(kietlen síkság):

Egy hatalmas süllyedéknek, illetve hasadékvölgynek az a része, amely a Hermon-hegy lejtőitől d. irányban húzódik. Magában foglalja a Galileai-tengert és a Jordánt, ezután jóval a tengerszint alá ereszkedik, és létrehozza a Holt-tenger medencéjét, majd pedig d. irányban halad tovább a Vörös-tengernél fekvő Akabai-öbölig (5Mó 3:17; Jzs 3:16; 11:16; Jr 52:7).

Ezt a hosszú, keskeny, é–d. irányban elnyúló, néhány várost érintő és gyakran száraz völgyet mindkét oldalról hosszú hegylánc határolja. Szélessége kevesebb mint 1 km és 16 km között váltakozik, a hosszúsága pedig 435 km. A völgy egy törésvonalnak, vagyis a földkéregben keletkezett hosszú hasadásnak a mentén jött létre. A Jordán ennek az egyenes völgynek az é. részén kanyarog keresztül, és állandó vízhozamának köszönhetően zöldellő sáv található a folyó mentén. A Holt-tengertől D-re azonban az Arabát csak időszakosan folyó sebes patakok öntözik, amelyekben nincs elegendő víz ahhoz, hogy életre keltsék a szikkadt földet.

Néhány szövegmagyarázó szerint az „Araba” szó a nagy hasadékvölgynek csak a Holt-tengertől D-re fekvő részére utal, pedig az Araba É felé felöleli legalább a Galileai-tengerig, azaz a Kinneretig terjedő területet is (Jzs 12:3; 2Sá 2:29). Ennek a völgynek a Holt-tengertől É-ra eső szakaszát ma el-Górnak (mélyedésnek) nevezik, és az „Araba” szóval inkább a D-en fekvő, jóval szárazabb vidékre utalnak.

A Holt-tengert ’arabai tengernek’, illetve ’az Araba tengerének’ is nevezik (5Mó 3:17; 4:49; 2Ki 14:25). Az ʽará·váʹ szót határozott névelő nélkül általános értelemben is használják, ennélfogva a „kietlen síkság” kifejezéssel való fordítása is megfelelő lehet. A többes számú alakját (ʽará·vóthʹ) gyakran akkor használják, amikor Jerikó és Moáb kietlen síksága jelenik meg a szövegben; ezek a Jordán völgyének azon szakaszára utalnak, amely a Holt-tengertől nem messze É-ra van (4Mó 22:1; 26:3, 63; 31:12; Jzs 4:13; 5:10; Jr 39:5).