1—2. Miért mondhatjuk, hogy Dávid király előtt nem volt ismeretlen a hűtlenség?

DÁVID KIRÁLY előtt nem volt ismeretlen a hűtlenség. Volt egy olyan időszak, amikor mozgalmas uralmát cselszövések próbálták aláásni, és a saját honfitársai esküdtek össze ellene. Ráadásul azok közül kerültek ki az elárulói, akikről azt gondolnánk, hogy a legmeghittebb társai voltak. Gondoljunk csak Mikálra, Dávid első feleségére! Eleinte ’szerette’ Dávidot, és kétségtelenül támogatta is királyi teendőinek ellátásában. Később azonban „megútálá őt szívében”, sőt nem tartotta többre „egy esztelennél” (1Sámuel 18:20; 2Sámuel 6:16, 20).

² Aztán ott volt Dávid személyes tanácsadója, Akhitófel. Tanácsát úgy tekintették, mintha közvetlenül Jehovától származna (2Sámuel 16:23). Ám Dávid bizalmasa idővel árulóvá vált, és csatlakozott egy Dávid elleni, szervezett lázadáshoz. És vajon ki volt a felbujtó? Dávid fia, Absolon! Ez a cselszövő karrierista „Izráel fiainak szíveket alattomban megnyeri vala”, és rivális királynak kiáltotta ki magát. Absolon lázadása olyan lendületet kapott, hogy Dávid királynak menekülnie kellett, hogy az életét mentse (2Sámuel 15:1–6, 12–17).

3. Miben bízott Dávid?

³ Akkor hát senki sem maradt lojális Dávidhoz? Dávid minden megpróbáltatásában tudta, hogy van valaki, aki lojális maradt hozzá. Kicsoda? Maga Jehova Isten. „A lojálishoz lojális vagy” — mondta Dávid Jehováról (2Sámuel 22:26, NW). Mi is az a lojalitás, és hogyan mutatja Jehova a legkiemelkedőbb példát ennek a tulajdonságnak az ápolásában?

4—5. a) Mi a lojalitás? b) Miben különbözik a lojalitás és a hűség?

⁴ Abban az értelemben, ahogyan a Héber Iratokban említik,  a lojalitás olyan kedvességet jelent, amely szeretettel ragaszkodik valamihez, és nem hagyja el addig, amíg ragaszkodásának a tárgyával kapcsolatban meg nem valósul a célja. Többről van itt szó a hűségnél. Elvégre kötelességtudatból is lehet valaki hűséges. A lojalitás viszont a szeretetben gyökerezik. * Ezenkívül élettelen dolgokat is nevezhetünk „hűségesnek”. A zsoltáríró például „a felhők között” levő „hűséges tanúnak” nevezte a holdat, mivel annak megjelenésére rendszeresen számíthatunk (Zsoltárok 89:38, Kat.). De azt nem mondhatnánk a holdról, hogy lojális. Miért nem? Azért, mert a lojalitás a szeretet megnyilvánulása — erre pedig élettelen dolgok képtelenek.

⁵ Szentírási értelemben a lojalitás érzésekkel áthatott tulajdonság. Már maga a kinyilvánítása is arra utal, hogy létezik valamilyen kapcsolat aközött, aki kimutatja, és aközött, aki iránt megnyilvánul. Az ilyenfajta lojalitás nem szeszélyes. Nem olyan, mint a tenger habja, melyet a változó szelek ide-oda fújnak. Ellenkezőleg, a lojalitásban, más szóval a lojális  szeretetben megvan az erő ahhoz, hogy a legfélelmetesebb akadályokat is leküzdje.

6. a) Mennyire ritka a lojalitás az emberek között, és hogyan utal erre a Biblia? b) Mit tegyünk, ha szeretnénk megtudni, hogy mit foglal magában a lojalitás, és miért ez a legjobb módszer?

⁶ Az biztos, hogy az ilyenfajta lojalitás manapság ritkaságszámba megy. Mindennapos dolog, hogy a közeli társak „képesek darabokra törni egymást”. Egyre többször hallani arról, hogy férjek vagy feleségek elhagyják házastársukat (Példabeszédek 18:24, NW; Malakiás 2:14–16). Annyira megszokott ma a hűtlenség, hogy azon kaphatjuk magunkat, hogy mi is úgy beszélünk, mint Mikeás próféta, aki ezt mondta: „Elveszett e földről a kegyes [lojális, NW]” (Mikeás 7:2). Bár az emberek gyakran nem tanúsítanak szerető-kedvességet, Jehovára rendkívüli módon jellemző a lojalitás. Ami azt illeti, ha szeretnénk pontosan megtudni, hogy mit foglal magában a lojalitás, az a legjobb, ha megvizsgáljuk, hogyan mutatja ki Jehova a szeretetének ezt a nagyszerű oldalát.

