A Messiás Király azonosítása

LEJÁTSZÁS

7. fejezet

A Messiás Király azonosítása

1. Miért éppen Dániel prófétát használta fel Jehova arra, hogy elkövetkezendő eseményekről jövendöljön?

DÁNIEL próféta azok között lesz, akik Isten Királyságának földi területén fognak feltámadni. Jehova szolgálatában eltöltött hosszú élete végén ezt az ígéretet kapta: „Megpihensz, de felkelsz a sorsodra a napok végén”. Dánielt éppúgy érdekelte a „végidő”, és az elkövetkező „csodálatos dolgok” sokasága, mint minket ma. Nem véletlen, hogy Jehova Isten, aki pontosan betartja az időt, éppen Dániel prófétát használta fel arra, hogy a Királyság ’eljövetele’ időtervének részleteiről jövendöljön (Dániel 12:4, 6, 13; 11:27, 35; vö. Ámós 3:7; Ésaiás 46:9–11).

„JERUZSÁLEM PUSZTULÁSA”

2. a) Ésaiás melyik jövendölése teljesedett be hirtelen i. e. 539-ben, és hogyan? b) Milyen csodának kellett bekövetkeznie, hogy a Jeremiás 25:11, 12. szavai időben beteljesedjenek?

²Ahogy Jehova évszázadokkal korábban megjövendölte, Babilon birodalmát megdöntötték a perzsa Cyrus és a méd Dárius seregei (Ésaiás 44:24, 27, 28; 45:1, 2). Dárius lett király a korábbi babiloni területen. Ez i. e. 539-ben történt. Csupán 68 év telt el azóta, hogy a babiloni Nebukadnezár lerombolta Jeruzsálemet és templomát, Júda földjét elpusztította, a túlélő zsidókat pedig Babilonba deportálta. Nagy várakozással írta le tehát az idős Dániel Dárius uralkodásának első évében: „Én, Dániel, felfigyeltem a könyvek alapján az esztendők számára, amelyről Jehova szava szólt Jeremiásnak, a prófétának, amelyeknek Jeruzsálem pusztulása során kellett eltelniük; ez hetven esztendő” (Dániel 9:2; Jeremiás 25:11, 12). Milyen csoda fogja lehetővé tenni a száműzetésben élő zsidóknak, hogy 2 év múlva visszatérjenek Jeruzsálembe, és ott ismét helyreállítsák Jehova imádatát?

3. Milyen bensőséges imát mondott Dániel?

³Dániel bensőséges imával fordult népéért Jehovához. Beismerte népe bűneit és Jehova irgalmasságát kérte. Mindenekelőtt arra kérte Jehovát, hogy tisztítsa meg nagy nevét attól a gyalázattól, amellyel Izrael szomszédos nemzetei elhalmozták. Arra kérte őt: „Ó, Jehova, hallgass meg hát! Ó, Jehova, bocsáss meg hát! Ó, Jehova, figyelj, és cselekedj! Ne késlekedjél, önmagad miatt, ó én Istenem, hiszen tulajdon nevedet viseli a te városod és a te néped” (Dániel 9:4–19).

4. Hogyan hallgatta meg Jehova ezt az imát?

⁴Meghallgatta Jehova ezt az imát? Meg! És egyben jövendölését is beteljesítette. Úgy intézte, hogy a perzsa Cyrus, Dárius utóda, kiadjon egy engedélyt, amely felhatalmazza az izraeliták maradékát arra, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe, és újból felépítsék Jehova templomát. Amikor a „hetven év” i. e. 537-ben véget ért, a hazájukba visszatért zsidók ismét megkezdhették az áldozatok bemutatását Jeruzsálemben Jehova újjáépített oltárán (2Krónika 36:17–23; Ezsdrás 3:1; Ésaiás 44:28; 45:1).

A MESSIÁS ELSŐ ELJÖVETELÉNEK MEGJÖVENDÖLÉSE

5. a) Milyen közvetlen hatása volt Dániel imájának? b) Milyen időszakot ölel fel a Dániel 9:24–27?

⁵Dániel imájának közvetlen hatása volt. Gábriel angyal megjelent neki emberi alakban és beszélni kezdett hozzá. Azt mondta, hogy Dániel „igen kedvelt” Jehova előtt és „további betekintést és értelmet” adott neki (Dániel 9:20–23). Amit mondott, az teljesen új kinyilatkoztatás volt Dániel számára. Megdöbbentő jövendölést tartalmazott olyan eseményekről, amelyeknek nem „hetven év”, hanem „hetven hét” alatt kellett beteljesedniük. Olvasd el kérünk a Dániel 9:24–27 teljes próféciáját! Mi ennek a próféciának a jelentése?

