1. Ecclesiastes 3:7 haʼátʼíí yee nanihinitin?

ŁAʼ ayóó yádeiltiʼ, łaʼ éí ndagaʼ. Diyin Bizaad áníigo éí yátiʼ índa adéesyéél baa hwiilzhíísh. (Ecclesiastes 3:7 yíníłtaʼ.) Nihibrothers dóó nihisisters doo ayóó yádaałtiʼígíí éí yádajiłtiʼ doo há laanaa daniidzin. Łaʼ éí tʼáá aʼohgo yádajiłtiʼ doo daniidzin.

2. Hahgo índa haitʼéego yátiʼ dooleełgi éí háí bee bóhólníihgo yee nihwiizʼą́?

² Yátiʼgi éí Jiihóvah ainíláii átʼé. (Ex. 4:​10, 11; Rev. 4:11) Bizaad biiʼdę́ę́ʼ éí yátiʼ hazhóʼó chooʼı̨́į doogi yee nanihinitin. Diyin Bizaad biiʼ baa dahaneʼígíí łaʼ ádajiidzaa yę́ę nihíká análwoʼgo éí hahgo yátiʼgi índa adéesyéelgi baa nídadíitʼįįł. Łaʼda bichʼįʼ yéiiltiʼgi Jiihóvah haitʼéego yaa nitsékeesgi ałdóʼ dadíníilʼįįł. Hahgo yátiʼgi éí áłtsé baa nídadíitʼįįł.

3. Romans 10:14 bikʼehgo hahgo éí hadiidzih?

³ Jiihóvah índa biNahatʼaʼ baa hwiilneʼ doogi éí tʼáá áłahjįʼ biniyé hashtʼeʼdíníitʼée doo. (Matt. 24:14; Romans 10:14 yíníłtaʼ.) Kwíitʼı̨́įgo éí Jesus beʼiilʼı̨́. Jesus éí Hazhéʼé Jiihóvah tʼáá aaníígóó baa hozhdoolnih biniyé íiyisíí nahasdzáán bikáajįʼ jiníyá. (John 18:37) Haitʼéego shı̨́ı̨́ yéiiltiʼgi ałdóʼ baa hastiʼii átʼéego bénéiilniih doo. Jiihóvah bee bił hwiilneʼígíí éí ‘aʼohgo áʼdííníilzingo’ bichʼįʼ hadiidzih áádóó bíjí nitsékeesgi índa beʼoodląʼ bá baa ákoniidzin doo. (1 Pet. 3:15) Kótʼéego éí nihididootsʼı̨́ı̨́ł áádóó bijéí yidiyoołnááł.

4. Proverbs 9:9 bikʼehgo haitʼéego yájíłtiʼgo éí łaʼda bíká azhdoolwoł?

 ⁴ Elders éí tʼáadoo tʼą́ą́ʼ dajílíníí habrother dóó hasister bichʼįʼ hadazhdoodzih. Díí éí bá hooʼaahgo índa tʼáá háida bidáahgi doo bichʼįʼ hadazhdoodzih da, áko doo yádínóozįįł da. Elders éí ił ílı̨́ bee yádajiłtiʼgo bichʼįʼ hadazhdoodzih. Diyin Bizaad yee naʼnitinii éí íiyisíí bee nizhdínóotįįł, áko hóyą́ągo tʼáá ákogi ááníił doo. (Proverbs 9:9 yíníłtaʼ.) Doo nihił yééʼgóó hadiidzihgi éí haʼátʼíí biniyé ílı̨́įgo átʼé? Nizhdiltʼéego ałʼąą átʼéego haa haneʼ, éí hazhóʼó baa nitsíníkees doo. Łahjí éí hastiin léiʼ beʼashiiké yichʼįʼ hadoodzih yę́ęgi áádóó łahjígo éí asdzání léiʼ hastiin náasdi naatʼáanii dooleełii haitʼéego bichʼįʼ hazhdoodzih.

