Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

HUSZONEGYEDIK FEJEZET

Legyőzte a kétségeit és a félelmeit

Legyőzte a kétségeit és a félelmeit

1–3. Mi mindennek volt szemtanúja Péter a nap folyamán, és mi történik vele éjjel?

PÉTER megfeszített erővel evez a háborgó Galileai-tengeren, a viharos szél teljesen összeborzolta a haját, bőrig ázott a halászcsónak orrának csapódó, vad erejű hullámoktól. Ahogy az éj sötétjébe mered, úgy tűnik neki, mintha keleten már világosodna az égbolt. A háta és a válla csak úgy sajog az órák óta tartó erőlködéstől, de töretlenül evez tovább.

2 Péter és a társai a parton váltak el Jézustól. A nap folyamán tanúi voltak annak, hogy Jézus mindössze néhány kenyérrel és hallal ezreket vendégelt meg. Az emberek ezért királlyá akarták tenni, ám ő nem akart szerepet vállalni a kormányzásban, és a követőit is arra tanította, hogy ne legyenek ilyen törekvéseik. Jézus félrehívta a tanítványait, és sürgette őket, hogy szálljanak csónakba, és menjenek át a túlsó partra, ő pedig felment a hegyre imádkozni (Márk 6:35–45; olvassátok fel: János 6:14–17).

3 Amikor útnak indultak, a hold korongja még magasan állt az égen, most azonban már egészen közel jár a nyugati látóhatárhoz. Ennek ellenére csupán néhány kilométert haladtak előre. A kimerítő evezés, az üvöltő szél és a hullámok robaja miatt nem tudnak beszélgetni. Péter minden bizonnyal a gondolataiba merül.

Péter sok mindent tanult Jézustól, de még volt mit tanulnia

4. Miért követésre méltó példa Péter?

4 Sok minden járhatott Péter fejében. Több mint két, eseménydús év telt el azóta, hogy találkozott a názáreti Jézussal. Bár eddig is sokat tanult tőle, még volt mit tanulnia. Péter azonban kész volt küzdeni a kétségeivel és a félelmeivel, és ezért igazán kiemelkedő példa a számunkra. Ismerjük hát meg jobban!

„Megtaláltuk a Messiást”

5–6. Mit tudunk Péterről?

5 Péter sosem fogja elfelejteni a napot, amikor találkozott Jézussal. A testvére, András elsőként vele osztotta meg azt a nagyszerű hírt, hogy megtalálták a Messiást. A szavai óriási hatással voltak Péterre, örökre megváltoztatták az életét (Ján 1:41).

6 Péter Kapernaumban élt, a Galileai-tengernek nevezett édesvizű tó északi részén. Együtt dolgozott Andrással és Zebedeus fiaival, Jakabbal és Jánossal; halászok voltak. Péter, a felesége, az anyósa és András egy fedél alatt éltek. Péternek biztosan keményen kellett dolgoznia, és talpraesettnek kellett lennie, hogy el tudja tartani a családját. Éjszaka hosszú órákon át kint voltak a vízen. A hálókat újra meg újra kivetették két csónak között, majd a zsákmányt beemelték a csónakba. Nappal is keményen dolgoztak, szétválogatták és eladták a halakat, megtisztították és kijavították a hálókat.

7. Mit hallott Péter Jézusról, és miért volt nagy jelentősége ennek a hírnek?

7 A Bibliából megtudjuk, hogy András Keresztelő János tanítványa volt. András megosztotta a testvérével, amit Jánostól tanult, Péter pedig kétségkívül nagy érdeklődéssel hallgatta. Egy nap János ezt mondta a názáreti Jézusról: „Íme, az Isten Báránya!” András ezt hallva azonnal Jézus követője lett, és izgatottan mondta el Péternek a csodás hírt, hogy megérkezett a Messiás (Ján 1:35–41). Az édeni lázadást követően, mely körülbelül 4000 évvel korábban történt, Jehova Isten ígéretet tett, hogy eljön majd valaki, egy különleges személy, hogy valódi reményt nyújtson az emberiségnek (1Móz 3:15). András magával a Szabadítóval, a Messiással találkozott. A hír hallatán Péter Jézushoz sietett.