6. Milyen hosszú ez a „hetven hét”?

⁶Közli, hogy a „Messiás Vezér”, a Dávid vonalán megígért király megjelenéséig „hetven hét” fog eltelni. Vajon betű szerinti hetekről van itt szó? Nem, mert a megjövendölt események aligha válhattak volna valóra másfél éven belül. Olyan „hetek” voltak ezek, amelyek minden napja egy évnek számított. (Vö. 3Mózes 25:8.) Ténylegesen több bibliafordítás megjegyzése a Dániel 9:24 esetében az „évhét” fogalmát használja (Katolikus fordítás, Káldi). A „hetven hét” nyilvánvalóan 490 betű szerinti esztendő.

7., 8. a) Miért nem Cyrus engedélyének megadásával kezdődött el a „hetven hét”? b) Hogyan talált meghallgatásra Nehémiás imája? c) Mit válaszoltak a zsidók a király „szavára”? d) Mikor történt ez?

⁷Mikor kezdődött el a „hetven hét”? A Dániel 9:25 azt mondja: „A Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó parancsszó elhangzásától”. Cyrus engedélye azonban nem tartalmazott ilyen ’szavakat’. Az csupán Jehova házának újjáépítésére szorítkozott, amely az áldozati oltárt is magában foglalta (Ezsdrás 1:1–4). A város még nyolcvan évvel később is ’pusztaság’ volt, falai romokban hevertek. Abban az időben élt egy hű zsidó, Nehémiás, aki Artaxerxész perzsa király pohárnoka volt Susán várában. Amikor meghallotta, milyen nyomorúságos állapotban vannak a zsidók Jeruzsálemben, imádkozott, hogy szűnjön meg Jehova nevének gyalázata (Nehémiás 1:3, 11; 2:17).

⁸Nehémiás szomorú arccal töltött bort a királynak. Artaxerxész megkérdezte: „Miért szomorú az arcod, hogyha nem vagy beteg? Nem egyéb ez, mint a szív szomorúsága.” Amikor a király megtudta az okát, megbízta Nehémiást, hogy menjen Jeruzsálembe és építse fel a „város falait” és „kapuit”. Mit válaszolt a nép, amikor Nehémiás megérkezett és beszámolt nekik Isten kinyilvánított jóakaratáról és a király „Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó szaváról”? „Erre azt mondták: ’Keljünk fel és építkezzünk!’ Így aztán serényen nekiláttak a jó munkának”. Mindez „Artaxerxész király huszadik évében” történt (Nehémiás 2:1–18).

9. Hogyan tudhatjuk meg, melyik volt Artaxerxész uralkodásának 20. éve?

⁹Melyik volt ez az esztendő? Bizonyítékok sora áll rendelkezésünkre, hogy ez az Artaxerxész (aki „Longimánus” néven is ismeretes, hosszú jobb keze miatt) apja, Xerxész halála után került a perzsa trónra. Artaxerxész uralkodásának első éve az i. e. 474. év volt. Az ezt követő 20. év az i. e. 455. esztendő. *

10. Hogyan teljesedett be az első ’hét hétre’ vonatkozó jövendölés?

¹⁰A Dániel 9:25-ben leírt ’hetek’ tehát i. e. 455-ben kezdődtek el. Ezt olvassuk:

„És tudd meg, és értsd meg, hogy a Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó parancsszó elhangzásától a Messiás Vezérig hét hét, továbbá hatvankét hét lesz. Helyreáll és újjáépül köztérrel és árokkal, de viszontagságos időben.”

Az első „hét hét”, vagyis 49 év (i. e. 455−406) nyilvánvalóan a város helyreállításának ideje volt. A „viszontagságos időben” kifejezés a szomszédos népek elkeseredett ellenállására utal, amit az újjáépítéssel szemben fejtettek ki (Nehémiás 4:6–20). Ennek ellenére Jeruzsálem a történelem tanúsága szerint ezen évszázad végére ismét nagy és virágzó város lett. *