5. Nááʼiiłniihii Íílai éí haʼátʼíí biniinaa tʼáadoo hayeʼ bichʼįʼ hajoodzíiʼ da?

⁵ Nááʼiiłniihii Íílai éí biyeʼ naaki, éí ayóóʼáyóʼní. Díí hayeʼké éí Jiihóvah doo bił nilı̨́į da. Níbaal biiʼ dahozdísinii siʼą́ągi díí ashiiké éí nááʼiiłniihii jílı̨́įgo honaanish. Naanish baa deetʼáanii índa Jiihóvah bichʼįʼ nááhániihii doo bił nilı̨́į da. Níbaal biiʼ dahozdísinii bichʼéédą́ąʼgi naʼageh bee tsiʼnijizhʼáázh. (1 Sam. 2:​12-17, 22) Mosaic Law éí Íílai biyeʼké kójitʼínígíí biniinaa nidooltsiłgi yee hasʼą́. Ndi Íílai éí hayeʼké tʼóó shoo bizhdííniid áádóó tʼóó bá hojisʼą́ągo binaanish tʼáá yoołtʼih. (Deut. 21:​18-21) Íílai ájiidzaagi Jiihóvah haitʼéego yinéłʼı̨́? Íílai ííłní: “Haʼátʼéegoshąʼ shiláahgo niyeʼké nił yílįįd?” Áko Jiihóvah éí díí diné doo yáʼáshóonii jidínóonééł dííniid.—1 Sam. 2:​29, 34.

6. Íílai ádzaagi haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bídahwiidiilʼááł?

⁶ Íílai ádzaagi éí bitsʼą́ą́dóó íhwiidooʼááł átʼéego yee naʼnitin. Nihikʼisda doodaiiʼ nihikʼéída łaʼ Jiihóvah bibee hazʼáanii kʼíinítiʼgo éí bee bichʼįʼ hadiidzih, áádóó Jiihóvah yee hasʼáanii bee béédiyííłnih. Elders bíká adoojahgi ałdóʼ bee bíká adíílwoł. (Jas. 5:14) Doo Íílai nahalingo, nihikʼis índa nihikʼéí éí doo Jiihóvah biláahdi nihił nilı̨́į da doo. Łaʼda bichʼįʼ hazhdoodzihgo bikʼee hoł yéeʼ łeh, ndi bichʼįʼ hajoodzíiʼgi éí tʼáá ákónéehii ájiidzaa doo. Íílai ádzaagi áádóó asdzą́ą́ Ízrel dineʼé nilı̨́įgo Ábigeil wolyéego ádzaagi bee ałʼąą átʼéegi dadíníilʼįįł.

7. Ábigeil éí haʼátʼíí biniyé David bichʼįʼ hajoodzííʼ?

 ⁷ Ábigeil bahastiin Néíbal éí ayóó atʼı̨́. David dóó diné bił naakaígíí éí Naatʼáanii Saul bitsʼąą nidazhniché. Daʼniʼįįhii ákǫ́ǫ́ naanááʼnéłígíí bitsʼąą Néíbal bidibé índa dibé yaa ádahalyáanii haa shı̨́ı̨́ nízahjįʼ baa ádahojilyą́. Da díísh Néíbal yaa ahééh niizı̨́ı̨́ʼ? Ndagaʼ. David éí Néíbal díí diné bił naashkaígíí chʼiyáán dóó tó tʼáá áłchʼı̨́dígo baʼníłtsóód bizhdííniid. Ńtʼééʼ tʼóó hachʼįʼ báhóóchįįdgo saad doo yáʼátʼéehii yee hachʼįʼ nihidilgháásh. (1 Sam. 25:​5-8, 10-12, 14) Kóhóótʼįįdígíí biniinaa David éí Néíbal bighan hazʼą́ą́dóó hastóí tʼáá ałtso nidooltsił jidííniid. (1 Sam. 25:​13, 22) Haitʼéego éí doo kóhodooníił da? Ábigeil éí kwii hazhdoodzihgo baa ákozhniizı̨́ı̨́ʼ. Ábigeil doo bił yééʼgóó hastóí 400 ánéelą́ą́ʼgo dichin danilı̨́įgo áádóó bádahachįʼgo bichʼįʼ jiníyá áádóó David bichʼįʼ hajoodzííʼ.

8. Ábigeil ádzaagi haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bídahwiidiilʼááł?

