore professzor mondott: „Kínosan pontos vizsgálatok és analízisek alapján minden olyan dogmatikus állítást . . . , amelyek szerint a génmutációk adják az evolúciós folyamatok, egyebek között a természetes kiválasztás nyersanyagát, mítosznak kell tekintenünk.”32
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 99. oldalon]
„Mutációk . . . az evolúció alapja”
[Oldalidézet a 100. oldalon]
A mutációk a genetikus mechanismus „balesetei”. A balesetek azonban kárt okoznak, nem javítanak
[Oldalidézet a 101. oldalon]
„A mutáció elsősorban romboló, semmint építő jellegű folyamat”
[Oldalidézet a 105. oldalon]
„Hogyha ezer mutáció egyesülne is egyetlen példányban, még akkor sem jönne létre más faj”
[Oldalidézet a 107. oldalon]
„Az evolúció bizonyításához azonban semmi köze sincs
[Oldalidézet a 107. oldalon]
A mutációkról szóló tudósítások a következőket bizonyítják: az élőlények csupán „a fajuk szerint” szaporodnak
[Oldalidézet a 108. oldalon]
„A tenyésztési eljárások inkább megcáfolják, semmint alátámasztják az evolúciót”
[Oldalidézet a 109. oldalon]
„A disznók disznók, a tölgyfák tölgyfák maradnak nemzedékről nemzedékre”
[Oldalidézet a 110. oldalon]
„Mutációk nem adhatnak átfogó magyarázatot az evolúcióra”
[Oldalidézet a 110. oldalon]
„Csak egy elmebeteg logikája lehet, és véleményem szerint valami jobb magyarázatot kellene találnunk”
[Kiemelt rész/kép a 112., 113. oldalon]
Mi egyezik a tényekkel?
Az előző fejezetek elolvasása után felmerül a kérdés: Mi egyezik a tényekkel, az evolúció vagy a teremtés? Az alábbi táblázatban bemutatjuk az evolúciós modellt, a teremtési modellt és a tárgyilagos tényeket
Az evolúciós A teremtési A tárgyilagos
modell modell tények
előrejelzése előrejelzése
Az élet Élő csak 1. Élő csak
élettelen élőtől élőtől
anyagból származhat; származhat
keletkezett, eredetileg 2. komplex
véletlen értelmes genetikus
kémiai Teremtő kód nem
evolúció közreműködése alakulhat ki
során által véletlenül
(ősnemzés)
A fossziliák A fossziliák A fossziliák
megmutatják: megmutatják: megmutatták:
1. az egyszerű 1. a komplex 1. a komplex
életformák: formák hirtelen formák hirtelen
fokozatos megjelenését nagy megjelenését nagy
kialakulását; változékonysággal változékonysággal
2. átmeneti 2. a fő fajok 2. minden új
formák között szakadék faj különbözik
ősökhöz van, nincsenek a többitől;
vezető átmeneti formák nincsenek
láncolatát átmeneti
formák
Fokozatosan Az új fajok Az új fajok
kialakuló nem fokozatosan nem fokozatosan
új fajok; alakulnak ki; alakultak ki;
tökéletlenül nincsenek ennek ellenére
kialakult tökéletlen sok változat;
csont- és csontok vagy nincsenek
szervkezdemények szervkezdemények tökéletlen
az átmeneti csontok vagy
alakokban szervek
Mutációk: A mutációk Kis mutációk
végső soron kárt okoznak károsak, nagy
hasznosak, a komplex mutációk
új jellegek élőben; halálosak;
fejlődnek ki nem vezetnek sohasem
semmi újra keletkezik
új faj
A civilizáció A civilizáció A civilizáció az
fokozatosan az emberrel emberrel egyidős;
alakult ki, egyidős, a barlanglakók
eredetileg kezdettől a civilizált emberek
fejletlen, komplex kortársai voltak
állati
állapotból
A nyelv A beszéd A beszéd
egyszerű az emberrel az emberrel
állati egyidős; egyidős.
hangokból a régi A régi
fejlődött nyelvek nyelvek
ki a mai komplexek, gyakran
bonyolult tökéletesek bonyolultabbak,
nyelvvé mint a jelenkoriak
Az ember Az ember A legrégebbi
évmilliókkal körülbelül írások csupán
ezelőtt 6000 éve körülbelül
jelent meg jelent meg 5000 évesek
. . . A logikus következtetés
Ha a konkrét tényeket összehasonlítjuk az evolúciós és a teremtési modell előrejelzéseivel, nem kétséges, hogy melyik modell van összhangban a tényekkel és melyik ellentétes azokkal. A körülöttünk lévő élő világ valamint a fossziliák bizonyítékai a korabeli életről ugyanarra a következtetésre vezetnek: Az élet nem evolúció, hanem teremtés útján jött létre.
Nem, az élet nem az ismeretlen őskori „levesben” keletkezett. Az emberiség nem majomszerű ősöktől származik. Ellenkezőleg. A különböző családfajokhoz tartozó élőlények nagy sokaságát teremtés hozta létre. Azok mindegyike a saját „faján” belül nagy változékonysággal elszaporodott, de egyikük sem léphette át az egyes fajokat egymástól elválasztó határokat. Az élőlényeknél ezt a határt a világosan megfigyelhető keresztezési sorompó, a meddőség jelenti. A fajok közti különbséget a fajra jellemző egyéni genetikus felépítés biztosítja.
A teremtési modellt igazoló tényeken túlmenően sok minden más bizonyítja a Teremtő létezését. Vedd tekintetbe a földön megfigyelhető csodálatos tervezést és komplexitást, ami egyúttal az univerzumra is jellemző Ezek is a Legfelsőbb Értelem létezéséről tanúskodnak. A következő fejezetekben irányítsuk figyelmünket néhány olyan csodára, amelyek az áhítatot keltő félelmetes univerzumtól kezdve a bonyolult felépítésű mikrokozmoszig mindenütt megtalálhatók.
[Képek a 102. oldalon]
Alkalmaznál-e olyan épűtőmestert, aki egy sikeres munka mellett ezer másikat elfuserál?
Szeretnél-e olyan vezető mellett utazni, aki több ezer melléfogás után csinál egy valamit helyesen?
Rábíznád-e magad olyan sebész kezére, aki ezer rossz vágás után ejt egy jó metszést?
[Kép a 103. oldalon]
Dobzhansky: „A bottal megdöfködött . . . hifi-torony ritkán fog jobban működni”
[Képek a 104. oldalon]
A gyümölcslegyekkel végzett kísérletek számos torz mutánst eredményeztek, ezek azonban mindig gyümölcslegyek maradtak
Normális gyümölcslégy
Mutáns legyek
[Képek a 106. oldalon]
A pettyes nyírfalepke színváltozatai nem az evolúció, hanem az alapformán belüli változékonyságnak példái
[Képek a 108. oldalon]
A kutya családban sok különféle variáció van, a kutya mégiscsak kutya marad
[Képek a 109. oldalon]
Az emberi családban nagy sokrétűség tapasztalható, de az emberek csak „a fajuk szerint” szaporodhatnak
[Képek a 111. oldalon]
A pintyek, amelyeket Darwin a Galapagos-szigeteken megfigyelt, továbbra is pintyek maradtak; amit látott, csupán változékonyság volt, nem evolúció