11. Hogyan jelent meg a „Messiás Vezér” a megfelelő időben?

¹¹Ezt követően azonban további ’hatvankét hétnek’ kellett eltelnie, hogy i. e. 455-től összesen 69 évhét, vagyis 483 év teljen el, amíg a „Messiás Vezér” megérkezik. Ez a 483 év (amibe az i. e. 455, valamint a legutolsó év csak részben számít bele) egészen az i. sz. 29. évig tartott. Megjelent akkor a Messiás? A Lukács 3:1–3 azt írja: „Tiberius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében” Alámerítő János „bejárta a Jordán egész környékét és prédikálta az . . . alámerítést”. Miután a történészek megállapították, hogy Tiberius a Gergely-naptár szerint i. sz. 14. augusztus 17-én lett római császár, ebből az következik, hogy Alámerítő János i. sz. 29 tavaszán, vagyis Tiberius 15. évében kezdett prédikálni és alámeríteni. Ugyanez év (i. sz. 29) őszén Jézus alámerítkezett, és szent szellem szállt rá a mennyből, hogy Messiássá felkenje − pontosan az isteni prófécia beteljesedésének idejében! (Lukács 3:21, 22).

12. a) Mit várt azokban a napokban sok zsidó? b) Miért kerülte el figyelmüket a prófécia lényege? c) De hogyan erősítheti meg ma a mi hitünket?

¹²Azokban a napokban sok zsidó várta a Messiás eljövetelét, egyebek közt éppen azért, mert tudtak a ’hetven hét’ jövendöléséről (Lukács 3:15; János 1:19, 20). Mivel azonban többségükben kemény szívűek voltak, elkerülte figyelmüket a prófécia lényege (Máté 15:7–9). Mindazáltal ma a hitünket megerősíti az, ha figyelmet szentelünk a „prófétai szó” részleteinek (2Péter 1:19–21). Ez a „szó” nemcsak világosan azonosítja a Messiást, amint az a 67. oldalon levő táblázatból kitűnik, hanem utal azokra a csodálatos áldásokra, amelyeknek részesei lehetünk a „Messiás Vezér” királyságának idején (Ésaiás 9:6, 7).

A MESSIÁS KIRÁLYT „KIVÁGJÁK”

13., 14. Mennyiben különbözött a Messiás megjelenése és élete attól, amit a zsidók vártak?

¹³Vajon a „Messiás Vezér” megjelenése azonnali szabadulást hozott a zsidóknak? Úgy várták őt, mint hatalmas hadvezért, mint hatalmas uralkodót, aki megszabadítja őket a római birodalom kegyetlen rabságából (János 6:14, 15). Atyja, Jehova azonban másfajta szabadításra gondolt.

¹⁴A ’hetven hétről’ szóló próféciában Gábriel világosan feltárta, hogy a Messiás nem lesz híres politikai vezető, hanem „kivágják . . . semmije sem lesz”. Szégyenletes halált kell halnia anélkül, hogy hírnevet vagy gazdagságot hagyna maga után. Mily találóan beteljesedett mindez! Amikor Jézusról a kivégzése előtt levették a ruháját, a katonák sorsot húztak, hogy még azon a kevesen is, amije megmaradt, a köntösén osztozzanak (Dániel 9:26a; Máté 27:35).

15. a) Mikor ’vágták ki’ a Messiást? b) Hogyan igazolódott be az időbeni pontossága ennek az eseménynek is?

¹⁵Mikor kellett bekövetkeznie ennek a kivégzésnek? Gábriel azt mondta: „[az utolsó] hét felén”, vagyis i. sz. 33. tavaszán, három és fél évvel Jézus alámerítése és felkenése után. A János evangéliumából megtudható, hogy Jézus akkor az alámerítése utáni 4. pászkaünnepen vett részt, ami a prófécia pontosságát igazolja (Dániel 9:27b; János 2:13; 5:1; 6:4; 13:1).

16., 17. a) Milyen tragikus módon teljesedtek be a Dániel 9:26. további szavai? b) Mi módon lettek számunkra példaképpé a Messiás akkori követői?

¹⁶Igen, a ’Messiás Vezért’ ’kivágták’. Mily tragikus, hogy a zsidók nem ismerték fel a királyukat! De ennél többről van szó. Jeruzsálem ismét pusztaság lesz. Dániel próféciája azt mondja:

„És a várost, és a szent helyet romba dönti egy következő vezér népe. És áradat vet véget annak. És mindvégig háború lesz; elhatároztatott a pusztulás” (Dániel 9:26b).

