Skip to content

Skip to table of contents

KAPÍTULU 11

Oinsá atu halaʼo moris kaben nian neʼebé kontente?

Oinsá atu halaʼo moris kaben nian neʼebé kontente?

“Domin nunka lakon.”​—1 KORINTO 13:8.

1, 2. Se problema mosu iha moris kaben nian, neʼe katak moris kaben nian la diʼak ona ka lae? Esplika toʼok.

 MORIS kaben nian mak prezente husi Jeová. Neʼe bele halo ema nia moris kontente. Maibé, moris kaben nian ida-idak sei iha problema. Dala ruma problema sira-neʼe haree hanesan la iha rohan, no feen-laʼen karik la sente besik malu tan hanesan uluk.

2 Ita la hakfodak se dala ruma mosu problema iha ita-nia moris kaben nian. Maibé neʼe la dehan katak moris kaben nian la diʼak ona. Tuir loloos, feen-laʼen barak neʼebé hasoru problema sériu hetan ona dalan atu hadiʼa no hametin fali sira-nia relasaun nuʼudar feen-laʼen. Oinsá?

HAKBESIK LIUTÁN BA MAROMAK NO BA ITA-NIA KABEN

3, 4. Dala ruma saida mak bele akontese iha moris kaben nian?

3 Baibain feen-laʼen nia hanoin, hakarak no dalan atu halo buat ruma la hanesan. No mós, karik feen no laʼen mai husi situasaun moris ka kultura neʼebé la hanesan. Kaben-naʼin sira presiza tempu no hakaʼas an atu koñese malu no komprende malu diʼak liután.

4 Nuʼudar tempu liu daudaun, karik feen no laʼen hanoin liu kona-ba sira-nia hakarak rasik toʼo sira la sente besik malu tan. Neʼe hanesan sira halaʼo moris ketaketak. Saida mak bele ajuda sira sai besik liután?

Presiza duni Bíblia nia konsellu atu moris kaben nian bele sai diʼak

5. (a) Saida mak bele ajuda ema Kristaun ida atu hakbesik liután ba ninia kaben? (b) Tuir Ebreu 13:4, oinsá mak ita tenke haree moris kaben nian?

5 Jeová fó konsellu neʼebé diʼak atu bele ajuda Ita no Ita-nia kaben atu hakbesik liután ba Nia no ba malu. (Salmo 25:4; Isaias 48:17, 18) Nia hatete: “Ema hotu tenke respeitu moris kaben nian.” (Ebreu 13:4) Baibain Ita respeitu buat neʼebé Ita hafolin. No Jeová mós hakarak Ita hafolin moris kaben nian. Tan neʼe, Ita presiza haree moris kaben nian nuʼudar buat neʼebé folin-boot no proteje ida-neʼe.

DOMIN BA JEOVÁ BELE AJUDA MORIS KABEN NIAN

6. Tuir Mateus 19:4-6, saida mak Jeová nia hanoin kona-ba moris kaben nian?

6 Jeová mak arranja kazamentu primeiru. Ninia Oan-Mane Jesus hatete: “Imi lee tiha ona ka lae, katak horiuluk kedas Maromak kria mane no feto? No Maromak hatete: ‘Tan razaun neʼe mak mane ida sei husik ninia inan-aman no nia sei hela hamutuk ho ninia feen no sira naʼin-rua sei sai isin ida deʼit.’ Nuneʼe sira laʼós tan naʼin-rua maibé isin ida deʼit. Neʼe duni, buat neʼebé Maromak tau hamutuk, ema keta haketak.” (Mateus 19:4-6) Husi uluk kedas Jeová hakarak atu moris kaben nian dura. Nia hakarak família sira sente besik ba malu no moris hamutuk ho kontente.

7. Oinsá mak feen-laʼen bele hametin sira-nia relasaun?

7 Ohin loron, kaben-naʼin barak sente estrese no hasoru problema barak liu fali uluk. Dala ruma problema neʼe boot tebes toʼo sira hanoin katak sira labele tan hadiʼa sira-nia moris kaben nian, no sira rende an. Maibé hodi komprende Jeová nia hanoin kona-ba moris kaben nian bele ajuda ita.​—1 João 5:3.

8, 9. (a) Bainhira mak ita presiza halo tuir Jeová nia matadalan kona-ba moris kaben nian? (b) Oinsá ita bele hatudu katak ita-nia moris kaben nian mak folin-boot ba ita?

8 Jeová nia matadalan sempre diʼak mai ita. Hanesan ita aprende ona, nia fó konsellu ba ita: “Ema hotu tenke respeitu moris kaben nian.” (Ebreu 13:4; Eclesiastes 5:4) Ita presiza halo tuir Jeová nia matadalan iha situasaun hotu maski dala ruma susar. Se ita halo nuneʼe ita sei hetan duni benefísiu.​—1 Tesalónika 1:3; Ebreu 6:10.

9 Ita-nia moris kaben nian mak folin-boot ba ita, tan neʼe ita lakohi ita-nia liafuan ka hahalok estraga ida-neʼe. Maibé, ita hakarak hametin ita-nia relasaun ho ita-nia kaben. Oinsá?

