A napnyugtától napkeltéig tartó időszakot Jehova Isten nevezte el „éjszakának” (1Mó 1:5, 14). A naplemente és az esti sötétség közötti időszak az esti szürkület, amikor láthatóvá kezdenek válni a csillagok. Erre az időszakra a héber neʹsef szó utal. Nyilvánvalóan erről beszél a 2Mózes 12:6: „a két este között” (Pl 7:9). Emellett az éjszakai sötétség után jön a hajnali szürkület, más néven pirkadat, melyre ugyanez a héber szó utal. Erről az időszakról beszél a Zsoltárok 119:147: „Korán fenn vagyok, midőn pirkad”.

A héberek által használt felosztás: A héberek őrszolgálatokra osztották az éjszakát. „Rád emlékezve fekvőhelyemen, rólad elmélkedem az éjjeli őrségek idején” (Zs 63:6). Mivel a Bírák 7:19 egy ’középső éjjeli őrszolgálatról’ beszél, ebből arra lehet következtetni, hogy három őrszolgálatot tartottak számon a régi időkben. Úgy tűnik, mindegyik őrszolgálat a naplementétől napfelkeltéig tartó időszak egyharmadát tette ki, kb. 4 órát, attól függően, hogy melyik időszaka volt épp az évnek. Az első őrszolgálat kb. 18 órától 22 óráig tartott, a „középső éjjeli őrszolgálat” pedig kb. 22 órától 2 óráig. Ez stratégiai szempontból fontos időszak volt Gedeon számára, ugyanis ekkor ütött rajta meglepetésszerűen a midiánita táboron. Az utolsó a „reggeli őrszolgálat” volt, mely kb. 2 órától napfelkeltéig tartott. Egy ilyen reggeli őrszolgálat idején történt, hogy Jehova súlyos nehézségeket okozott az izraelitákat üldöző egyiptomi seregnek, így az nem tudott  átkelni a Vörös-tengeren (2Mó 14:24–28; lásd még: 1Sá 11:11).

A rómaiak által használt felosztás: A római uralom idejére a zsidók átvették a görögök és a rómaiak szokását, négy őrszolgálatra osztva az éjszakát. Jézus nyilvánvalóan ezekre a felosztásokra utalt, amikor ezt mondta: „Kitartóan virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön el a ház ura: a késői órákban-e, vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy kora reggel” (Mk 13:35). A ’késői órák’ időszaka napnyugtától kb. 21 óráig tartott, a következő őrszolgálat, vagyis az ’éjfél’ pedig kb. 21 órától éjfélig (Lk 12:38). A ’kakasszó’ ideje éjféltől kb. 3 óráig tartott. Valószínűleg ebben az időszakban szólaltak meg a kakasszók, melyek a Márk 14:30-ban vannak megemlítve. (Lásd: KAKASSZÓ.) Végül a negyedik őrszolgálat ideje, vagyis a „kora reggel” 3 órakor kezdődött és napfelkeltekor fejeződött be (Mt 14:25; Mk 6:48).

A Biblia a Cselekedetek 23:23-ban utal az éjszakát kitevő 12 óra egyikére. Eszerint a ’harmadik órában’ történt, mely kb. 21 órakor volt, hogy a parancsnok csapatokat rendelt Pál mellé, hogy elkísérjék Jeruzsálemből Cezáreába.

Jóllehet a zsidók naplementétől számolták egy új nap kezdetét, a rómaiak egy konkrét időponttól, éjféltől számolták. Ezzel kiküszöbölték az abból fakadó problémát, hogy bizonyos évszakokban hosszabbak vagy rövidebbek a nappalok (ami gondokat okozott a naplementétől való számolás esetében), és ezzel lehetővé vált, hogy az év minden egyes napját ugyanúgy két 12 órás időtartamra osszák. A legtöbb mai nemzetnél ez a felosztás terjedt el.

Jelképes értelem: A Biblia időnként jelképes értelemben használja az „éjszaka” kifejezést. A János 9:4 szerint Jézus ezt mondta: „eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.” Jézus itt arra az időszakra utalt, amikor elítélik, oszlopra feszítik, majd meghal. Ekkor már képtelen lesz Atyja munkájában foglalatoskodni. (Lásd: Pr 9:10; Jób 10:21, 22.)

A Róma 13:11, 12-ben említett „éjszaka” valószínűleg arra a sötétségre utal, melyet Isten ellensége okoz. Ennek az időszaknak Krisztus Jézus és az uralma fog véget vetni. (Lásd: Ef 6:12, 13; Kol 1:13, 14.) Az 1Tesszalonika 5:1–11 szerint Isten szolgái, akik megismerték az igazság világosságát, össze vannak hasonlítva a világi emberekkel, akik sötétségben vannak. Isten szolgáinak a cselekedeteiből nyilvánvaló, hogy ’a világosság fiai és a nappal fiai, nem fiai sem az éjszakának, sem a sötétségnek’. (Lásd: Jn 8:12; 12:36, 46; 1Pt 2:9; 2Ko 6:14.) Ehhez hasonló értelemben olvasható az „éjszaka” kifejezés a Mikeás 3:6-ban, ahol a próféta azokra a személyekre utal, akik elutasítják a valódi, Istentől jövő vezetést: „Ezért éjszaka jön rátok, és nem lesz látomás; sötétség száll le, hogy ne jósolhassatok. Lemegy a nap a próféták felett, és a nappal elsötétül felettük.” (Vö.: Jn 3:19–21.)

Az éjszaka általában utalhat egy veszélyekkel teli időszakra is. Mivel éjszaka sötétség és homály van, ebben az időszakban támad meglepetésszerűen egy hadsereg, jönnek elő a vadak, törnek be a tolvajok, és történnek más gonosztettek is (Zs 91:5, 6; 104:20, 21; Ézs 21:4, 8, 9; Dá 5:25–31; Ab 5). Az „éjszaka” szó itt tárgyalt jelképes értelmei segítenek megérteni a Jelenések 21:2, 25-ben és a 22:5-ben található szavakat, amelyek arról biztosítanak bennünket, hogy az ’Új Jeruzsálemben’ ’nem lesz többé éjszaka’.