A görög ba·sza·niʹzó szó (és más vele rokon kifejezések) több mint hússzor fordul elő a Keresztény Görög Iratokban. Alapvetően azt jelenti, hogy ’próbakővel [baʹsza·nosz] vizsgál’, illetve tágabb értelemben azt, hogy ’kínzással kihallgat, vallat’. A lexikonszerkesztők szerint ez a szó a Keresztény Görög Iratokban ilyen értelemben szerepel: ’nagy fájdalmakkal küszködik; zaklatásnak, gyötrelemnek van kitéve’ (Mt 8:29; Lk 8:28; Je 12:2).

A Biblia több helyen is használja a ba·sza·niʹzó kifejezést. Egy bénultan fekvő szolgának például „borzasztó kínjai” (ÚV), más szavakkal „nagy fájdalmai” (ÚEF) voltak (Mt 8:6; vö.:  Mt 4:24). Lótról pedig azt olvashatjuk, hogy „gyötri[k] vala az ő igaz lelkét” (Kár.) a Szodomában élő emberek törvénytelen tettei, illetve hogy „nagy gyötrelmet” (Kat.) okoztak neki (2Pt 2:8). A Szentírás ugyanezt a szót használja akkor is, amikor arról van szó, hogy egy csónak küszködik a hullámokkal (Mt 14:24; Mk 6:48).

A Máté 18:34-ben szereplő görög ba·sza·ni·sztészʹ főnevet úgy fordították néhány bibliafordításban, hogy ’börtönőrök’ (ÚV, ÚEF; vö.: Mt 18:30), illetve úgy, hogy ’kínzók’ (Csia, 1978; Soós; Vida). A börtönökben időnként megkínozták a rabokat, hogy információt szerezzenek tőlük (vö. a Cs 22:24, 29-cel, mely versek szerint ez valóban így volt, bár ezekben nem szerepel a ba·sza·niʹzó kifejezés), ezért a ba·sza·ni·sztészʹ szó idővel a börtönőrök megnevezésére lett használatos. A Máté 18:34-ben való használatával kapcsolatban a The International Standard Bible Encyclopaedia megjegyzi: „Valószínűleg magát a börtönbüntetést is »kínzásnak« tekintették – és kétségtelenül az is volt –, a »kínzók« kifejezés pedig nem jelent mást, mint börtönőröket” (J. Orr szerk.; 1960, V. köt. 2999. o.). Ezért, amikor a Jelenések 20:10 azokat említi, akiket „éjjel-nappal kínozni [fognak] örökkön-örökké”, nyilvánvalóan arra utal, hogy korlátozva lesznek. Hogy az ilyen korlátozásról úgy is lehet beszélni, mint ’kínzásról’, azt a párhuzamos beszámolók is mutatják, a Máté 8:29 és a Lukács 8:31. (Lásd: TŰZ TAVA.)

Néhány szövegmagyarázó szerint azok a bibliai részletek, amelyekben a „kín”, „kínzás” szavak szerepelnek, alátámasztják azt a tanítást, hogy a bűnösöket örökké tűzben kínozzák. Ám ahogyan láthattuk, a Szentírásban vannak bizonyítékok arra, hogy a Jelenések 20:10 nem ilyen értelemben használja a ’kínoz’ szót. Sőt, a 14. vers szerint „a tűz tava”, ahol sor kerül a kínzásra, „a második halált” jelenti. És bár Jézus beszélt egy gazdag emberről, aki „kínok között” volt (Lk 16:23, 28), a LÁZÁR (2. sz.) szócikk leírja, hogy Jézus nem egy valódi személy tapasztalatát mondta el, hanem egy szemléltetéssel élt. A Jelenések könyve több helyen is egyértelműen jelképes értelemben használja a „kín” vagy ’kínzás’ szavakat, és ez a szövegkörnyezetből is kitűnik (Je 9:5; 11:10; 18:7, 10).