Izraelnek, vagyis az északon élő tíz törzs királyságának a fővárosa volt mintegy 200 évig. A királyság egész területét is így nevezték. A város az azonos nevű hegyen épült. Jézus idejében Szamáriának hívták azt a tartományt, amelyet északról Galilea, délről pedig Júdea határolt. Jézus az utazásai során általában nem prédikált ezen a területen, de néha, amikor áthaladt rajta, beszélt az itt lakókkal. Péter a királyság második jelképes kulcsát akkor használta, amikor a szamáriaiak megkapták a szent szellemet (1Ki 16:24; Jn 4:7; Cs 8:14; lásd: B10-es függ.).