8. Mi a jelentése annak a névnek, melyet Jézus adott Péternek, és miért nem tartják ezt sokan jó választásnak?

8 Pétert Simon vagy Simeon néven ismerték, mielőtt megismerkedett Jézussal. Ám Jézus ezt mondta neki: „»Te Simon vagy, János fia; Kéfásnak fognak hívni« (ami lefordítva: ’Péter’)” (Ján 1:42). A kéfás szó azt jelenti, hogy ’kő’ vagy ’szikla’. Jézus nyilvánvalóan azért mondta ezt, mert látta, hogy Péter a jövőben olyan lesz, mint egy szikla, vagyis szilárd, megingathatatlan személyként fogja erősíteni Jézus követőit. Vajon Péter ilyennek látta magát? Nem valószínű. Sőt, az evangéliumok olvasói közül néhányan még ma is inkább határozatlan, ingatag jellemnek tartják.

9. Mire összpontosít Jehova és Jézus, és szerinted miért bízzunk a meglátásukban?

9 Péternek voltak gyengeségei, és ezt Jézus is tudta, ám Atyjához, Jehovához hasonlóan mindig a jót kereste másokban. Jézus látta, hogy Péternek sok jó tulajdonsága van, és szeretett volna segíteni neki, hogy fejlődjön. Jehova és Jézus bennünk is a jót keresi. Talán úgy gondoljuk, hogy nem sok jót fedezhetnek fel bennünk, de bízzunk a meglátásukban, és Péterhez hasonlóan engedjük, hogy képezzenek és formáljanak minket. (Olvassátok fel: 1János 3:19, 20.)

„Ne félj!”

10. Mit láthatott és hallhatott Péter, mégis hogyan döntött?

10 Péter valószínűleg egy ideig Jézussal tartott a prédikáló körútján. Így minden bizonnyal szemtanúja volt Jézus első csodájának, annak, hogy borrá változtatta a vizet a kánai menyegzőn. Sőt, hallhatta az Isten királyságáról szóló csodálatos és reményteli üzenetet. Idővel azonban hazatért, és újból halászni kezdett. Ám néhány hónappal később ismét találkoztak. Jézus ekkor arra kérte, hogy legyen a követője, és az idejét elsősorban a prédikálásnak szentelje.

11–12. a) Milyen eredménnyel tért vissza Péter az éjszakai halászatból? b) Min járhattak Péter gondolatai, miközben hallgatta Jézust?

11 A találkozásuk előtt Péter egész éjszaka kint volt a vízen, de semmit sem fogott. Kétségkívül minden tudományát latba vetette, de hiába. Társaival több helyen is leengedték a hálókat, ám mindig üresen húzták fel őket. A többi halászhoz hasonlóan biztosan Péter is azt kívánta, bárcsak a víz mélyére látna, és bárcsak beleparancsolhatná a halakat a hálókba. A tehetetlenség érzése valószínűleg csak fokozta elkeseredettségét, hiszen nem kedvtelésből halászott, hanem azért, hogy eltartsa a családját. Noha eredménytelenül tértek vissza, a hálókat meg kellett tisztítani. Éppen ezzel foglalatoskodott, amikor Jézus odament hozzá.

Péter mindig érdeklődéssel hallgatta, amint Jézus üzenetének fő témájáról, Isten királyságáról beszél

12 Az emberek feszülten figyeltek Jézus minden egyes szavára. De mivel nagyon sokan gyűltek köré, beszállt Péter csónakjába, és megkérte, evezzen el kissé a parttól. A víz felől tisztán hallhatták, amit mond. Péter is olyan odaadással figyelte, mint az emberek a parton. Most is, mint mindig, érdeklődéssel hallgatta, amint Jézus Isten királyságáról, üzenetének fő témájáról beszél. Közben talán ezen jártak a gondolatai: „Milyen nagy megtiszteltetés lenne, ha segíthetnék Krisztusnak hirdetni ezt a reményt adó üzenetet! De nem ésszerűtlenség ilyesmin ábrándoznom? Hogy tudnám akkor eltartani a családomat? A halászat nehéz mesterség, az elmúlt éjszaka során is milyen sokat fáradoztunk, eredménytelenül!” (Luk 5:1–3).

13–14. Milyen csodát tett Jézus, és milyen hatással volt ez Péterre?

