1–2. a) Miért találjuk nehéznek azt, hogy tiszteljük a hatalmat? b) Milyen kérdéseket vizsgálunk meg?

FIGYELTED már, hogyan viselkedik egy kisgyermek, ha olyasmire kérik, amit egyáltalán nem akar megtenni? Az arcára van írva, hogy vívódik. Hallja, amit a szülő mond neki, és tudja, hogy tisztelnie kellene a szülői hatalmat, de ebben a helyzetben egyszerűen nem akar engedelmeskedni. A vívódása visszatükrözi azt, amivel időnként mindannyian szembenézünk.

² Nem mindig könnyű tisztelnünk a hatalmat. Nehéznek találod néha, hogy tiszteld azokat, akiknek bizonyos hatalmuk van feletted? Ha igen, akkor nem te vagy az egyetlen, aki ezzel vívódik. Úgy tűnik, még soha nem voltak olyan tiszteletlenek a hatalom iránt, mint a mi időnkben. A Biblia mégis azt mondja, hogy tiszteletet kell mutatnunk azok iránt, akiknek hatalmuk van felettünk (Példabeszédek 24:21). Valójában ez elengedhetetlen, ha szeretnénk megmaradni Isten szeretetében. Ebből adódóan felmerül néhány kérdés: Miért lehet olyan nehéz, hogy tiszteljük a hatalmat? Miért kéri ezt tőlünk Jehova, és mi segít, hogy eleget tegyünk a kérésének? Végül pedig, hogyan mutathatjuk ki a tiszteletünket a hatalom iránt?

3–4. Hogyan jelent meg a bűn és a tökéletlenség, és miért nehezíti meg a bűnös természetünk, hogy tiszteljük a hatalmat?

³ Vizsgáljunk meg röviden két okot azzal kapcsolatban, hogy miért lehet olyan nehéz kimutatnunk a tiszteletet azok iránt, akiknek hatalmuk van. Az egyik ok, hogy tökéletlenek vagyunk,  a másik pedig, hogy azok is tökéletlenek, akiknek hatalmuk van felettünk. Az emberi bűn és tökéletlenség nagyon régen megjelent, már az Éden-kertben, amikor Ádám és Éva fellázadt Isten hatalma ellen. A bűn tehát lázadással kezdődött, és mind a mai napig velünk született hajlamunk van a lázadásra (1Mózes 2:15–17; 3:1–7; Zsoltárok 51:5; Róma 5:12).

⁴ A bűnös természetünk miatt a büszkeség és a gőg könnyen úrrá lehet a legtöbbünkön, míg az alázat ritka tulajdonság, és nagy erőfeszítést kell tennünk ahhoz, hogy kifejlesszük és megőrizzük. A makacsság és a büszkeség még akkor is eluralkodhat rajtunk, ha már évek óta hűségesen szolgáljuk Istent. Vegyük például Kórahot, aki hűségesen kitartott Jehova népe mellett sok nehézségen át. Mégis több hatalomra vágyott, és arcátlanul lázadást szított Mózes, az akkor élt legszelídebb ember ellen (4Mózes 12:3; 16:1–3). Gondoljunk Uzziás királyra is, akit a büszkeség arra vitt, hogy belépjen Jehova templomába, és olyan szent szolgálatot végezzen, amelyet csak papok láthattak el (2Krónikák 26:16–21). Ezek a férfiak nagy árat fizettek a lázadásukért. Rossz példájuk mégis hasznos emlékeztető mindannyiunknak. Harcolnunk kell a büszkeség ellen, amely megnehezíti, hogy tiszteljük a hatalmat.

