Ezequiel 39:1-29

  • Gog no ninia tropa sei rahun (1-10)

  • Hakoi iha Foho-Leet Hamon-Gog (11-20)

  • Halibur fali Izraél (21-29)

    • Maromak fakar sai espíritu ba Izraél (29)

39  “Oan-mane husi ema, fó sai profesia bá hodi kontra Gog+ no dehan ba nia: ‘Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan nuneʼe: “Oh Gog, xefe boot* ba Mesek no Tubal,+ haʼu sei kontra ó.  Haʼu sei halo ó laʼo iha dalan seluk* no dada ó hodi halo ó sai mai husi fatin dook liu iha parte norte+ no lori ó ba Izraél nia foho sira.  Haʼu sei baku sai rama-inan husi ó-nia liman-karuk no halo monu rama-oan husi ó-nia liman-loos.  Ó no ó-nia tropa sira no ema hotu neʼebé hamutuk ho ó sei mate iha Izraél nia foho sira.+ Haʼu sei entrega ó nuʼudar ai-han ba manu oioin no mós ba animál fuik sira iha rai-luan.”’+  “Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan: ‘Ó sei mate iha rai-luan+ tanba haʼu rasik mak fó sai ona ida-neʼe.’  “‘Haʼu sei haruka ahi hodi kontra Magog no kontra ema neʼebé hela ho seguru iha illa sira.+ Nuneʼe sira sei hatene duni katak haʼu mak Jeová.  Haʼu sei halo haʼu-nia povu Izraél hatene haʼu-nia naran neʼebé santu, no haʼu sei la husik tan ema atu hafoʼer haʼu-nia naran neʼebé santu. Nuneʼe nasaun sira sei hatene duni katak haʼu mak Jeová,+ Maromak neʼebé Santu iha Izraél.’+  “Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan: ‘Liafuan neʼebé fó sai ona tenke akontese no sai loos duni. Haʼu fó sai ona kona-ba loron neʼe.  Ema neʼebé hela iha Izraél nia sidade sira sei sai mai no sunu armas hanesan eskudu kiʼik* no eskudu boot, rama-inan no rama-oan, diman kiʼik* no diman boot. Sira sei uza armas sira-neʼe nuʼudar ai-sunu+ ba tinan hitu. 10  Sira la presiza atu hili ai iha rai-luan ka halibur ai-sunu husi ai-laran tanba sira sei uza armas sira-neʼe atu sunu ahi.’ “Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan: ‘Sira sei foti sasán husi ema sira neʼebé uluk foti sira-nia sasán, no sira sei hadau rikusoin husi ema neʼebé uluk hadau sira-nia rikusoin.’ 11  “‘Iha loron neʼebá, haʼu sei fó fatin ida iha Izraél atu hakoi Gog.+ Fatin neʼe mak iha foho-leet neʼebé baibain ema laʼo-rai sira laʼo liu, katak sira neʼebé atu bá tasi nia parte leste. Iha fatin neʼe mak sira sei hakoi Gog no ninia ema-lubun boot hotu, no sira sei hanaran fatin neʼe Foho-Leet Hamon-Gog.*+ Neʼe* sei taka netik dalan hodi ema la laʼo liu. 12  Umakain Izraél sei uza fulan hitu atu hakoi mate-isin sira-neʼe hodi bele hamoos rai neʼe.+ 13  Povu hotu iha rai neʼe sei halo serbisu atu hakoi sira, no neʼe sei halo povu sai naran-boot iha loron neʼebé haʼu fó glória ba haʼu-nia an’,+ Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, mak dehan. 14  “‘Mane sira sei simu knaar atu laʼo liu beibeik rai neʼe hodi hakoi mate-isin restu neʼebé sei iha rai leten, atu nuneʼe bele hamoos rai neʼe. Sira sei kontinua buka ema nia mate-isin ba fulan hitu. 15  Bainhira sira neʼebé laʼo liu rai neʼe haree mate-ruin ida, sira sei tau marka iha mate-ruin neʼe nia sorin. Tuirmai sira neʼebé iha knaar atu hakoi, sei hakoi mate-ruin neʼe iha Foho-Leet Hamon-Gog.