13 Amikor Jézus befejezte a beszédét, ezt mondta Péternek: „Evezz ki a mélyre, és eresszétek le a hálóitokat fogásra!” Péter kétkedve így szólt: „Tanító, egy egész éjszakán át fáradtunk, és nem fogtunk semmit, de a te felszólításodra leengedem a hálókat.” Mivel éppen most tisztította meg a hálókat, nyilvánvalóan ahhoz volt a legkevésbé kedve, hogy ismét leeressze őket, ráadásul a halak ilyenkor visszavonulnak, nem keresnek táplálékot. Ennek ellenére engedelmeskedett, és intett a társainak, hogy kövessék őket a másik csónakkal (Luk 5:4, 5).

14 Amikor Péter be akarta húzni a hálókat, meglepődött, milyen súlyosak. Hitetlenkedve még nagyobb erővel húzta őket felfelé, és hamarosan ficánkoló halak tömegét pillantotta meg bennük. Izgatottan intett a másik csónakban lévő társainak, hogy jöjjenek segíteni. A halászok látták, hogy egy csónakban nem fog elférni a zsákmány. Végül mind a két csónak színültig megtelt, sőt süllyedni kezdett a nagy súlytól. Péter azt sem tudta, hová legyen a csodálkozástól. Nem először látta, hogy Krisztus csodát tesz, ám ez a csoda személyesen vele történt. Jézusnak még ahhoz is volt hatalma, hogy a halakat a hálókba irányítsa. Péteren úrrá lett a félelem, térdre borult, és így szólt Jézushoz: „Távozz tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” Úgy érezte, nem lehet méltó társa valakinek, aki ilyen csodálatos módon használhatja Isten erejét. (Olvassátok fel: Lukács 5:6–9.)

„Bűnös ember vagyok, Uram!”

15. Hogyan segített Jézus felismerni Péternek, hogy a kétségei és a félelmei alaptalanok?

15 Jézus kedvesen így szólt Péterhez: „Ne félj! Mostantól majd embereket fogsz ki élve” (Luk 5:10, 11). Péter nem engedhette, hogy a kétségei és a félelmei megbénítsák. Nem kellett volna aggodalmaskodnia a megélhetés miatt, vagy úgy éreznie, hogy a hibái és gyengeségei alkalmatlanná teszik arra, hogy Jézus társa legyen. A Jézusra váró munka az egész emberiség jövőjére hatással lesz. És Jehova olyan Isten, aki „bővelkedik a megbocsátásban” (Ézs 55:7). Gondoskodni fog Péter szükségleteiről, és meg fogja adni neki az erőt a prédikálómunka végzéséhez (Máté 6:33).

16. Mit tett Péter, Jakab és János, és miért ez volt a legjobb döntés, amit hozhattak?

16 Péter azonnal engedelmeskedett Jézusnak, és így tett Jakab és János is: „visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt” (Luk 5:11). Ezzel Péter azt fejezte ki, hogy hisz Jézusban és Istenben. Ez volt a legjobb döntés, amit hozhatott. Sokakat az Istenbe vetett hitük ma is arra indít, hogy a kétségeiket és a félelmeiket leküzdve első helyre tegyék a szolgálatát. Jehova pedig sosem hagyja cserben azokat, akik bíznak benne (Zsolt 22:4, 5).

„Miért adtál helyet a kételynek?”

17. Mi minden történt az elmúlt két évben, mióta Péter megismerkedett Jézussal?

17 Ahogy a fejezet elején említettük, Péter a háborgó Galileai-tengeren evez. Hogy pontosan mi jár a fejében ezen a viharos éjszakán, azt nem tudjuk. Mióta körülbelül két évvel ezelőtt megismerkedett Jézussal, nagyon sok minden történt, amin gondolkodhat. Jézus meggyógyította Péter anyósát; megtartotta a hegyi beszédet; a tanításai és hatalmas tettei által újra meg újra bizonyította, hogy ő Jehova választottja, a Messiás. Az elmúlt hónapok folyamán Péter sokat formálódott, ma már kevésbé vesznek erőt rajta a kétségei és a félelmei. Sőt, Jézus a 12 apostola közé választotta. Ám ahogy az rövidesen kiderül, még nem győzte le teljesen a kétségeit és a félelmeit.

18–19. a) Mondd el, mit lát Péter a Galileai-tengeren! b) Mire teszi képessé Jézus Pétert?