5. Hogyan éltek vissza a hatalmukkal tökéletlen emberek?

⁵ Másfelől a hatalommal bíró tökéletlen személyeknek nagy szerepük van abban, hogy az emberek egyre kevésbé tisztelik a hatalmat. Sokan kegyetlenek, durvák vagy zsarnokiak. Valójában az emberi történelem javarészt a hatalommal való visszaélésről szól (Prédikátor 8:9). Például Saul jó és alázatos ember volt, amikor Jehova kiválasztotta őt, hogy király legyen. De engedte, hogy eluralkodjon rajta a büszkeség és a féltékenység, s üldözni kezdte a hűséges Dávidot (1Sámuel 9:20, 21; 10:20–22; 18:7–11). Dávid később Izrael egyik legjobb királya lett, ennek ellenére visszaélt a hatalmával, amikor ellopta a hettita Uriás feleségét, majd az ártatlan férfit a csatában előre küldte, hogy megöljék (2Sámuel 11:1–17). Igen, a tökéletlenség  megnehezíti a hatalom helyes gyakorlását. És amennyiben a hatalommal bíró személyek nem tisztelik Jehovát, úgy még inkább visszaélnek a hatalmukkal. Egy brit államférfi a következő megjegyzést tette, miután leírta, hogy egyes pápák miként szítottak üldözést széles körben: „A hatalom tisztességtelenné tehet, a teljhatalom pedig teljesen tisztességtelenné tesz.” A múltat figyelembe véve vizsgáljuk meg ezt a kérdést: Miért kell tisztelnünk a hatalmat?

6–7. a) Mire indít bennünket a Jehova iránti szeretetünk, és miért? b) Mit foglal magában az, ha valaki aláveti magát a hatalomnak, és hogyan tehetjük ezt meg?

⁶ A hatalom iránti tisztelet legfőbb okai a szeretetben gyökereznek: a Jehova iránti szeretetben, az embertársaink iránti szeretetben, sőt az önmagunk iránti szeretetben. Jehovát mindennél jobban szeretjük, ezért szeretnénk megörvendeztetni a szívét (Példabeszédek 27:11; Márk 12:29, 30). Tudjuk, hogy a szuverenitását, a világegyetem feletti uralomhoz való jogát, kétségbe vonják a földön az édeni lázadás óta, és azt is tudjuk, hogy az emberiség többsége Sátán oldalán áll, és elutasítja Jehova uralmát. Mi örömmel foglalunk állást a másik oldalon. Amikor a Jelenések 4:11 megkapó szavait olvassuk, azok lelkesítő hatással vannak ránk. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy Jehova a világegyetem jogos Uralkodója. Támogatjuk a szuverenitását, elfogadjuk az uralmát a mindennapi életünkben.

⁷ Ez a tisztelet magában foglalja az engedelmességet, és még többet is. Azért engedelmeskedünk készségesen Jehovának, mert szeretjük. De lesz olyan idő, amikor nagyon nehéz lesz engedelmeskednünk. Akkor, a bevezetőben említett kisgyermekhez hasonlóan, meg kell tanulnunk, hogy alávessük magunkat a hatalomnak. Emlékezzünk rá, hogy Jézus alávetette magát Atyja akaratának, még akkor is, amikor úgy tűnt, hogy ez nagy küzdelemmel fog járni. „Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd” – mondta az Atyjának (Lukács 22:42).

8. a) Napjainkban többnyire mit foglal magában az, hogy alávetjük magunkat Jehova hatalmának, és mi tárja fel Jehova ezzel kapcsolatos érzéseit? b) Mi segíthet nekünk, hogy hallgassunk a tanácsra, és elfogadjuk a fegyelmezést? (Lásd a „ Hallgass a tanácsra, és fogadd el a fegyelmezést” című kiemelt részt.)

 ⁸ Természetesen napjainkban Jehova nem beszél velünk személyesen; a Szavát és földi képviselőit használja. Ennélfogva a legtöbbször azáltal vetjük alá magunkat Jehova hatalmának, hogy tiszteljük azokat, akiknek hatalmat adott felettünk, illetve akiknek engedi, hogy továbbra is hatalmat gyakoroljanak felettünk. Ha lázadnánk az ilyen személyek ellen – például úgy, hogy nem fogadjuk el a szentírási tanácsukat és helyreigazításukat –, akkor Istenünket bántanánk meg. Amikor az izraeliták zúgolódtak és fellázadtak Mózes ellen, Jehova úgy tekintette ezt, mint ami személy szerint ellene irányul (4Mózes 14:26, 27).

