1. Iha kalan ikus iha mundu nuʼudar ema, Jesus hanoin kona-ba saida mak importante tebes?

IHA kalan ikus Jesus moris nuʼudar ema iha mundu, nia hatudu katak nia hanoin loos kona-ba ninia dixípulu sira-nia moris iha futuru. Nia mós halo orasaun kona-ba ida-neʼe ba nia Aman hodi hatete: “Haʼu la husu atu Ita hasai sira husi mundu, maibé atu Ita hadook sira husi Aat-Naʼin. Sira laʼós mundu neʼe nian, nuʼudar haʼu mós laʼós mundu neʼe nian.” (Joao 17:15, 16) Ho laran tomak Jesus halo orasaun neʼe, neʼebé hatudu nia domin neʼebé kleʼan ba sira neʼebé tuir nia. Neʼe mós hatudu katak buat neʼebé nia hatete uluk ba sira iha kalan neʼebá mak importante duni. Jesus hatete: “Imi laʼós mundu neʼe nian.” (Joao 15:19) Klaru katak buat neʼebé importante tebes ba Jesus mak sira neʼebé halo tuir nia atu nafatin haketak an husi mundu neʼe!

2. Liafuan “mundu” neʼebé Jesus hatete katak saida?

² Liafuan “mundu” neʼebé Jesus hatete iha neʼe katak ema hotu neʼebé ketak husi Maromak. Sira iha Satanás nia ukun no sai atan ba sira rasik nia hakarak, no mós foti-an hanesan nia. (Joao 14:30; Efeso 2:2; 1 Joao 5:19) Loos duni, ema neʼebé “habelun mundu [neʼe] halo nia an Maromak nia funu-balun”. (Tiago 4:4) Entaun, oinsá mak sira neʼebé hela iha mundu neʼe, maibé hakarak hela iha Maromak nia domin, bele haketak an husi mundu neʼe? Ita sei haree dalan lima: (1) Hodi laran-metin nafatin ba Maromak nia Reinu ho Kristu nuʼudar liurai no la hola parte iha buat polítiku nian.  (2) Hodi kontra hasoru mundu nia espíritu. (3) Hodi hatais roupa no hadiʼa an iha dalan neʼebé diʼak. (4) Hodi tau Maromak nia hakarak uluk iha ita-nia moris. (5) Hodi tau hatais funu nian neʼebé mai husi Maromak.

3. (a) Kuandu Jesus iha mundu, saida mak nia haree kona-ba buat politíku nian? (b) Tanbasá mak ita bele hatete katak Jesus nia dixípulu neʼebé kose mina ho espíritu santu serbí nuʼudar embaixadór? (Haree nota-rodapé.)

³ Kuandu iha mundu, Jesus la hola parte iha buat polítiku nian. Maibé nia haklaken beibeik kona-ba Maromak nia Reinu, governu ida iha lalehan neʼebé nia rasik sei ukun nuʼudar liurai. (Daniel 7:13, 14; Lucas 4:43; 17:20, 21) Tan neʼe, kuandu Jesus koʼalia ba Governadór Roma, Pónsiu Pilatos, Jesus bele dehan: “Haʼu-nia reinu laʼós raiklaran neʼe nian.” (Joao 18:36) Ninia dixípulu neʼebé fiar-metin banati-tuir nia ezemplu hodi fó laran-metin ba Kristu no ninia Reinu, no mós hodi haklaken Reinu neʼe ba mundu tomak. (Mateus 24:14) Apóstolu Paulo hakerek: “Ami Kristu nia manu-ain [“embaixadór”, MF]; . . . Ami husu imi hodi kbiit iha Kristu nia naran: ‘Hadame malu ho Maromak bá.’” *—2 Korinto 5:20.

4. Oinsá mak ema kristaun hotu neʼebé loos hatudu sira-nia laran-metin ba Maromak nia Reinu? (Haree kaixa “ Ema kristaun iha tempu antigu neutrál”.)