7—8. Miért mondhatjuk, hogy egyedül Jehova lojális?

⁷ A Biblia ezt mondja Jehováról: „egyedül te vagy lojális” (Jelenések 15:4). Hogy lehet ez? Hát nem tanúsítottak-e figyelemre méltó lojalitást időnként emberek is, és angyalok is? (Jób 1:1; Jelenések 4:8). És Jézus Krisztus? Hát nem ő Isten fő ’lojálisa’? (Zsoltárok 16:10, NW). Miért mondhatjuk mégis, hogy egyedül Jehova lojális?

⁸ Először is, jusson eszünkbe, hogy a lojalitás a szeretet egyik oldala. Mivel „Isten szeretet” — vagyis ennek a tulajdonságnak a megtestesítője —, ki tudna Jehovánál teljesebb mértékben lojalitást mutatni? (1János 4:8). Igaz, az angyalok és az emberek visszatükrözhetik Isten tulajdonságait, de Jehova lojalitása felülmúlhatatlan. Mivel ő „az öreg korú”, minden égi és földi teremtménynél régebb óta mutatja már  ki a szerető-kedvességet (Dániel 7:9). Ennélfogva Jehova a lojalitás megtestesítője. Ahogyan ő nyilvánítja ki ezt a tulajdonságot, annak egyetlen teremtmény sem érhet a nyomába. Nézzünk erre néhány példát!

9. Miért igaz az a megállapítás, hogy Jehova „lojális minden tettében”?

⁹ Jehova „lojális minden tettében” (Zsoltárok 145:17, NW). Milyen értelemben? A választ a 136. zsoltárban találjuk. Ez a zsoltár Jehova számos szabadító tettét megemlíti, például azt a döbbenetes eseményt, amikor a Vörös-tengeren át kiszabadította az izraelitákat. Érdemes megfigyelni, hogy e zsoltár összes versének ez a kifejezés ad nyomatékot: „Mert szerető-kedvessége [vagyis lojalitása] időtlen időkig tart” (NW). Erre a zsoltárra utalunk a „Kérdések az elmélkedéshez” című részben is, a 289. oldalon. Miközben ezeket a verseket olvasod, kétségkívül hatást gyakorol rád, hogy Jehova milyen sokféle módon tanúsított szerető-kedvességet a népe iránt. Igen, Jehova lojálisan bánik hűséges szolgáival, amikor meghallgatja segélykiáltásaikat, és a meghatározott időben cselekszik (Zsoltárok 34:7). Jehovának a szolgái iránti lojális szeretete nem inog meg, mindaddig, amíg ők lojálisak hozzá.

10. Hogyan mutat Jehova lojalitást az irányadó mértékeit illetően?

¹⁰ Jehova azáltal is lojalitást mutat a szolgái iránt, hogy hű marad irányadó mértékeihez. Vannak kiszámíthatatlan emberek, akiket csupán a szeszélyeik és az érzéseik irányítanak, Jehova azonban nem ilyen; ő nem ingadozik abban, hogy mit tekint helyesnek, és mit helytelennek. Az évezredek során semmit sem változott a nézete a spiritizmusról, a bálványimádásról, a gyilkosságról és még más dolgokról. „Vénségetekig ugyanaz maradok” — jelentette ki prófétája, Ézsaiás által (Ézsaiás 46:4, Úf.). Ennélfogva bízhatunk abban, hogy az Isten Szavában található, világos erkölcsi útmutatás követése a javunkra válik (Ézsaiás 48:17–19).

11. Példákkal igazold, hogy Jehova megtartja az ígéreteit!

 ¹¹ Jehova azzal is lojalitást tanúsít, hogy megtartja az ígéreteit. Amit megjövendöl, az úgy is lesz. Ezért mondta a következőket: „az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem” (Ézsaiás 55:11). Jehova azáltal, hogy állja a szavát, lojalitást mutat a népe iránt. Nem hagyja, hogy türelmetlenül várjanak valami olyasmire, amit nem is akar megvalósítani. Jehova hírneve ebben a tekintetben annyira kifogástalan, hogy szolgája, Józsué elmondhatta: „Nem esett el csak egy szó is mindama jó szóból, a melyet szólott vala az Úr az Izráel házának. Mindaz betelt” (Józsué 21:45). Ezért hát biztosak lehetünk abban, hogy sohasem kell azért csalódnunk, mert Jehova nem tartja be, amit ígért (Ézsaiás 49:23; Róma 5:5).

12—13. Milyen értelemben tart „időtlen időkig” Jehova szerető-kedvessége?

