(erdők városa):

Egy hivvita város, amelyet a gibeoniakkal hoznak összefüggésbe (Jzs 9:17). Baála (Jzs 15:9), Baálé-Júda (2Sá 6:2) és Kirját-Baál (Jzs 15:60) néven is ismert. Idővel Kirját-Jeárimot Júda kapta meg, és ott helyezkedett el, ahol Júda és Benjámin határa húzódott (Jzs 15:1, 9; 18:11, 14; Bí 18:12). A beszámoló szerint Júdának a Káleb vonalán született leszármazottai telepedtek le a városban (1Kr 2:3, 50, 52, 53).

Az i. e. XII. században, nem sokkal azután, hogy a szövetségláda visszakerült a filiszteusoktól, a ládát Kirját-Jeárimba vitték a közeli Bét-Semesben lakó emberek kérésére. A szövetségláda alighanem Kirját-Jeárimban maradt mindaddig, amíg Dávid király Jeruzsálembe nem vitette mintegy 70 évvel később (1Sá 6:20–7:2; 1Kr 13:5, 6; 16:1; 2Kr 1:4).

Jeremiás kortársa, Urija próféta a Kirját-Jeárimból való Semája fia volt (Jr 26:20). Azoknak a leszármazottai közül, akik egykor a városban éltek, voltak olyanok, akik visszatértek a babiloni száműzetésből (Ezs 2:1, 2, 25; Ne 7:6, 7, 29).

 Általában úgy vélik, hogy Kirját-Jeárim Deir-el-Azarral (Tel-Qirjat-Jeʽarimmal) azonos, mivel ennek a településnek az elhelyezkedése megegyezik a Kirját-Jeárimról szóló bibliai leírással, miszerint a város a hegyvidéken feküdt (Jzs 15:48, 60), Júda és Benjámin határán, nem messze a gibeoniak más városaitól. Deir-el-Azar stratégiailag kedvező helyen fekszik, mivel egy hegy tetején található, Bét-Semestől kb. 14 km-re K-ÉK-re, Jeruzsálemtől pedig hozzávetőlegesen 13 km-re Ny-ÉNy-ra. Ez az elhelyezkedés nagyjából megfelel Euszebiosz leírásának, aki egyszer azt írja, hogy Kirját-Jeárim Jeruzsálemtől 9 római mérföldnyire (13 km-re), máskor pedig azt, hogy 10 római mérföldnyire (15 km-re) volt. Emellett az, hogy Deir-el-Azar egy olyan területen fekszik, amelyet egykor sűrű erdő boríthatott, összhangban van Kirját-Jeárim nevének a jelentésével: ’erdők városa’.