RESPEITU MORIS KABEN NIAN LIUHUSI LIAFUAN NO HAHALOK

10, 11. (a) Problema sériu saida mak mosu iha ema balu nia moris kaben nian? (b) Tanbasá importante atu kuidadu ho ita-nia liafuan ba ita-nia kaben?

10 Iha dalan oioin neʼebé ema ida bele hakanek ninia kaben. Ita hatene katak ema Kristaun labele baku ninia kaben ka hakanek ninia kaben iha dalan fíziku. Maibé, dala ruma ita hakanek ita-nia kaben nia laran liuhusi ita-nia liafuan. Liafuan bele sai hanesan armas ida. Feto ida hatete: “Haʼu-nia laʼen hakanek haʼu ho liafuan. Karik ema labele haree kanek iha haʼu-nia isin, maibé nia hakanek haʼu-nia laran bainhira nia hatete liafuan sira hanesan: ‘Ó lori susar deʼit!’ no ‘Ó beik-teen!’” Laʼen ida hatete katak ninia feen sempre hatún nia no bolu nia la ho respeitu. Laʼen neʼe hatete: “Ema seluk sei hakfodak se haʼu konta fali buat neʼebé nia hatete ba haʼu. Tanba ninia liafuan neʼe mak haʼu la koʼalia ho nia no haʼu serbisu toʼo kalan-boot. Neʼe diʼak liu duké fila ba uma.” Ohin loron, ema barak hakanek sira-nia kaben nia laran hodi uza liafuan neʼebé kroʼat, aat no hatún malu.

11 Bainhira feen-laʼen koʼalia liafuan kroʼat ba malu, neʼe hamosu laran-kanek neʼebé presiza tempu kleur atu kura. Klaru katak Jeová lakohi feen-laʼen trata malu hanesan neʼe. Maibé karik Ita bele hakanek Ita-nia kaben nia laran la ho neon. Karik Ita sente katak Ita hatudu laran-diʼak ba Ita-nia kaben, maibé Ita-nia kaben sente oinsá? Se Ita-nia liafuan ruma hakanek Ita-nia kaben, Ita prontu atu hadiʼa Ita-nia hahalok ka lae?​—Galásia 5:15; lee Éfeso 4:31.

12. Saida mak bele estraga kaben-naʼin nia relasaun ho Jeová?

12 Jeová interese ba dalan neʼebé Ita koʼalia ba Ita-nia kaben iha ema nia oin ka bainhira mesak. (Lee 1 Pedro 3:7.) Tiago 1:26 hatete: “Se ema ida hanoin katak nia adora Maromak, maibé la kontrola ninia nanál, nia bosok ninia laran rasik no ninia adorasaun saugati deʼit.”

13. Iha mós dalan seluk neʼebé kaben-naʼin sira hakanek sira-nia kaben nia laran. Esplika toʼok.

13 Iha mós dalan seluk neʼebé kaben-naʼin presiza kuidadu atu la hakanek sira-nia kaben nia laran. Porezemplu, Ita-nia kaben sente oinsá se Ita uza tempu barak liu hamutuk ho ema seluk? Karik Ita iha razaun loos, hanesan haklaken hamutuk ka ajuda ema neʼebé hasoru problema, maibé Ita-nia kaben sente laran-kanek ka lae? Feen Kristaun ida hatete: “Bainhira haʼu haree haʼu-nia laʼen uza tempu barak no tau atensaun liu ba irmán seluk iha kongregasaun, neʼe hakanek haʼu-nia laran. Neʼe halo haʼu sente la iha folin.”

14. (a) Ita aprende lia-loos importante saida husi Génesis 2:24? (b) Ita tenke husu pergunta saida ba Ita-nia an?

14 Nuʼudar ema Kristaun, ita iha responsabilidade atu ajuda ita-nia inan-aman no irmaun-irmán sira iha kongregasaun. Maibé bainhira ita kaben ona, ita-nia laʼen ka feen mak importante liu ba ita. Jeová hatete katak laʼen ida tenke “hela hamutuk ho ninia feen”. (Génesis 2:24) Ita-nia kaben nia sentimentu presiza sai buat neʼebé importante liu ba ita. Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu fó tempu, atensaun no domin neʼebé haʼu-nia kaben presiza ka lae?’

15. Tanbasá mak kaben-naʼin Kristaun labele sai besik liu ba ema seluk neʼebé laʼós sira-nia kaben?

15 Se ita sai besik liu ho ema neʼebé laʼós ita-nia kaben, neʼe sei hamosu problema iha ita-nia moris kaben nian tanba karik ita bele laran-monu ba ema neʼe no haburas domin romántiku ba nia. (Mateus 5:28) Sentimentu neʼe bele sai buras no book Ita atu halo buat neʼebé hafoʼer Ita-nia moris kaben nian.