9. Miért ösztönöz az embertársaink iránti szeretet arra, hogy tiszteljük a hatalmat? Szemléltesd!

⁹ Egy másik oka annak, hogy kimutatjuk a tiszteletünket a hatalom iránt, az, hogy szeretjük az embertársainkat. Miért mondható ez? Képzeld el, hogy katona vagy egy hadseregben. A siker, sőt az is, hogy a hadsereg tagjai egyáltalán életben maradjanak, valószínűleg azon múlik, hogy minden katona együttműködik-e a felettesével, engedelmeskedik-e neki, és tiszteli-e. Valamennyi bajtársadat veszélybe sodorhatod, ha nem veted alá magad a hatalomnak. Persze a hadseregek szörnyű pusztítást visznek véghez ma a világban. De Jehova seregei csakis jót tesznek. A Biblia több százszor így utal Istenre: „a seregek Jehovája” (1Sámuel 1:3). Ő a Parancsnoka a hatalmas szellemteremtmények óriási hadának. Jehova olykor a földi szolgáit sereghez hasonlítja (Zsoltárok 68:11; Ezékiel 37:1–10). Ha lázadnánk azok ellen, akiknek Jehova hatalmat adott felettünk, vajon nem veszélyeztetnénk a szellemi bajtársainkat? Amikor egy keresztény lázad a kinevezett vének ellen, talán mások is szenvednek a gyülekezetben (1Korintusz 12:14, 25, 26). Amikor egy gyermek lázad, talán az egész  család szenved. Tehát úgy mutatjuk ki az embertársaink iránti szeretetünket, hogy tiszteletteljes és együttműködő szellemet fejlesztünk ki.

10–11. Hogyan ösztönöz minket a hatalomnak való engedelmességre az, ha helyénvaló vágy van bennünk arra, hogy a saját javunkat keressük?

¹⁰ A következő oka annak, hogy tiszteljük a hatalmat, az, hogy ez a javunkat szolgálja. Amikor Jehova arra kér bennünket, hogy tiszteljük a hatalmat, sokszor megemlíti azt is, hogy ez milyen áldásokkal jár. A gyerekeknek például elmondja, hogy engedelmeskedjenek a szüleiknek, mert így hosszú és boldog lesz az életük (5Mózes 5:16; Efézus 6:2, 3). Közli velünk, hogy tiszteljük a gyülekezet véneit, mert ha ezt nem tesszük, szellemileg kárt szenvedünk (Héberek 13:7, 17). És elmondja, hogy engedelmeskedjünk a világi hatalmaknak a saját védelmünk érdekében (Róma 13:4).

 ¹¹ Ha tudjuk az okait annak, miért akarja Jehova, hogy engedelmeskedjünk, az segít, hogy tiszteljük a hatalmat. Ugye egyetértesz ezzel? Nézzük hát meg, miként mutathatunk tiszteletet a hatalom iránt az élet három fő területén.

12. Milyen szerepet ad Jehova a férjnek, illetve az apának a családban, és hogyan töltheti be ezt a szerepet egy férfi?

¹² Maga Jehova hozta létre a családi elrendezést. Ő, aki a rend Istene, úgy szervezte meg a családot, hogy jól működjön (1Korintusz 14:33). A férjnek, illetve az apának családfői hatalmat ad. A férj azáltal mutat tiszteletet a Feje, azaz Krisztus Jézus iránt, hogy utánozza azt, ahogyan Jézus gyakorolja a főséget a gyülekezet felett (Efézus 5:23). A férj tehát nem mond le a felelősségéről, hanem derekasan eleget tesz neki; és nem is zsarnoki vagy nyers, hanem szeretetteljes, ésszerű és kedves. Észben tartja, hogy a hatalma viszonylagos, soha nem áll Jehova hatalma felett.

13. Hogyan töltheti be a feleség, illetve az anya a szerepét a családban úgy, hogy az Jehova tetszésére legyen?

¹³ A feleség, illetve az anya a férje segítője vagy kiegészítője. Ő is kap hatalmat a családban, a Biblia ugyanis beszél az ’anya törvényéről’ (Példabeszédek 1:8). Természetesen az ő hatalma alá van rendelve a férje hatalmának. Egy keresztény feleség úgy mutat tiszteletet a férje hatalma iránt, hogy segít neki, hogy betöltse a szerepét  mint családfő. Nem kicsinyli le a férjét, nem manipulálja, illetve nem veszi át a szerepét. Ehelyett támogatja és együttműködik vele. Ha a feleség nem ért egyet a férj döntéseivel, tiszteletteljesen elmondhatja a gondolatait, de továbbra is alárendeli magát a férjének. Ha a férje nem hívő, nehéz helyzetekkel találhatja szembe magát, mégis, ha alárendeli magát neki, az arra indíthatja a férjét, hogy keresse Jehovát (1Péter 3:1).