⁸ Ábigeil éí doo bił yééʼgóó índa ił ídlı̨́ saad choyoołʼı̨́įgo David yichʼįʼ haadzííʼ. Azhą́ díí áhóótʼįįdgi Ábigeil doo bee bikʼíhátʼáah da ndi, David náyozkan. David diné yáʼátʼéehii nilíinii binahjįʼ níjoozkan áádóó Jiihóvah háká adoolwołgi bee baʼjóozlííʼ. (1 Sam. 25:​24, 26, 28, 33, 34) Ła’da doo yáʼátʼééhgóó ááníiłgo baa ákoniidzı̨́įʼgo, Ábigeil nahalingo tʼáadoo nihił yéʼí hadiidzih. (Ps. 141:5) Tʼáadoo nináhiniilyésí, ndi ił ídlı̨́ nihizaadgo hadiidzih. Łaʼda ayóóʼóʼóʼní bee bichʼįʼ haiidzíiʼgo éí tʼáá aaníí bikʼis niidlı̨́įgo íitʼı̨́.—Prov. 27:17.

9-10. Elders éí łaʼda bichʼįʼ hazhdoodzihgo haʼátʼíí béédajilniih doo?

⁹ Elders éí tʼáadoo tʼą́ą́ʼ dajílínígo congregationgi  łaʼ bąąhígi áátʼįįłgo bichʼįʼ hadazhdoodzihgo hashtʼeʼninádajiidlóos doo. (Gal. 6:1) Elders ałdóʼ nidaʼjiisíihgi bee ádaa ákodazhnízin áádóó hó ałdóʼ hachʼįʼ haʼdoodzihgoda átʼé. Áko éí biniinaa elders tʼáadoo tʼą́ą́ʼ kódahósinígo hashtʼeʼninádajiidlóos doo. (2 Tim. 4:2; Titus 1:9) Elders éí yátiʼ baa yílyáii chodayoołʼı̨́įgo índa hadaʼólníigo nizhónígo łaʼda yichʼįʼ hadaadzih. Bibrothers ayóóʼádayóʼní áádóó ayóóʼóʼóʼní bidiiłnáahgo áká iilwoʼ. Ndi Jiihóvah baa haʼniih éí alą́ąjįʼ ádayósin, áko Jiihóvah bikʼehgo oodááł yee naazı̨́įgo congregation yaa ádahályą́.—Acts 20:28.

¹⁰ Hahgo éí hadiidzihgi baa nídasíitʼįįd. Ndi łahda éí doo hadiidzih daaígi ałdóʼ yáʼátʼééh. Éísh éí haʼátʼíí nihá nantłʼago áyósin łeh?

11. James éí haʼátʼíí bee akʼiʼdidootı̨́įłii choyoosʼįįd, éí haʼiidziihgi haitʼéego bídéétʼiʼ?

¹¹ Hazhdoodzihgi bee ádaa áhojilyą́ą doogo tʼáá nantłʼa. Diyin Bizaad yiiʼ akʼeʼashchíinii James kótʼéego yaa halneʼ: “Tʼáá háiida saad doo nidziisííhgóó hadziidziihígíí éí diné tsʼídá tʼáá ákóneʼ átʼéii jílı̨́, hatsʼíís ałdóʼ hakʼeh hółʼı̨́ ádzósingo bízhneelʼą́.” (Jas. 3:​2, 3) Łı̨́ı̨́ʼ nihikʼeh hółʼı̨́į doogo bizaʼíítʼiʼgo bee nijiloʼ łeh. Azáátʼiʼí tʼą́ą́ʼ kójiiłʼįįhgo niiltłiʼ. Azáátʼiʼí bizhdichiʼgo éí łı̨́ı̨́ʼ tʼáá ádzaagóó dah diilwoʼ, áko tʼáá bí índa bikááʼ dah sidáhígíí atíyiiłʼįįh. Tʼáá ákotʼéego nihizaad doo baa áhwiilyą́ą́góó éí ląʼígóó bee atíʼdiilníiłgo átʼé. “Azáátʼiʼí tʼą́ą́ʼ óolzinígi” átʼéego, nihizaad tʼą́ą́ʼ kwííníilzin dooígi baa nídadíitʼįįł.