⁴ Embaixadór sira reprezenta sira rasik nia rai iha nasaun sira seluk. Entaun, kuandu sira serbí nuʼudar embaixadór ba nasaun sira seluk, sira la mete ba buat polítiku nian no desizaun neʼebé governu sira-neʼe halo. Sira neutrál deʼit. Maibé, embaixadór sira apoia no halo serbisu ba sira rasik nia governu. Hanesan mós ho Kristu nia dixípulu neʼebé kose  mina ho espíritu santu, sira-nia “moris loloos mak iha lalehan”. (Filipe 3:20) Tuir loloos, ita agradese ba sira-nia serbisu tanba sira ho laran-manas haklaken kona-ba Maromak nia Reinu no ajuda ema rihun ba rihun atu sai Kristu nia “bibi seluk” hodi “hadame malu ho Maromak”. (Joao 10:16; Mateus  25:31-40) Ema sira-neʼe apoia Kristu nia alin sira neʼebé kose mina ho espíritu santu. Grupu rua neʼe sai luhan ida deʼit hodi apoia Mesias nia Reinu no laran-metin atu la mete no neutrál ba buat polítiku nian.—Isaías 2:2-4.

5. Oinsá mak ema kristaun neʼebé loos la hanesan ho nasaun Izraél iha tempu uluk? Kristaun ohin loron la halo saida?

⁵ Nuneʼe importante duni ba ema kristaun neʼebé loos atu neutrál tanba sira laran-metin ba Kristu. Maibé mós iha razaun seluk tan. Maromak fó rai ida ba nasaun Izraél iha tempu uluk, maibé ohin loron Maromak la fó rai ba nia povu, ema kristaun moris iha rai no nasaun ketaketak. Maibé ita hotu mak parte husi maluk kristaun iha mundu tomak. (Mateus 28:19; 1 Pedro 2:9) Entaun, se ita apoia partidu polítiku ida, ita kontra mensajen neʼebé ita haklaken kona-ba Maromak nia Reinu no ita bele estraga unidade entre maluk kristaun. (1 Korinto 1:10) Maromak haruka ita atu hadomi ita-nia maluk sira, maibé se ita bá halo funu, neʼe katak ita funu hasoru ita-nia maluk fiar-naʼin sira. (Joao 13:34, 35; 1 Joao 3:10-12) Entaun, Jesus iha razaun diʼak kuandu nia haruka nia dixípulu sira atu la kaer surik. No nia mós fó-hatene ba sira atu hadomi sira-nia inimigu.—Mateus 5:44; 26:52; haree kaixa “ Haʼu neutrál ka lae?”.

6. Tanba Ita dedika tiha ona Ita-nia moris ba Maromak, oinsá mak Ita halo tuir Jesus nia liafuan iha Marcos 12:17?

⁶ Nuʼudar ema kristaun neʼebé loos, ita dedika tiha ona ita-nia moris ba Maromak, laʼós ba ema, organizasaun, ka nasaun ruma. Iha 1 Korinto 6:19, 20 hatete: “Imi laʼós imi an nian, basá Naʼi sosa ona imi ho folin boot.” Nuneʼe, Jesus nia dixípulu sira fó ba “Maromak buat neʼebé Maromak nian”. Maibé sira mós fó ba “Sezar buat neʼebé Sezar nian”, hanesan hatudu respeitu, selu impostu no tuir lei sira se ida-neʼe la kontra Maromak nia lei. (Marcos 12:17; Roma 13:1-7) “Buat neʼebé Maromak nian” inklui sira-nia adorasaun, domin ho laran tomak no fó-laran atu halo tuir Maromak. Atu halo buat hirak-neʼe, sira prontu atu saran sira-nia moris tanba hadomi Maromak.—Lucas 4:8; 10:27; Apostolu 5:29; Roma 14:8.

7, 8. Saida mak “mundu nia espíritu”? Oinsá mak espíritu neʼe “book an” iha ema nia laran?

⁷ Dalan ida seluk neʼebé ema kristaun haketak an nafatin husi mundu neʼe mak hodi kontra hasoru mundu nia espíritu neʼebé aat. Paulo hatete: “Ita la simu mundu nia espíritu maibé espíritu neʼebé mai husi Maromak.” (1 Korinto 2:12) Ba kongregasaun iha Éfezu, nia hatete: “[Uluk] imi moris hela tuir mundu neʼe, hodi halo tuir ida neʼebé ukun nia, espíritu neʼebé book an iha ema ulun-toos sira-nia laran.”—Efeso 2:2, 3.