14. Hogyan szerezhetnek örömet a gyermekek a szüleiknek és Jehovának?

¹⁴ A gyermekek megörvendeztetik Jehova szívét, amikor engedelmeskednek édesapjuknak és édesanyjuknak. Emellett tiszteletet és örömet szereznek a szüleiknek (Példabeszédek 10:1). Az egyszülős családokban a gyermekek ugyanezt az alapelvet követik az engedelmesség terén, tudva, hogy az édesanyjuknak vagy az édesapjuknak még nagyobb szüksége van a támogatásukra és az együttműködésükre. Nagy öröm és béke jellemzi azokat a családokat, amelyekben minden családtag betölti azt a szerepet,  melyet Isten szánt neki. Ez tiszteletet szerez annak, akinek minden család köszönheti a létét, Jehova Istennek (Efézus 3:14, 15).

15. a) Hogyan mutathatjuk ki a gyülekezetben, hogy tiszteljük Jehova hatalmát? b) Milyen alapelvek segíthetnek, hogy engedelmeskedjünk azoknak, akik vállalják a vezetést? (Lásd az „ Engedelmeskedjetek azoknak, akik vállalják . . . a vezetést” című kiemelt részt.)

¹⁵ Jehova a Fiát nevezte ki a keresztény gyülekezet fölé Uralkodónak (Kolosszé 1:13). Jézus pedig ’a hű és értelmes rabszolgát’ jelölte ki arra a feladatra, hogy gondoskodjon Isten népének a szellemi szükségleteiről a földön (Máté 24:45–47). A rabszolga osztályt Jehova Tanúi Vezető Testülete képviseli. Miként az első századi keresztény gyülekezetekben, úgy a vének ma is útmutatást és tanácsot kapnak a Vezető Testülettől, vagy közvetlenül, vagy a képviselői, például az utazófelvigyázók által. Ha egyénenként tiszteletet mutatunk a keresztény vének hatalma iránt, Jehovának engedelmeskedünk (Héberek 13:17).

16. Miért mondhatjuk, hogy a véneket a szent szellem nevezi ki?

¹⁶ A vének és a kisegítőszolgák nem tökéletesek. Nekik is vannak hibáik, akárcsak nekünk. Ennek ellenére a vének ’emberajándékok’, az a feladatuk, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a gyülekezet szellemileg erős legyen (Efézus 4:8). A véneket a szent szellem nevezi ki (Cselekedetek 20:28). Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ezeknek a férfiaknak először is meg kell felelniük az Isten Szavában olvasható követelményeknek; Isten Szava pedig szellem által ihletett (1Timóteusz 3:1–7, 12; Titusz 1:5–9). Ezenkívül a vének, akik megvizsgálják, hogy egy testvér megfelel-e a szentírási követelményeknek, buzgón imádkoznak Jehova szent szellemének az irányításáért.

17. Miért fedik be olykor a keresztény nők a fejüket, ha gyülekezeti tevékenységet végeznek?

¹⁷ A gyülekezetben adódhatnak olyan helyzetek, amikor nem állnak rendelkezésre vének vagy kisegítőszolgák, hogy ellássanak egy olyan feladatot, amelyet általában ők végeznek, például  egy szántóföldi összejövetel levezetését. Ilyen esetekben más, megkeresztelt testvérek láthatják el a feladatot. Ha egyetlen testvér sem áll rendelkezésre, akkor talán képesített keresztény testvérnők tesznek eleget ezeknek a feladatoknak. De ha egy nő olyan szerepet tölt be, melyre általában egy megkeresztelt férfit jelölnek ki, akkor befedi a fejét (1Korintusz 11:3–10). * Ez a követelmény nem megalázó a nőkre nézve. Ellenkezőleg, ez alkalmat ad arra, hogy kimutassák a tiszteletüket Jehova főségi elrendezése iránt a családban és a gyülekezetben egyaránt.