+ 16  No iha neʼebá sei iha sidade ida neʼebé naran Hamona.* Sira sei hamoos rai neʼe.’+ 17  “Oan-mane husi ema, Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan nuneʼe ba ó: ‘Hatete ba manu oioin no ba animál fuik hotu iha rai-luan: “Halibur hamutuk bá no mai. Halibur haleʼu haʼu-nia sakrifísiu neʼebé haʼu prepara ba imi, sakrifísiu barak iha Izraél nia foho sira.+ Imi sei han naʼan no hemu raan.+ 18  Imi sei han asuwaʼin sira-nia isin no hemu raan husi ulun-naʼin sira iha mundu. Sira mak hanesan bibi-malae aman, bibi-malae oan, bibi-timur no karau-aman, sira hotu mak animál neʼebé bokur husi Basan. 19  Imi sei han naʼan bokur husi sakrifísiu neʼebé haʼu prepara ba imi toʼo bosu no hemu raan toʼo lanu.”’ 20  “Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan: ‘Iha haʼu-nia meza, imi sei han naʼan husi kuda sira no tropa sira neʼebé lori kuda-karreta, asuwaʼin sira no funu-naʼin hotu, imi sei han toʼo bosu.’+ 21  “‘Haʼu sei hatudu haʼu-nia glória iha nasaun sira-nia leet, no nasaun hotu sei haree katak haʼu tesi-lia ona no fó kastigu, no sira sei haree kbiit* neʼebé haʼu hatudu ona iha sira-nia leet.+ 22  Husi loron neʼe ba oin, umakain Izraél sei hatene duni katak haʼu mak Jeová, sira-nia Maromak. 23  No nasaun sira sei hatene duni katak umakain Izraél sai dadur* tanba sira-nia sala rasik, tanba sira la hatudu laran-metin ba haʼu.+ Tan neʼe, haʼu subar haʼu-nia oin husi sira+ no entrega sira ba sira-nia inimigu,+ no sira hotu mate ho surik. 24  Haʼu halo ba sira tuir sira-nia hahalok foʼer no sira-nia sala, no haʼu subar haʼu-nia oin husi sira.’ 25  “Tan neʼe, Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan nuneʼe: ‘Haʼu sei halo Jacob nia ema neʼebé sai ona dadur atu fila fali ba sira-nia rai+ no haʼu sei hatudu laran-sadiʼa ba umakain Izraél tomak.+ Ho laran-manas, haʼu sei defende* haʼu-nia naran neʼebé santu.+ 26  Bainhira sira hetan tiha moe tanba sira la hatudu laran-metin ba haʼu,+ sira sei moris hakmatek iha sira-nia rai, no sei la iha ema ida mak halo sira taʼuk.+ 27  Bainhira haʼu lori sira fila husi nasaun oioin no halibur fali sira hamutuk husi sira-nia inimigu nia rai,+ haʼu mós sei halo santu* haʼu-nia an iha sira-nia leet iha nasaun barak nia oin.’+ 28  “‘Sira sei hatene duni katak haʼu mak Jeová, sira-nia Maromak, bainhira haʼu entrega sira nuʼudar dadur iha nasaun sira-nia leet no tuirmai halibur fali sira ba sira-nia rai, hodi la husik hela ema ida.+ 29  Haʼu sei la subar tan haʼu-nia oin husi sira,+ tanba haʼu sei fakar sai haʼu-nia espíritu ba umakain Izraél’,+ Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, mak dehan.”

Nota-rodapé

Ka “ulun-naʼin boot”.
Ka “Haʼu sei halo ó fila”.
Neʼe mak eskudu neʼebé baibain hanadór sira uza.
Ka karik “ai-tonka” ho tutun kroʼat neʼebé uza nuʼudar armas.
Ka “Foho-Leet Gog nia Ema-Lubun”.
Neʼe katak foho-leet.
Naran neʼe katak “Ema-lubun”.
Orj., “liman”.
Ka “Haʼu sei hatudu devosaun ba”.