⁸ Mundu nia espíritu mak forsa neʼebé book ema atu la halo tuir Maromak no haburas “hakarak aat isin nian, hakarak aat matan nian”. (1 Joao 2:16; 1 Timoteo 6:9, 10) Espíritu neʼe dada ema atu halo tuir deʼit sira-nia isin nia hakarak neʼebé sala. Susar atu ema hatene katak espíritu neʼe lohi duni sira. No mós, hanesan anin neʼebé iha fatin hotu-hotu, espíritu neʼe mós iha fatin hotu-hotu. Espíritu neʼe “book an” iha ema nia laran katak neineik-neineik ema neʼe hatudu hahalok neʼebé kontra Maromak nia hakarak. Hahalok sira-neʼe mak hanesan hanoin deʼit ba sira-nia an, foti-an, hakarak sai boot liu ema seluk, la simu Maromak nia lei kona-ba buat morál, no lakohi halo tuir kbiit-naʼin sira. * Tuir loloos, mundu nia espíritu mak forsa neʼebé neineik-neineik bele haburas Diabu nia hahalok iha ema nia laran.—Joao 8:44; Apostolu 13:10; 1 Joao 3:8, 10.

9. Iha dalan saida deʼit mak mundu nia espíritu bele tama iha ita-nia hanoin no laran?

⁹ Mundu nia espíritu bele tama iha Ita-nia hanoin no laran ka lae? Bele, se Ita la matan-moris, ida-neʼe bele akontese. (Provérbios 4:23) Baibain ida-neʼe akontese no Ita la hatene. Karik Ita komesa halibur ho ema neʼebé Ita hanoin sira mak ema diʼak, maibé tuir loloos sira la hadomi Maromak Jeová. (Provérbios 13:20; 1 Korinto 15:33) Espíritu neʼebé aat bele  tama iha Ita-nia hanoin no laran liuhusi livru aat sira, lee informasaun husi ema neʼebé kontra lia-loos, ka pornografia iha ínternet, filme neʼebé hatudu hahalok foʼer no desportu neʼebé ema luta makaʼas atu manán. Tuir loloos, mundu nia espíritu bele tama iha Ita-nia hanoin no laran liuhusi buat hotu ka ema hotu neʼebé haleno Satanás nia hanoin.

10. Oinsá mak ita bele kontra hasoru mundu neʼe nia espíritu?

¹⁰ Oinsá mak ita bele kontra hasoru mundu nia espíritu neʼebé perigu tebetebes no hela nafatin iha Maromak nia  domin? Hodi aproveita hahán espirituál neʼebé Maromak Jeová fó ba ita no hodi halo orasaun beibeik atu husu nia espíritu santu. Maromak Jeová mak boot liu Diabu ho nia mundu aat neʼebé nia ukun. (1 Joao 4:4) Entaun, importante tebes atu ita hakbesik nafatin ba Maromak Jeová liuhusi orasaun!

11. Oinsá mak dalan neʼebé ema hatais haleno mundu nia espíritu?

¹¹ Ema nia isin neʼebé moos ka foʼer no dalan neʼebé nia hatais no hadiʼa an hatudu se nia haleno mundu nia espíritu. Iha rai barak ema hatais roupa iha dalan neʼebé la hatudu respeitu. Tan neʼe, ema ida neʼebé halaʼo programa ida iha televizaun, hatete katak feto baibain hatais roupa hanesan deʼit ho feto-aat, entaun lakleur feto sira-neʼe sei haree hanesan deʼit. Labarik-feto sira neʼebé sei iha eskola primária mós hatais hanesan neʼe. Surat-jornál ida hatete: “Sira hatudu liu isin maibé la hatudu respeitu.” Ema seluk tan hatais roupa sabraut, ida-neʼe hatudu katak sira kontra kbiit-naʼin, la hafolin no la respeitu sira-nia an.

12, 13. Bíblia fó matadalan saida deʼit kona-ba dalan neʼebé ita hatais no hadiʼa an?

