Erőteljes, mélyről fakadó ragaszkodás, amely például igaz barátok között jön létre.

A héber chá·saq ʹ szót az 5Mózes 7:7-ben úgy fordították, hogy ’vonzalmat mutat ki’, és a szó alapjelentése: ’ragaszkodik’ (1Mó 34:8). A görög phi·leʹó igét a következőképpen fordították: „vonzódik”, ’kedvel’ és ’megcsókol’ (Mt 10:37; 23:6; Jn 12:25; Mk 14:44). A „vonzódik” kifejezés nagyon szoros kötelékre utal, amely egy összetartó családban a szülők és a gyermekek között van. Jézus olyan mély vonzalmat érzett a barátja, Lázár iránt, hogy amikor az meghalt, akkor „könnyekre fakadt” (Jn 11:35, 36). Ugyanezzel a szóval fejezik ki azt az erőteljes, mélyről fakadó ragaszkodást, amelyet Jehova érez a Fia és a Fia követői iránt, akárcsak azt a mélyről fakadó érzést, amelyet a tanítványok Isten Fia iránt éreztek (Jn 5:20; 16:27; vö.: 1Ko 16:22).

Figyelembe kell vennünk, hogy a görög phi·leʹó és a·ga·paʹó ige jelentése között különbség van, bár sok fordító ezt nem érzékelteti. (Lásd: SZERETET.) Erről a különbségről F. Zorell (Lexicon Graecum Novi Testamenti. Párizs, 1961, 1402. h.) a következőket mondja: „Az [a·ga·paʹó] olyanfajta szeretetre utal, melyet világosan kirajzolódott okok miatt szívesen mutatunk ki valaki vagy valami iránt; a [phi·leʹó] abban különbözik ettől, hogy olyan gyöngéd, vonzalommal átitatott szeretetre utal, amely önkéntelenül ébred a lelkünkben a rokonaink és barátaink iránt, illetve olyan dolgok iránt, melyeket örömtelinek ítélünk.”

Figyelemre méltó az a mód, ahogy a János evangéliumának 21. fejezetében szerepel ez a két ige. Jézus az a·ga·paʹó szót használva kérdezte meg Pétertől kétszer is, hogy szereti-e őt. Péter mindkét alkalommal komolyan megerősítette, hogy vonzódik Jézushoz, mégpedig a bensőségesebb szeretetre utaló phi·leʹó szót használva (Jn 21:15, 16). Végül Jézus megkérdezte: „Vonzódsz-e hozzám?” Péter újból állította, hogy igen (Jn 21:17). Így Péter megerősítette a Jézus iránt érzett mélyről fakadó ragaszkodását.

Testvéri szeretetnek (gör.: phi·la·del·phiʹa, szó szerint: ’testvér iránt érzett vonzalom’) kell lennie a keresztény gyülekezet minden egyes tagja között (Ró 12:10; Héb 13:1; lásd még: 1Pt 3:8). Így a gyülekezet tagjainak szoros, erős és szívélyes kapcsolatban kell lenniük egymással, akárcsak a vér szerinti családtagoknak. Noha a keresztény gyülekezet tagjai már kimutatják a testvéri szeretetet, arra kapnak ösztönzést, hogy még teljesebb mértékben tegyék ezt (1Te 4:9, 10).

A görög phi·loʹsztor·gosz szó, mely azt jelenti, hogy ’gyengéd vonzalmat érez’, olyan személyre vonatkozik, aki meghitt, bensőséges kapcsolatban van egy másik személlyel. Ennek az összetett szónak az egyik alapszavát, a szterʹgót gyakran annak a természetes vonzalomnak a kifejezésére használják, amely a családtagok között van. Pál apostol arra ösztönözte a keresztényeket, hogy fejlesszék ki ezt a tulajdonságot (Ró 12:10). Pál arról is beszélt, hogy az utolsó napokban az emberek „természetes vonzalom nélküliek” (gör.: aʹsztor·goi) lesznek, és az ilyen személyek halált érdemelnek (2Ti 3:3; Ró 1:31, 32).

A görög phi·liʹa (barátság) főnév csak egyszer fordul elő a Keresztény Görög Iratokban, amikor Jakab arra figyelmeztet, hogy ’a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel. Aki tehát a világ barátja [gör.: phiʹlosz] akar lenni, az az Isten ellenségévé teszi magát’ (Jk 4:4).

A pénz szeretete: Talán kifejlődhet valakiben a pénz szeretete (gör.: phi·lar·gü·riʹa, szó szerint: ’az ezüst gyengéd szeretete’), és ezzel sok kárt okozhat magának (1Ti 6:10, Int). Az i. sz. első században a farizeusok pénzszeretők voltak, és az utolsó napokban élő emberekre is jellemző ez a tulajdonság (Lk 16:14; 2Ti 3:2). Ezzel szemben a keresztények életmódjának ’mentesnek kell lennie a pénz szeretetétől’ (gör.: a·phi·larʹgü·rosz, szó szerint: ’nincs benne az ezüst gyengéd szeretete’) (Héb 13:5). Ahhoz, hogy valaki a gyülekezetben felvigyázói tisztséget kapjon, az egyik követelmény, melynek meg kell felelnie, az, hogy „nem pénzszerető” (1Ti 3:3).

Gyöngéd vonzalom (gyengéd könyörület): Az erőteljes érzelmek sokszor hatással vannak a testre. Ezért a ’belső szervek’ jelentésű görög szót (szplanʹkhna) gyakran a „gyöngéd vonzalom” vagy a ’gyengéd könyörület’ kifejezésére használják. (Lásd: 2Ko 6:12; 7:15; Fi 2:1; Kol 3:12; Flm 7, 12, 20; 1Jn 3:17; lásd: SZÁNALOM.)