12. Hahgo éí “azáátʼiʼí tʼą́ą́ʼ óolzinígi” átʼéego tʼáadoo yéiiltiʼí doo?

 ¹² Nibrother doodaiiʼ nisister łaʼ haneʼ baa dahastiʼii łaʼ bił bééhózingo haa diiʼnííł? Kéyah łahgóó nidahwiilneʼgi baa dahóchįʼ. Áko nihibrother doodaiiʼ nihisister áádę́ę́ʼ naagháago nihił bééhoozįįhgo, nahaneʼ ádeiłʼı̨́įgi ląʼígóó hoł bééhoozįįh laanaa daatsʼí niidzin łeh. Ndi atídoonííł éí doo biniyé ádiiʼníi da. Nahaneʼ baa dahóchįʼgóó nihibrothers dóó nihisisters ayóóʼádeíníiʼní áádóó bąąh danihíniʼ. Áko yéigo bá sodadiilzin doo. Kótʼéegi éí “azáátʼiʼí tʼą́ą́ʼ óolzinígi” átʼéego doo baa yéiiltiʼ da doo. Łaʼda shił hólneʼ bidiiʼníigo bíniilchéehgo éí tʼáá bí sizı̨́įgi índa doo nihaa hozhdoolnih da dabóʼnínígíí doo ayóóʼííníʼníi da. Nihibrothers dóó nihisisters áadi dabighanígíí tʼáá íídą́ą́ʼ nantłʼago bił nahazʼą́, áko tʼóó yówehda bá ádiilnííł. Nahaneʼ baa hóchįʼgi kééhatʼíinii éí kótʼéego hazʼánígíí doo yaa yáłtiʼ da doo. Áádę́ę́ʼ nijigháhígíí ałdóʼ ndahaneʼgi doo baa hozhdoolnih da.

13. Elders éí Proverbs 11:13 haitʼéego bikʼehgóó ádajítʼée doo, éí haʼátʼíí biniyé?

¹³ Elders éí Proverbs 11:13 áníigi bikʼehgóó ádajítʼéego nidanilʼinii doo baa yádajiłtiʼ da doo. (Yíníłtaʼ.) Elder beʼasdzą́ą́ hólǫ́ǫgo éí díí tʼáá bá nantłʼa łeh. Ahéskéhígíí éí tʼáá bí tʼéí bił bééhózinii, nitsékeesgi índa idaʼdiiłʼáaii yee ahił halneʼ łeh. Elder jílínígíí éí congregationgi nidanilʼinii doo hweʼasdzą́ą́ bee bił hojilneʼ da doo. “Nidanilʼinii” łaʼ baa hojoolneʼgo éí haʼahódlíí yę́ę jidoołchxǫǫł. Elder jílı̨́įgo éí congregation hadaʼólí, áko “doo naakidę́ę́ʼ yádajiłtiʼ da doo,” índa doo honaʼadloʼ da doo. (1 Tim. 3:8) Áádóó doo aseezı̨́ ájíłʼı̨́į da doo. Elder éí hweʼasdzą́ą́ ayóóʼájóʼníigo nidanilʼinii ádaatʼéii doo bee bide ájósin da doo.

14. Elder beʼasdzą́ą́ jílı̨́įgo éí haitʼéego hahastiin bíká anijílwoʼ doo?

¹⁴ Eʼasdzą́ą́ jílínígíí hahastiin bíká azhdoolwołgo éí nidanilʼinii doo ayóo bínaʼízhdíłkid da doo. Díí bikʼehgóó ájítʼéego éí hahastiin binaanish índa nidanilʼinii yee bił dahalneʼígíí hoł nilı̨́. Tʼáá bíláahdí éí Jiihóvah bił hojíshǫ́. Háálá congregationgi tʼááłaʼí ídlı̨́įgi índa bił hodéesyéelgi bee áká aníjílwoʼ.—Rom. 14:19.

15. Job bikʼis táltʼéego Jiihóvah haitʼéego haa nitsékees, éí haʼátʼíí biniyé?

¹⁵ Diyin Bizaad biiʼ naaltsoos Job bitsʼą́ą́dóó éí haitʼéego índa hahgo hadiidzihgi yee nanihidínóohtʼįįłgo átʼé. Job tʼáá íiyisíí bichʼįʼ nahwiiʼnáago, hastóí dı̨́ı̨́ʼ yiltʼéego haʼjólníi doo áádóó hachʼįʼ hadadoodzih yiniyé haadaaskai. Tʼáadoo hachʼįʼ yádaałtiʼí tʼóó dah honéłʼı̨́įgo nízaadgóó ahoolzhiizh. Áko Élifaz, Bíldad, dóó Zófar éí Job bíká azhdoojahgi tʼáadoo baa nitsídajízkéez da. Ndi Job haitʼéego asiih lá, áko éí bee bichʼįʼ hadadiidzih dazhnízingo nitsídajikees. Job dóó Jiihóvah baa nídajistʼįįd. Łaʼ bee hadajiisdzíiʼii tʼáá aaníí, ákondi ląʼí éí doo joobaʼgóó índa doo tʼáá aaníígóó ádaatʼéego bee hadajiisdzííʼ. Saad bikʼeʼashchʼíiʼii bee Job baa nídajistʼįįd. (Job 32:​1-3) Jiihóvah éí díí yikʼee haidzaa? Hastóí tʼáá táltʼéego yichʼįʼ báhóóchįįd. Shichʼįʼ doo ákǫ́ǫ́ ádaotʼįįdii biniinaa Job nihá sodílzin dabidohní hałní.—Job 42:​7-9.