18–19. a) Hogyan magyaráznád meg a Róma 13:1–7-ben található alapelveket? b) Hogyan mutatunk tiszteletet a világi hatalmak iránt?

¹⁸ Az igaz keresztények lelkiismeretesen követik a Róma 13:1–7-ben található alapelveket. Ha elolvasod ezt a részt, látni fogod, hogy az ott említett ’felsőbb hatalmak’ kifejezés a világi kormányzatokra utal. Ezek az emberi hatalmak – mindaddig, amíg Jehova engedi, hogy fennálljanak – fontos feladatokat látnak el: fenntartanak bizonyos mértékű rendet, és gondoskodnak a szükséges szolgáltatásokról. Úgy mutatjuk ki a tiszteletünket irántuk, hogy törvénytisztelők vagyunk. Odafigyelünk arra, hogy megfizessünk minden, ránk kivetett adót; hogy megfelelően töltsünk ki minden nyomtatványt vagy dokumentumot, amelyet a kormány megkövetelhet; és hogy betartsunk minden törvényt, amely ránk, a családunkra, a vállalkozásunkra vagy a javainkra vonatkozik. De nem vetjük alá magunkat a világi hatalmaknak, ha arra kérnek, hogy ne engedelmeskedjünk Istennek, hanem úgy válaszolunk, ahogy a régen élt apostolok: „Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek” (Cselekedetek 5:28, 29; lásd a „ Kinek engedelmeskedjek?” című kiemelt részt).

 ¹⁹ A viselkedésünk által is kimutatjuk, hogy tiszteljük a világi hatalmakat. Időnként talán közvetlen kapcsolatba kerülünk kormányzati tisztviselőkkel. Pál apostol találkozott uralkodókkal, köztük Heródes Agrippa királlyal és Fesztusz kormányzóval. Ezeknek a férfiaknak komoly hiányosságaik voltak, Pál mégis tisztelettel beszélt velük (Cselekedetek 26:2, 25). Pál példáját utánozzuk, akár egy hatalommal bíró uralkodó, akár egy helyi rendőr az a hivatalos személy, akivel beszélünk. Az iskolában a fiatal keresztények arra törekszenek, hogy hasonló tiszteletet mutassanak a tanáraik, az iskola vezetői és dolgozói iránt. Természetesen nemcsak azok irányába mutatunk tiszteletet, akik egyetértenek a hitnézeteinkkel, hanem azok irányába is, akik ellenséges érzületűek Jehova Tanúival szemben. Igen, a nem hívőknek észre kell venniük, hogy tiszteletteljesek vagyunk (Róma 12:17, 18; 1Péter 3:15).

20–21. Többek között milyen áldások származnak abból, ha helyénvaló tiszteletet mutatunk a hatalom iránt?

²⁰ Ne vonakodjunk kimutatni a tiszteletet. Péter apostol ezt írta: „Mindenfajta embert tiszteljetek” (1Péter 2:17). Ha az emberek érzik, hogy őszinte tisztelettel bánunk velük, az mély benyomást tehet rájuk. Ne felejtsd, hogy a tiszteletteljes viselkedés egyre ritkább. Ezért az ilyenfajta viselkedés az egyik módja annak, ahogyan teljesítjük Jézus parancsát: „engedjétek fényleni világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak égi Atyátoknak” (Máté 5:16).

²¹ Ebben a sötét világban a jó szívállapotú embereket vonzza a szellemi világosság. Tehát ha tiszteletet mutatunk a családban, a gyülekezetben és a világi emberek társaságában, az vonzhat egyeseket, és arra ösztönözheti őket, hogy velünk együtt a világosságban járjanak. Milyen nagyszerű lehetőség! De ha ez nem történik is meg, egy dolog biztos: az emberek iránti tiszteletünk örömet szerez Jehova Istennek, és segít, hogy megmaradjunk a szeretetében. Lehet-e ennél nagyobb jutalmunk?