“KETA HAFOʼER RELASAUN KABEN NIAN”

16. Bíblia fó mandamentu saida kona-ba moris kaben nian?

16 Bíblia hatete: “Ema hotu tenke respeitu moris kaben nian, no keta hafoʼer relasaun kaben nian, tanba Maromak sei tesi-lia ba ema neʼebé halo sala seksuál, no ema neʼebé halo adultériu.” (Ebreu 13:4) Liafuan neʼebé tradús nuʼudar “relasaun kaben nian” refere ba relasaun seksuál entre feen no laʼen. (Provérbios 5:18) Oinsá mak ita bele hatudu respeitu ba relasaun kaben nian no la hafoʼer ida-neʼe?

17. (a) Ohin loron, ema barak hanoin oinsá kona-ba adultériu? (b) Ema Kristaun tenke hanoin oinsá kona-ba adultériu?

17 Ohin loron ema balu hanoin katak la sala atu la laran-metin ba sira-nia kaben. Ita labele husik hanoin neʼe fó influénsia ba ita. Jeová hatudu ho klaru katak nia odi sala seksuál no adultériu. * (Lee Roma 12:9; Ebreu 10:31; 12:29) Se ita halo relasaun seksuál ho ema neʼebé laʼós ita-nia kaben, ita hafoʼer ita-nia moris kaben nian. Ita la hatudu respeitu ba Jeová nia matadalan, no ita estraga ita-nia relasaun ho Jeová. Tan neʼe ita presiza hasees an husi buat neʼebé bele lori ita ba adultériu. Neʼe inklui hasees an husi hanoin neʼebé foʼer ba ema seluk.​—Job 31:1.

18. (a) Tanbasá adultériu mak hanesan adora maromak falsu sira? (b) Saida mak Jeová nia hanoin kona-ba adultériu?

18 Tuir Moisés nia Ukun-Fuan, adultériu ka sala seksuál mak sala neʼebé sériu hanesan ho adora maromak falsu sira, no kastigu mak mate. (Levítico 20:2, 10) Oinsá mak adultériu hanesan ho adora maromak falsu sira? Se ema Izraél ida adora maromak falsu, nia la kumpre ninia promesa atu laran-metin nafatin ba Jeová. Se nia halo adultériu, nia la kumpre ninia promesa atu laran-metin ba ninia kaben. (Éxodo 19:5, 6; Deuteronómio 5:9; lee Malaquias 2:14.) Klaru katak, iha tempu uluk Jeová haree adultériu nuʼudar sala neʼebé sériu tebes.

19. Tanbasá Ita lakohi halo adultériu?

19 Oinsá ho ohin loron? Maski ita la presiza halo tuir tan Moisés nia Ukun-Fuan, maibé Jeová nia hanoin kona-ba adultériu la troka. Hanesan ita sei nunka adora maromak falsu, ita mós lakohi atu hatudu hahalok la laran-metin ba ita-nia kaben. (Salmo 51:1, 4; Koloso 3:5) Se ita halo nuneʼe, ita la hatudu respeitu ba ita-nia kaben no mós ba Maromak Jeová.​—Haree Apéndise 26.

OINSÁ HAMETIN ITA-NIA RELASAUN NUʼUDAR FEEN-LAʼEN?

20. Saida mak ema matenek halo iha ninia moris kaben nian?

20 Oinsá mak Ita bele hametin Ita-nia relasaun nuʼudar feen-laʼen? Maromak nia Liafuan hatete: “Ho matenek mak ema sei harii uma, no ho matenek mak nia bele hametin ida-neʼe.” (Provérbios 24:3, nota-rodapé) Uma ida bele sai runguranga no la metin ka bele seguru no metin. Nuneʼe mós ho moris kaben nian. Ema matenek sei halo ninia moris kaben nian sai metin no haksolok.

21. Oinsá mak koñesimentu bele hametin feen-laʼen nia relasaun?

21 Kona-ba uma neʼe, Bíblia hatutan tan: “Ho koñesimentu mak nia halo nakonu kuartu sira ho buat folin-boot no ho rikusoin furak oioin.” (Provérbios 24:4) Buat neʼebé Ita aprende husi Bíblia bele halo Ita-nia moris kaben nian sai diʼak liu. (Roma 12:2; Filipe 1:9) Bainhira Ita no Ita-nia kaben lee hamutuk Bíblia no livru sira, koʼalia kona-ba oinsá imi bele aplika buat neʼebé imi aprende. Buka dalan atu hatudu domin, respeitu malu, hatudu laran-diʼak no hanoin malu. Husu Jeová nia ajuda atu haburas hahalok neʼebé hametin Ita-nia relasaun nuʼudar feen-laʼen no halo Ita-nia kaben hadomi Ita liután.​—Provérbios 15:16, 17; 1 Pedro 1:7.

Buka matadalan husi Jeová durante adorasaun família nian

22. Tanbasá Ita tenke hatudu domin no respeitu ba Ita-nia kaben?

22 Ita tenke hakaʼas an atu hatudu domin no respeitu ba Ita-nia kaben. Hodi halo nuneʼe, Ita-nia moris kaben nian sei sai metin no hakmatek. Importante liu mak Ita sei halo Jeová kontente.​—Salmo 147:11; Roma 12:10.

^ Adultériu refere ba hahalok seksuál neʼebé kaben-naʼin ida halo ho hakarak rasik hamutuk ho ema neʼebé laʼós ninia kaben.