16. Élifaz, Bíldad, dóó Zófar doo tʼáá ákogi ádajiidzaa yę́ę haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bídahwiidiilʼááł?

¹⁶ Élifaz, Bíldad, dóó Zófar doo tʼáá  ákogi ádajiidzaa yę́ę bitsʼą́ą́dóó ląʼígóó ídahwiidiilʼááł. Áłtséhígi éí, nihibrothers tʼáadoo baa nídeitʼı̨́įgo baa yádeiltiʼí doo. (Matt. 7:​1-5) Hazhóʼó deisíníiltsʼą́ą́ʼ, éí bikéédóó índa hadadiidzih. Kótʼéego éí yee nihił halneʼii hazhóʼó bikʼidiʼdíítı̨́ı̨́ł. (1 Pet. 3:8) Naaki góneʼ éí, ajoobaʼ áádóó tʼáá aaníí átʼéego bee hadiidzih. (Eph. 4:25) Tááʼ góneʼ éí, ałchʼįʼ yádeiltiʼgi Jiihóvah áhánígo haisííd.

17. Iiláíhu ádzaagi haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bídahwiidiilʼááł?

¹⁷ Dı̨́ı̨́ʼ góneʼ hastiin Job yaa níyáhígíí éí Iiláíhu, éí Éíbraham bikʼéí jílı̨́. Hastóí táltʼéego Job yił ahił dahalneʼgo, hó éí tʼóó ajíistsʼą́ą́ʼ. Iiláíhu éí díí baa nídajítʼínígíí hazhóʼó yiyíistsʼą́ą́ʼ lá, háálá tʼáá bí tʼéí Job yaa joozbaʼ áádóó Job nitsékeesgi yee yíká eelwod. (Job 33:​1, 6, 17) Iiláíhu éí Jiihóvah baa haʼniih doo íiyisíí yiniyé átʼı̨́, tʼáá bí doodaiiʼ náánáłaʼ éí dooda. (Job 32:​21, 22; 37:​23, 24) Iiláíhu ádzaagi bitsʼą́ą́dóó bídahwiilʼą́ʼígíí éí tʼáadoo yájíłtiʼí, ndi tʼóó ajíistsʼą́ąʼ doogo átʼé. (Jas. 1:19) Áádóó łaʼda bichʼįʼ haidzihgo éí Jiihóvah baa haʼniihgi íiyisíí bíká íitʼı̨́į doo, tʼáá nihí éí dooda.

18. Jiihóvah éí yátiʼgi nihainíláii haitʼéego baa ahééh niidzin doo?

¹⁸ Jiihóvah éí yátiʼgi nihainíláii nihił nilı̨́įgo éí Diyin Bizaad hahgo índa haitʼéego hadiidzih nihiłníigi bikʼehgóó íiʼníił doo. Naatʼáanii Sálaman kóníigo akeʼáshchı̨́: “Saad beełtʼéego bee haʼoodzíiʼii éí béésh łigaii nidaneezʼáago óola bee bilasáana bidaʼalyaii bídadiilyı̨́įʼii nidahalin.” (Prov. 25:11) Łaʼda yáłtiʼgo hazhóʼó yísíníiltsʼą́ąʼgo áádóó hadiidzihgo éí áłtsé baa nitsíkeesgo éí bilasáanaa óola bee ályaii nahalingo nihizaad ílı̨́įgo tʼáadoo beełtʼéhí da doo. Kótʼéego éí haidzihgo, azhą́ kóníshéhí ndi, łaʼda haʼólníigo ádiilnííł. Jiihóvah ałdóʼ nihaa bił hózhǫ́ǫ doo. (Prov. 23:15; Eph. 4:29) Jiihóvah nihainíláii baa ahééh niidzingo éí nizhónígo yéiiltiʼ doo.