¹⁷A jövendölés szerint, miután a Messiást „kivágják”, „mindvégig háború lesz”. I. sz. 70-ben végül a római seregek áradata megszállta Jeruzsálemet. A várost és a templomot lerombolták, ’romba döntötték’. A történész Josephus beszámolója szerint ennél a tömeges „emberáldozatnál” 1 100 000 zsidó vesztette életét. Szerencsére ezidőre a Messiás hű követői meglátták a figyelmeztető „jelet” és biztonságos helyre húzódtak a Jordánon túli hegyekbe (Máté 24:3–16). Ez aláhúzza azt, hogy mennyire fontos figyelni nekünk is ma Isten prófétai „jelére”, amely annak a Királyságnak az eljövetelét jelzi, amely végrehajtja büntető ítéletét a jelenlegi gonosz világrendszeren (Lukács 21:34–36).

A MESSIÁS JÓTÉTEMÉNYEI

18. Mi volt a célja a Messiás első eljövetelének?

¹⁸Mi volt a célja a Messiás első eljövetelének? Gábriel azt mondta Dánielnek:

„Hetven hétről szólt a népedre és a szent városra vonatkozó határozat, hogy vége szakadjon a törvényszegésnek és megszűnjön a bűn és engesztelést nyerjen a vétek és határtalan időre eljöjjön az igazságosság” (Dániel 9:24a).

A „Messiás Vezér” mindezt megtette a halála előtt és a halála által. Itt egy csodálatos szellemi és nem politikai szabadításról volt szó. Jézus feláldozott tökéletes emberi életének váltságáldozati ereje eltávolította a bűn és a törvényszegés foltját mindazokról, akik elismerték őt Messiásnak, és akikkel mint ’Isten szellemi Izraelével’ „új szövetséget” kötött (Galata 6:16; Jeremiás 31:31, 33, 34).

19. Hogyan ’vetett véget a véres áldozatnak és az égő áldozatnak’ a Messiás?

¹⁹Amit tehát a Mózes által közvetített Törvényszövetség képtelen volt állatáldozatok alapján elérni, azt elérte az Újszövetség Messiás közvetítője egyetlen tökéletes emberi áldozattal, amit a „hét felén” bemutatott. Ilyenképpen ’véget vetett a véres áldozatnak és az égőáldozatnak’, mivel a Törvényszövetségben előírt áldozatok ettől kezdve értéktelenekké váltak (Dániel 9:27). Pál apostol ezt később így írta le: „A régiek elmúltak, íme újak jöttek elő. De minden Istentől van, akit Krisztus kiengesztelt irántunk és ránk bízta a kiengesztelés szolgálatát” (2Korinthus 5:17, 18).

20. Az emberiség mely kilátásáért lehetsz boldog?

²⁰Adott időben Jézus váltságáldozatának jótéteményeit még sok olyan ember is élvezheti, akik nem tartoztak ahhoz a szellemi Izraelhez, amelynek Pál apostol is része volt, mert azt írja továbbá, hogy „Isten . . . kiengesztelődött a világgal Krisztus által úgy, hogy nem számította fel nekik törvényszegésüket” (2Korinthus 5:19). Te, aki az emberi világ része vagy, nem örülsz-e annak, hogy a tökéletlenséged miatt elkövetett vétkeid mind megbocsátást nyerhetnek annak váltságáldozata alapján, aki érted is kiengesztelte Istent?

21., 22. a) Hogyan lett a 70. hét folyamán ’bepecsételve a látomás és a prófétálás’? b) Hogyan lett felkenve a „szentek Szentje”?

²¹A hetvenedik hét azonban nemcsak azt jelenti, hogy ’határtalan időre eljön az igazságosság’. ’Bepecsételtetik a látomás és a prófétálás is’. A Jelenések 19:10 azt mondja, hogy „a Jézusról szóló tanúskodás ihlet a prófétálásra”. És Jézus, mint Messiás, első eljövetele alkalmával azzal, amit tett és mondott, betű szerint prófétai kijelentések százait teljesítette be. Így ezek a próféciák bizonyos értelemben megkapták a megbízhatóság és a pontosság kitörölhetetlen bélyegét, amely azt fémjelezte, hogy a szuverén Úrtól, Jehovától eredtek. A Messiás által Isten valóra váltotta népe megáldására vonatkozó minden ígéretét. „Mert valahány ígérete van Istennek, az mind általa [a Messiás, Jézus által] lett igenné” (Dániel 9:24b; 2Korinthus 1:20).

