Kaftorim Hámnak a Micraim vonalán született leszármazottai közé tartozik (1Mó 10:6, 13, 14; 1Kr 1:12). A kaftoriak valamikor még azt megelőzően, hogy az izraeliták kivonultak Egyiptomból (i. e. 1513-ban), megszerezték a hatalmat egy Kánaán dny. részén lévő földterület fölött, amikor legyőztek egy avvitákként ismeretes népet (5Mó 2:23). Máshol a Kaftor név (v. Kréta, ÚV) arra a ’szigetre’ vonatkozik, amelyről a filiszteusok Kánaánba vándoroltak (Jr 47:4, ÚBJ, jegyz.; Ám 9:7, Káldi, lábj.).

Sokat vitatott, hogy Kaftor milyen helyet jelölhet. Egyebek mellett a következő helyek jöttek szóba: Egyiptomban a Nílus-delta, Kis-Ázsia dk. partvidéke (beleértve Ciliciát), Kappadócia és Kréta. A tudósok többsége ma inkább afelé hajlik, hogy Kréta szigetével egyezik meg, amely Görögország dk. partjai közelében fekszik. Mások szerint a Kaftor név magában foglalja a szomszédos szigeteket is. Úgy értelmezik, hogy az asszír–babiloni szövegeken a Kaptara név, az egyiptomi feliratokon pedig a Keftiu név jelenti Kaftort. A bizonyítékok alapján az egyiptomiak (akik szintén Micraim leszármazottai) már nagyon korai időtől fogva, talán Ábrahám napjaitól kereskedelmi kapcsolatban álltak a krétaiakkal.

Sok tudós úgy véli, hogy az 5Mózes 2:23-ban lévő utalás a „kaftoriak”-ra valójában a filiszteusokra értendő. Ám mivel a filiszteusokat a Biblia úgy mutatja be, mint akik Kaszlúhimtól (Micraim leszármazottainak egy másik ágáról) származnak, a filiszteusokat csakis földrajzi értelemben (és nem leszármazás v. nemzeti hovatartozás alapján) nevezhetjük kaftoriaknak, vagyis abban az értelemben, hogy a Kánaánba érkezésük előtt éltek Kaftor területén. Ha ez így van, akkor pontosan úgy lehetne őket kaftoriaknak nevezni, ahogyan a héber Jákobot szíriainak (v. arameusnak) (5Mó 26:5). Máskülönben a kaftoriak szó úgy értendő, hogy az 5Mózes 2:23-ban nem a filiszteusokra utal,  hanem voltak olyanok a kaftoriak nemzeti csoportjából, akik áttelepültek Kánaánba.