¹² Nuʼudar Maromak Jeová nia atan sira, diʼak atu ita hatais iha dalan neʼebé hatudu respeitu. Ita tenke “hatais loloos, hodi hatene tau matan ba [ita] an”. Ida-neʼe katak iha situasaun saida deʼit ita tenke hatais roupa neʼebé kabeer, moos no diʼak. Ema hotu-hotu—mane no feto—neʼebé dehan katak sira “hadomi Maromak” tenke halo ida-neʼe hamutuk ho “hahalok diʼak”. Entaun buat importante neʼebé ita presiza hanoin mak atu hatudu katak ita “hela nafatin iha Maromak nia domin”, laʼós atu dada atensaun ba ita-nia an rasik. (1 Timoteo 2:9, 10; Judas 21) Sin, ita hakarak atu ema no Maromak hanoin katak buat neʼebé furak liu kona-ba ita an mak “laran-kmaus no diʼak, neʼebé folin-boot liu iha Maromak futar oin”.—1 Pedro 3:3, 4.

¹³ Ita mós presiza hanoin nafatin katak dalan neʼebé ita  hatais roupa no hadiʼa an bele book ema seluk nia haree kona-ba adorasaun neʼebé loos. Liafuan iha lia-gregu neʼebé tradús nuʼudar “hatais loloos” mós hatudu kona-ba buat morál nian. Neʼe katak hatudu respeitu no iha taʼuk neʼebé loos ba Maromak, no hatudu respeitu ba ema seluk nia hanoin ka sentimentu. Maski ita sente katak ita iha direitu atu deside kona-ba ita-nia hatais, maibé ita hakarak atu tau uluk ema seluk nia hanoin kona-ba ida-neʼe. Importante liu ita hakarak fó glória ba Maromak Jeová no halo naran diʼak ba ninia povu. Nuneʼe, ita hatudu katak ita reprezenta Maromak nuʼudar nia atan hodi “halo buat hotu-hotu ba Maromak nia glória”.—1 Korinto 4:9; 10:31; 2 Korinto 6:3, 4; 7:1.

14. Ita tenke husu ba ita-nia an pergunta saida deʼit kona-ba roupa no isin neʼebé moos?

¹⁴ Kuandu ita hola parte iha serbisu haklaken ka tuir reuniaun kristaun, importante tebes katak ita hatais no hadiʼa an iha dalan diʼak no iha isin neʼebé moos. Husu ba Ita-nia an: ‘Liuhusi haʼu-nia hatais, haʼu dada atensaun ba haʼu-nia an ka lae? Dalan neʼebé haʼu hatais no hadiʼa an halo ema seluk sente moe ka lae? Saida mak importante liu mai haʼu, haʼu-nia direitu kona-ba hatais no hadiʼa an, ka kumpre kritériu atu hetan knaar iha kongregasaun?’—Salmo 68:6; Filipe 4:5; 1 Pedro 5:6.

15. Tanbasá mak Maromak nia Liafuan la fó lista kona-ba dalan neʼebé ita hatais, hadiʼa an no iha isin neʼebé moos?

¹⁵ Bíblia la fó lista ka ukun-fuan ba ema kristaun kona-ba dalan neʼebé ita hatais, hadiʼa an no iha isin neʼebé moos.  Maromak Jeová lakohi atu hanetik ita-nia liberdade atu hili ka uza ita-nia neon kuandu halo desizaun ruma. Tuir loloos, nia hakarak ita sai ema neʼebé bele uza matenek atu hanoin didiʼak ba Bíblia nia matadalan hodi “hatene buat neʼebé diʼak husi buat neʼebé aat”. (Ebreu 5:14) Importante liu mak Maromak hakarak ita atu halo buat hotu-hotu tanba hadomi nia no maluk sira. (Marcos 12:30, 31) Maski iha matadalan kona-ba dalan neʼebé ita hatais no hadiʼa an, ita bele halo ida-neʼe iha dalan oioin. Ita haree duni ida-neʼe kuandu ema rihun ba rihun husi Maromak Jeová nia povu neʼebé hatais roupa oioin, ho laran-kontente halibur hamutuk iha fatin neʼebé deʼit iha mundu tomak.