²²Azon a ’hetvenedik héten’ teljesedett be a ’szentek Szentjének’ a felkenése is. Most már a jeruzsálemi templom ’kézzel csinált szent helye’ a bűnbocsánat vonatkozásában nem felelt meg Isten céljának. Az csak a valóságnak, a nagyszerű szellemi templom elrendezésének utánzata volt. Ez a szellemi templom a Messiás felkenésekor i. sz. 29-ben született meg. A halála és a feltámadása után Krisztus felment a mennybe, hogy emberi áldozata értékét Isten személye előtt „egyszer s mindenkorra” bemutassa (Zsidók 9:23–26). Isten mennyei lakóhelye ezzel új jelleget öltött. Felkenetett mint „szentek Szentje”, szellemi valósággá lett, amit a jeruzsálemi templom szenthelye árnyékolt elő. Így i. sz. 33. év pünkösdjétől kezdve egészen a hetvenedik hét végéig páratlan kiváltságban részesültek azok a zsidók, akik elfogadták Isten elrendezését. Krisztus áldozata alapján, amelyet a ’szentek Szentjében’ bemutatott, ők is felkentekké lettek, hogy alpapokként szolgáljanak Isten szellemi templomában.

23. a) Miért részesültek a zsidók a hetvenedik hét folyamán különleges kegyben? b) Hogyan részesültek mások is kegyben a „hetven hét” letelte után?

²³Azokról a zsidókról, akiket a szellemi Izraelbe felvettek, azt mondja a prófécia: „Egy hétre fenntartja a szövetséget sokak számára”. Ez az i. sz. 29–36-ig terjedő „évhét”, amelyben a testi zsidók különleges kegyben részesültek, mivel elnyerték a fiúságot, „Ábrahám [szellemi] magva” lettek (Dániel 9:27a). De miután Péter a körülmetéletlen pogány Kornéliusnak prédikált, a körülmetéletlen nemzetek számára is megnyílt az út az ábrahámi szövetségbe való felvétel felé. Erre vonatkozóan azt írta Pál: „A valóságban ti mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hitetek által. Mivel mindannyian, akik a Krisztusban alámerítkeztetek, felöltöztétek a Krisztust. Nincs sem zsidó, sem görög, nincs sem szolga sem szabad, nincs sem férfi sem nő, mert ti mindannyian egyek vagytok, egységben a Krisztus Jézussal. Ha pedig Krisztusé vagytok, valóban az Ábrahám magva vagytok, ígéret szerint örökösök” (Galata 3:26–29; Cselekedetek 10:30–35, 44–48).

24. a) Milyen csodálatos kilátást tartalmaz az ábrahámi ígéret mások számára is? b) A Lukács 9:23 szerint hogyan részesülhetsz ebben?

²⁴De mi lesz a többi emberrel, azokkal a milliárdokkal, akik nem lesznek egybegyűjtve mint a mennyei örökséggel rendelkező „kicsiny nyáj” tagjai? Számukra az ábrahámi ígéret egy ugyancsak csodálatos kilátást tartalmaz, hiszen Isten azt mondta: „A te magod [Ábrahám magva] által bizony áldásban részesül majd a föld összes nemzete” (1Mózes 22:18). Szeretnél ebben az áldásban részesülni? Ha igen, akkor imádkozzál Istenhez, hogy „jöjjön el” az ő Királysága. S miközben folytatod Isten Szavának tanulmányozását, megtudod, hogyan „tagadhatod meg” önmagad Istennek történő önátadásod által „kitartóan követve” a Messiás Vezért (Lukács 9:23).

[Lábjegyzetek]

^ 9. bek. Lásd: The Watchtower, 1965. október 15-i szám 629−631. oldal; Aid to Bible Understanding 1473. oldal.

^ 10. bek. Például Josephus az Against Apion c. művében (I.22.) idézi abderai Hekataios történészt, aki az i. e. negyedik évszázadban azt írta: „A zsidóknak egy sor erődítményük és falvuk van az országukban, de csupán egyetlen kifejezetten megerősített városuk, amely megközelítőleg 50 stadion (kb. 10 km) átmérőjű, és körülbelül 120 000 ember lakik benne. Ők ezt Jeruzsálemnek nevezik”.

[Tanulmányozási kérdések]

[Táblázat a 67. oldalon]

A „HETVEN HÉT” VÉGÉN A „MESSIÁS VEZÉRREL” KAPCSOLATBAN BETELJESEDŐ JÖVENDÖLÉSEK

JÖVENDÖLÉS TARTALOM TELJESEDÉS

Ésaiás 40:3 Alámerítő János utat

készít Máté 3:1–3

Mikeás 5:2 Jézus Betlehemben

születik meg Máté 2:1–6

1Mózes 49:10 Júda törzséből Lukács 3:23–33

Ésaiás 7:14 Szűztől születik Máté 1:23–25

Ésaiás 9:7 Dávid sarja, örököse Máté 1:1, 6–17

Jeremiás 31:15 Születése után