Faltörő kos
Harci eszköz, mellyel az ostromlók rést törtek egy város vagy erőd kapuján és falán, illetve bezúzták azokat. Kezdetleges formája egy vasalt végű, súlyos gerenda volt, melynek vége egy kos fejéhez hasonlított. Talán ebből eredően, vagy amiatt, hogy használat során a kosfej a homlokával vágódott a célpontnak, ugyanazzal a héber szóval (kar) fejezik ki, mint amivel a kost (Ez 4:1, 2; 21:22).
Az ostromlók töltést, vagyis ostromsáncot emeltek a városfalak tövében, hogy rézsútos felületként szolgáljon, melyen fel tudták vinni a faltörő kosokat és egyéb hadigépeket. Előfordult, hogy városfal magasságú ostromtornyokat toltak fel az ostromsáncon, így a támadók egy magasságba kerültek a védőkkel. A védő katonák úgy igyekeztek hatástalanítani a faltörő kosokat, hogy égő fadarabokat dobtak rájuk, vagy
láncokkal, illetve horgokkal próbálták elkapni azokat.