¹² Korábban már említettük, hogy a Biblia úgy beszél Jehova szerető-kedvességéről, mint ami „időtlen időkig tart” (Zsoltárok 136:1, NW). Mit jelent ez? Egyrészt, amikor Jehova megbocsátja a bűnöket, az végleges. Ahogy a 26. fejezetben kifejtettük, Jehova nem hoz fel múltbeli bűnöket, amelyeket már megbocsátott valakinek. Mivel mindenki ’vétkezett, és elmarad az Isten dicsőségétől’, mindannyiunknak hálásnak kell lennünk azért, hogy Jehova szerető-kedvessége időtlen időkig tart (Róma 3:23).

¹³ De Jehova szerető-kedvessége más értelemben is időtlen időkig tart. Isten Szava kijelenti, hogy az igazságos ember „olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen” (Zsoltárok 1:3). Képzelj el egy dús lombú fát, amelynek a levele soha nem hervad el! Ugyanígy, ha szívünkből gyönyörködünk Isten Szavában, az életünk hosszú, békés és eredményes lesz. Örökké tartóak  azok az áldások, amelyeket Jehova lojálisan kiáraszt hűséges szolgáira. Igen, az igazságos, új világban, melyet el fog hozni, az engedelmes emberiség időtlen időkig érezni fogja az ő szerető-kedvességét (Jelenések 21:3, 4).

14. Hogyan mutatja ki Jehova az értékelését szolgái lojalitásáért?

¹⁴ Jehova jó néhányszor bebizonyította már, hogy lojális. Minthogy Jehova tökéletesen következetes, a hűséges szolgái iránti lojalitása sohasem csökken. „Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit [lojálisait, NW]” — mondta a zsoltáríró (Zsoltárok 37:25, 28). Igaz, mint Teremtő, Jehova megérdemli, hogy imádjuk (Jelenések 4:11). Mindamellett értékeli hűséges tetteinket, mivel lojális (Malakiás 3:16, 17).

15. Magyarázd el, hogy miként emeli ki Jehova lojalitását az, ahogyan Izraellel bánt!

¹⁵ Szerető-kedvességétől indíttatva Jehova újra meg újra népe segítségére siet, amikor az bajban van. Az egyik zsoltárban ezt olvashatjuk: „Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek [lojálisainak, NW] lelkét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket” (Zsoltárok 97:10). Gondoljunk arra, hogy miként bánt Izrael nemzetével. Miután az izraeliták csoda útján megszabadultak a Vörös-tengeren át, így énekeltek Jehovának: „Szerető-kedvességedből [vagyis lojális szeretetedből] vezetted a népet, melyet megváltottál” (2Mózes 15:13, NW). A Vörös-tengernél való szabadítás kétségtelenül Jehova lojális szeretetének a megnyilvánulása volt. Mózes ezért tudatosította az izraelitákban: „Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok; hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, a melylyel megesküdt volt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg  téged a szolgaságnak házából, az égyiptombeli Faraó királynak kezéből” (5Mózes 7:7, 8).

16—17. a) Hogyan mutatták ki felháborító módon az izraeliták, hogy nincs bennük értékelés, mégis hogyan bánt velük könyörületesen Jehova? b) Mivel érte el az izraeliták többsége, hogy számukra „többé nem vala segítség”, és mire figyelmeztet bennünket a példájuk?

¹⁶ Mint nemzet, az izraeliták nyilvánvalóan nem mutattak értékelést Jehova szerető-kedvességéért, hiszen a megszabadulásuk után „folyvást vétkeztek [Jehova ellen], és haragították a Felségest” (Zsoltárok 78:17). Az évszázadok során újra és újra fellázadtak, elhagyták Jehovát, hamis istenekhez fordultak, és pogány szokásokat kezdtek gyakorolni, melyek csak lealjasították őket. Jehova mégsem bontotta fel a szövetségét, hanem Jeremiás próféta által így kérlelte népét: „Térj vissza, elpártolt Izráel . . . , és nem bocsátom reátok haragomat, mert kegyelmes [lojális, NW] vagyok” (Jeremiás 3:12). Ám amint a 25. fejezetben már említettük, az izraeliták többségére nem hatottak ezek a szavak. Sőt, „Isten követeit kigúnyolták, az ő beszédeit megvetették, és prófétáival gúnyt űztek”. Hová vezetett mindez? Végül „az Úrnak haragja felgerjede az ő népe ellen, s többé nem vala segítség” (2Krónika 36:15, 16).