18 A negyedik őrszolgálat idején, valamikor hajnali három óra és napfelkelte között, Péter egyszer csak abbahagyja az evezést és kihúzza magát. Úgy tűnik neki, mintha a távolban mozogna valami. Mi lehet az? Talán a holdfény csillant meg a habokon? Nem, ez a valami egyenesen áll, a körvonalai pedig határozottak. Egy férfi az, és jár a vízen! Sőt, egyenesen feléjük tart! Péter és a többiek nagyon megrémülnek, azt hiszik, ez valamiféle látomás. A férfi azonban így szól hozzájuk: „Bátorság, én vagyok az, ne féljetek!” Jézus közeledik feléjük (Máté 14:25–27).

19 Péter ezt mondja neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg nekem, hogy menjek oda hozzád a vízen” (Máté 14:28). Milyen bátor! Ez a páratlan csoda olyan izgatottsággal tölti el, hogy részese akar lenni az eseményeknek, szeretné megerősíteni a hitét. Jézus kedvesen magához hívja. Péter kiszáll a csónakból, és amikor rálép a hullámzó tengerre, szilárd felületet érez a talpa alatt, meg tud állni a víz színén. Micsoda bámulatba ejtő élmény! Elindul Jézus felé, de a bátorsága csakhamar szertefoszlik, és egy másik érzés keríti hatalmába. (Olvassátok fel: Máté 14:29.)

„A szélviharra nézve . . . megijedt”

20. a) Mi tereli el Péter figyelmét, és mi történik vele emiatt? b) Milyen fontos tanulságot fogalmaz meg Jézus?

20 Péternek Jézusra kell szegeznie a tekintetét. Jézus az, aki Jehova erejével fenntartja őt a hatalmas hullámok tetején, és azért teszi, mert Péter hisz benne. Ám Péternek elterelődik a figyelme. Ezt olvassuk: „A szélviharra nézve . . . megijedt”. A csónaknak csapódó, tajtékzó hullámok láttán Péter pánikba esik. Biztosan arra gondol, hogy el fog süllyedni, és belefullad a tóba. Ahogy a félelme erősödik, a hite egyre gyengül. A férfi, akinek Jézus a Szikla nevet adta, mivel látta, milyen szilárd jellem válhat belőle, ingatag hite miatt süllyedni kezd, mint egy darab kő. Noha Péter jó úszó, most nem bízik magában. Így kiált: „Uram, ments meg!” Jézus megragadja a kezét, kihúzza a vízből, és hogy megértesse vele a tanulságot, ezt mondja neki: „Kicsinyhitű, miért adtál helyet a kételynek?” (Máté 14:30, 31).

21. Miért veszélyes, ha engedünk a kételyeinknek, és mit tehetünk ellenük?

21 Mennyire találóak Jézus szavai! A kétely rendkívül romboló, meggyengíti és idővel teljesen megsemmisíti a hitet. Ezért kitartóan küzdenünk kell a kételyeink ellen! Úgy vehetjük fel velük a harcot, hogy a megfelelő dolgokra összpontosítunk. Ha olyasmiken időzünk, amik megrémítenek, elkedvetlenítenek, vagy eltávolítanak Jehovától és Jézustól, az aggodalmaink egyre erősebbek lesznek. Ám ha arra összpontosítunk, hogy Jehova és Jézus mit tettek, tesznek és fognak még tenni azokért, akik szeretik őket, le tudjuk győzni a kételyeinket.

22. Miért szép példa Péter?

22 Miután Péter és Jézus beszállnak a csónakba, elül a vihar, és csend borul a Galileai-tengerre. Péter és a többi tanítvány ezekkel a szavakkal dicsőíti Jézust: „Valóban Isten Fia vagy” (Máté 14:33). Ahogy lassan világosodni kezd, Péter szívét hála tölti el, megtanulta, hogy nem szabad engednie, hogy a kétségei és a félelmei megingassák a Jehovába és Jézusba vetett hitét. Igen, Péternek még sok mindent kellett tanulnia, hogy szilárd kereszténnyé váljon. De eltökélte, hogy küzdeni és fejlődni fog. Neked is ez az elhatározásod? Ha igen, Péter példáját követésre méltónak fogod tartani.