16. Oinsá mak mundu nia espíritu kontra Jesus nia hanorin? Ita tenke husu ba ita-nia an pergunta saida deʼit?

¹⁶ Mundu nia espíritu lohi no dada ema rihun ba rihun atu  buka ksolok hodi buka liu osan no sasán sira. Maibé, Jesus hatete: “Laʼós ema nia rikusoin mak halo ema moris liu.” (Lucas 12:15) Jesus la hanorin ema katak sira presiza hewai, ka nega sira-nia an. Maibé, nia hanorin katak ema neʼebé iha moris kontente neʼebé loos mak ema neʼebé “kiak iha laran”, neʼe katak sira neʼebé hatene sira-nia presiza ba buat espirituál nian. Sira mós presiza iha “matan diʼak”, neʼe katak sira fó atensaun liu ba buat espirituál nian iha sira-nia moris. (Mateus 5:3; 6:22, 23) Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu fiar duni ba buat neʼebé Jesus hanorin ka lae? Ka haʼu tuir “lia-bosok nia aman” nia hakarak? (Joao 8:44) Haʼu-nia liafuan, haʼu-nia hakarak, no haʼu-nia dalan moris nian hatudu saida kona-ba haʼu-nia an?’—Lucas 6:45; 21:34-36; 2 Joao 6.

17. Sira neʼebé fó atensaun liu ba buat espirituál nian simu bensaun saida deʼit?

¹⁷ Jesus hatete: “Matenek hatudu an loloos hodi ninia hahalok sira.” (Mateus 11:19) Hanoin toʼok buat diʼak neʼebé akontese ba ema neʼebé fó atensaun liu ba buat espirituál nian iha sira-nia moris. Hodi halo serbisu Reinu nian, ida-neʼe halo sira sente kmaan. (Mateus 11:29, 30) Tanba sira kontente ho buat neʼebé sira iha no la buka demais osan no sasán, sira bele uza tempu barak liu ho sira-nia família no maluk kristaun sira. (1 Timoteo 6:9, 10) Tan neʼe, sira sees husi hanoin demais kona-ba sira-nia moris, la sente laran-kiʼik, no iha kalan sira bele toba-dukur. (Eclesiastes 5:12) Sira sente haksolok tebetebes atu ajuda ema seluk iha dalan oioin. (Apostolu 20:35) Sira iha “esperansa waʼin liután” no sente dame iha sira-nia laran no kontente. (Roma 15:13; Mateus 6:31, 32) Bensaun hirak-neʼe mak folin-boot tebes!

18. Tuir Bíblia, sé mak ita-nia inimigu? Oinsá mak nia funu hasoru ita? Oinsá mak ita funu hasoru nia?

¹⁸ Maromak proteje sira neʼebé hela nafatin iha nia domin husi Satanás. Satanás lakohi ema kristaun atu adora Maromak, iha moris neʼebé kontente, no atu hetan moris  rohan-laek. (1 Pedro 5:8) Paulo hatete: “Basá ita la halo funu hasoru ema deʼit, maibé ho babeur diabu nian neʼebé ukun otas neʼe.” (Efeso 6:12) Kuandu ita “halo funu” dala barak ita hasoru ita-nia inimigu oin ho oin, laʼós husi fatin dook ka husi subar-fatin ruma. Liután neʼe, tanba Diabu mak “ukun otas neʼe”, ida-neʼe hatudu katak nia ho neon halo planu ba nia anju aat sira atu ataka ema kristaun.

19. Saida mak ema kristaun nia hatais funu nian neʼebé mai husi Maromak?

¹⁹ Maski ita fraku no ladún iha forsa atu kontra hasoru Satanás, maibé ita bele manán. Oinsá? Hodi tau “hatais funu nian” neʼebé mai husi Maromak. (Efeso 6:13) Iha Efeso 6:14-18 esplika kona-ba ida-neʼe: “Matan-moris bá, ho lia-loos nuʼudar imi-nia futu-kabun, ho moris loos atu tahan imi-nia hirus-matan; ho imi-nia laran-kmaus atu haklaken liafuan diʼak dame nian nuʼudar imi-nia sapatu. Lori fiar nuʼudar imi-nia eskudu ba nafatin, basá ho nia, imi bele bá hasoru rama ho ahi neʼebé mai husi Diabu. Simu maksoin atu taka imi-nia ulun no Maromak futar-lia nuʼudar surik neʼebé espíritu fó ba imi. Halo buat hotu neʼe hodi harohan, no husu Maromak nia tulun. Hamulak nafatin bá, nuʼudar espíritu lori imi.”