¹⁷ Mi ebből a tanulság nekünk? Az, hogy Jehova lojalitása nem feltétlen, és az ő lojalitását nem lehet kijátszani. Az igaz, hogy Jehova „bővelkedik szerető-kedvességben”, és örömmel tanúsít irgalmat, ha van alapja. De mit tesz akkor, ha egy helytelenül cselekvő ember megrögzötten gonosz? Ilyen esetben Jehova ragaszkodik igazságos irányadó mértékeihez, és kedvezőtlen ítéletet hoz. Ahogy Mózesnek is megmondta, „semmiképpen sem fog felmenteni a büntetés alól” (2Mózes 34:6, 7, NW).

18—19. a) Miért állíthatjuk azt, hogy az a tény, hogy Jehova megbünteti a gonoszokat, már önmagában is a lojalitás megnyilvánulása? b) Hogyan mutatja ki Jehova a lojalitását azon szolgái iránt, akiket halálra üldöztek?

¹⁸ Az a tény, hogy Isten megbünteti a gonoszokat, már önmagában  is a lojalitás megnyilvánulása. Miért állíthatjuk ezt? Erre vonatkozó utalást találunk a Jelenések könyvében, annál a résznél, amikor Jehova ezt parancsolja hét angyalnak: „Menjetek, és öntsétek ki az Isten haragjának hét csészéjét a földre!” Amikor a harmadik angyal kiönti csészéjét „a folyókba és a vizek forrásaiba”, azok vérré válnak. Ezután az angyal ezeket a szavakat intézi Jehovához: „Te, aki vagy, és aki voltál, a Lojális, te igazságos vagy, mert ezeket a döntéseket hoztad, hiszen szentek és próféták vérét ontották ki, te pedig vért adtál inniuk. Megérdemlik” (Jelenések 16:1–6).

¹⁹ Figyeld meg, hogy az ítéletüzenet átadása közben az angyal azt mondja Jehováról, hogy ő „a Lojális”. Miért nevezi így? Azért, mert a gonoszok elpusztításával Jehova lojalitást mutat szolgái iránt, akik közül sokakat halálra üldöztek. Jehova lojálisan nagyon is élőnek őrzi meg őket az emlékezetében. Kívánja újra látni ezeket az elhunyt hűségeseket, és a Biblia megerősíti, hogy szándékában áll megjutalmazni őket a feltámadással (Jób 14:14, 15). Jehova nem felejti el lojális szolgáit csak azért, mert már nem élnek. Ellenkezőleg, „mindnyájan élnek őneki” (Lukács 20:37, 38). Jehova  lojalitását meggyőzően bizonyítja az a szándéka, hogy életre akarja kelteni azokat, akiket az emlékezetében őriz.

20. Kik „az irgalmasság edényei”, és hogyan tanúsít lojalitást irántuk Jehova?

²⁰ Jehova az egész történelem folyamán figyelemre méltó lojalitást tanúsított a hűséges emberek iránt. Valójában évezredeken át „nagy hosszútűréssel megtűrte a harag pusztulásra valónak készített edényeit”. Vajon miért? Azért, „hogy megismertethesse dicsőségének gazdagságát az irgalmasság edényein, melyeket előre elkészített a dicsőségre” (Róma 9:22, 23). „Az irgalmasság edényei” olyan helyes gondolkodású emberek, akik fel vannak kenve szent szellemmel, hogy Krisztus társörökösei legyenek a Királyságában (Máté 19:28).  Jehova azáltal, hogy lehetővé tette az irgalmasság edényeinek a megmentését, lojálisnak bizonyult Ábrahámhoz, akivel szövetséget kötött, és akinek a következőket ígérte: „megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek” (1Mózes 22:18).

21. a) Hogyan mutat lojalitást Jehova „egy nagy sokaság” iránt, amelynek az a reménysége, hogy kijöhet „a nagy nyomorúságból”? b) Mire indít téged Jehova lojalitása?

²¹ Jehova hasonló lojalitást mutat „egy nagy sokaság” iránt, amelynek az a reménysége, hogy kijöhet „a nagy nyomorúságból”, és örökké élhet egy földi paradicsomban (Jelenések 7:9, 10, 14). Noha a szolgái tökéletlenek, Jehova lojálisan lehetőséget ad nekik az örök életre egy földi paradicsomban. Hogyan? A váltság által, amely Jehova lojalitásának a legkiemelkedőbb bizonyítéka (János 3:16; Róma 5:8). Jehova lojalitása vonzza azokat, akik szívből éhezik az igazságosságot (Jeremiás 31:3). Nem érzed magad közelebb Jehovához mélységes lojalitása miatt, melyet eddig tanúsított, és még ezután fog kimutatni? Mivel vágyunk rá, hogy közeledjünk Istenhez, a szeretetére reagálva szilárdítsuk meg az elhatározásunkat, hogy lojálisan fogjuk őt szolgálni!