20. Oinsá mak ema kristaun sira la hanesan ho soldadu?

²⁰ Tanba Maromak mak fó hatais funu nian, ida-neʼe sempre proteje ita, naran katak ita hatais ida-neʼe nafatin. Soldadu sira la halo funu tan kuandu situasaun dame tiha ona. Maibé ema kristaun sira nafatin luta makaʼas hodi funu hasoru Diabu no sei la para halo ida-neʼe toʼo Maromak halakon Satanás nia mundu neʼe no hatama anju aat sira iha rai-kuak neʼebé laiha rohan. (Apokalipse 12:17; 20:1-3) Se Ita luta hasoru daudaun fraku ruma ka hakarak neʼebé sala, Ita labele rende an. Atu laran-metin nafatin ba Maromak Jeová ita hotu tenke “ukun” ita-nia isin. (1 Korinto 9:27) Loos duni, se ita sente katak ita la funu hasoru buat ruma, tuir loloos neʼe hatudu katak ita presiza duni kuidadu.

21. Hodi halo saida deʼit mak ita bele manán iha funu espirituál nian?

 ²¹ Satán ita la bele manán funu neʼe hodi ita rasik nia kbiit. Entaun, Paulo fó-hanoin mai ita katak ita presiza “hamulak nafatin” ba Maromak Jeová. Iha tempu neʼebé hanesan, ita tenke rona ba Maromak Jeová hodi estuda Ninia Liafuan. No mós nafatin halibur hamutuk ho “maluk funu-naʼin”, tanba sira mós bele ajuda ita iha funu neʼe. (Filemon 2; Ebreu 10:24, 25) Sira neʼebé laran-metin hodi halo buat hirak-neʼe sei manán funu neʼe. Laʼós neʼe deʼit maibé kuandu ema kontra hasoru sira-nia fiar, sira bele hamriik metin hodi defende lia-loos.

22, 23. (a) Tanbasá mak ita tenke prontu nafatin atu defende ita-nia fiar? Ita tenke husu ita-nia an pergunta saida deʼit? (b) Iha kapítulu tuirmai sei koʼalia kona-ba saida?

²² Jesus hatete: “Imi laʼós mundu neʼe nian . . . tan neʼe mak mundu odi imi.” (Joao 15:19) Entaun ema kristaun sira tenke prontu nafatin atu defende sira-nia fiar no halo ida-neʼe ho respeitu no hatudu laran-kmaus. (1 Pedro 3:15) Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu komprende ka lae, tanbasá Testemuña ba Jeová hamriik metin atu halo tuir Maromak duké tuir ema mundu nia hanoin? Kuandu haʼu hasoru buat ruma neʼebé koko haʼu-nia fiar, haʼu loloos fiar buat neʼebé Bíblia no atan laran-metin no matenek hatete? (Mateus 24:45; Joao 17:17) Haʼu prontu ka lae, atu halo buat neʼebé loos iha Maromak Jeová nia oin maski haʼu hatene katak ema seluk sei la simu haʼu? No mós, haʼu sente kontente kuandu haʼu halo ida-neʼe ka lae?’—Salmo 34:2; Mateus 10:32, 33.

²³ Maibé, dala barak kuandu ita hakaʼas an atu haketak an husi mundu neʼe, Satanás bele koko ita iha dalan seluk tan. Porezemplu, hanesan temi tiha ona, Diabu koko atu lohi Maromak Jeová nia atan sira atu tuir mundu neʼe liuhusi atividade halimar nian. Oinsá mak ita bele iha laran neʼebé moos hodi hili atividade halimar nian neʼebé diʼak? Kapítulu tuirmai sei koʼalia kona-ba ida-neʼe.