Skip to content

Skip to table of contents

LISAUN ESTUDU 9

Domin no justisa iha Izraél antigu

Domin no justisa iha Izraél antigu

“Nia hadomi hahalok loos no justisa. Mundu tomak nakonu ho Jeová nia domin neʼebé laran-metin.”​—SAL 33:5.

KNANANUK 3 Ami-nia forsa no esperansa

IHA LISAUN NEʼE *

1-2. (a) Saida mak ita hotu hakarak? (b) Ita bele fiar saida?

ITA hotu hakarak ema hadomi no hatudu justisa ba ita. Se ita la hetan domin no justisa beibeik, karik neʼe sei halo ita sente folin-laek no lakon esperansa.

2 Jeová hatene katak ita hakarak tebes hetan domin no justisa. (Sal 33:5) Bainhira ita estuda didiʼak Ukun-Fuan neʼebé Jeová fó ba nasaun Izraél liuhusi Moisés, ita bele fiar katak ita-nia Maromak hadomi tebes ita no hakarak ema hatudu justisa ba ita. Se agora ita sente laran-triste loos tanba la hetan domin ka justisa, hanoin kona-ba oinsá Moisés nia Ukun-Fuan * hatudu sai katak Jeová hanoin ninia povu.

3. (a) Hanesan esplika iha Roma 13:8-10, saida mak ita sei aprende bainhira ita estuda Moisés nia Ukun-Fuan? (b) Iha lisaun neʼe ita sei buka resposta ba pergunta saida deʼit?

3 Bainhira ita estuda Moisés nia Ukun-Fuan, ita sei aprende kona-ba sentimentu husi Jeová, Maromak domin nian. (Lee Roma 13:8-10.) Iha lisaun neʼe, ita sei estuda ukun-fuan balu neʼebé Maromak fó ba ema Izraél no hatán ba pergunta sira tuirmai: Tanbasá mak Moisés nia Ukun-Fuan bazeia ba domin? Tanbasá mak Moisés nia Ukun-Fuan anima ema atu hatudu justisa? Oinsá mak ema neʼebé iha podér tenke aplika Moisés nia Ukun-Fuan? No Moisés nia Ukun-Fuan proteje liu sé? Resposta ba pergunta sira-neʼe bele fó kmaan mai ita, fó esperansa no halo ita hakbesik liután ba ita-nia Aman domin nian.​—Após 17:27; Rom 15:4.

UKUN-FUAN NEʼEBÉ BAZEIA BA DOMIN

4. (a) Tanbasá mak ita bele dehan katak Moisés nia Ukun-Fuan bazeia ba domin? (b) Tuir liafuan neʼebé hakerek iha Mateus 22:36-40, Jesus tau fokus ba mandamentu saida deʼit?

4 Ita bele dehan katak Moisés nia Ukun-Fuan bazeia ba domin tanba domin mak book Jeová atu halo buat hotu. (1 João 4:8) Jeová halo ukun-fuan hotu bazeia ba mandamentu rua, neʼe mak hadomi Maromak no hadomi Ita-nia maluk. (Lev 19:18; Deut 6:5; Lee Mateus 22:36-40.) Tan neʼe ukun-fuan 600 resin neʼebé bolu nuʼudar Moisés nia Ukun-Fuan hanorin ita kona-ba Jeová nia domin. Mai ita haree ezemplu balu.

5-6. Saida mak Jeová hakarak kaben-naʼin sira halo, no Jeová hatene saida? Fó toʼok ezemplu.

5 Laran-metin ba Ita-nia kaben, no tau matan ba Ita-nia oan. Jeová hakarak kaben-naʼin sira atu haburas sira-nia domin neʼebé bele dura nafatin. (Gén 2:24; Mt 19:3-6) Sala seksuál ka adultériu mak hahalok ida neʼebé aat tebes. Tan neʼe mak ukun-fuan númeru hitu husi Ukun-Fuan Sanulu bandu atu labele halo sala seksuál. (Deut 5:18) Neʼe mak sala “hasoru Maromak” no hahalok aat tebes neʼebé ema ida hatudu ba ninia kaben. (Gén 39:7-9) Vítima husi kaben neʼebé halo sala seksuál bele sente laran-kanek ba tinan barak.

6 Jeová hatudu interese kona-ba oinsá kaben-naʼin sira haree malu. Nia hakarak ema Izraél sira atu hatudu hahalok diʼak ba sira-nia feen. Laʼen neʼebé respeitu Moisés nia Ukun-Fuan sei hadomi nia feen no la soe nia feen tanba razaun kiʼik sira. (Deut 24:1-4; Mt 19:3, 8) Maibé se problema sériu mosu no laʼen ida soe nia feen, nia tenke fó surat soe-malu nian. Surat neʼe proteje feto ida husi akuzasaun falsu kona-ba sala seksuál. Liután neʼe, antes laʼen ida bele fó surat soe-malu nian ba ninia feen, nia presiza koʼalia ho katuas sira iha sidade. Hodi halo nuneʼe, katuas sira sei iha oportunidade atu koko ajuda kaben-naʼin neʼe. Dala ruma Jeová la hanetik bainhira mane Izraél ida soe ninia feen ho razaun neʼebé hanoin an deʼit. Maski nuneʼe, nia haree feen neʼe nia matan-been no sente ninia laran-kanek.​—Mal 2:13-16.

Jeová hakarak oan sira atu sente seguru nuʼudar inan-aman haboot sira no hanorin sira ho domin (Haree parágrafu 7-8) *

7-8. (a) Jeová haruka inan-aman atu halo saida? (Haree dezeñu iha livru oin.) (b) Lisaun saida mak ita aprende?

7 Moisés nia Ukun-Fuan mós hatudu katak Jeová hanoin tebes oan sira-nia diʼak. Jeová haruka inan-aman sira atu tau matan ba oan sira-nia presiza isin nian no espirituál nian. Inan-aman tenke uza oportunidade hotu atu ajuda sira-nia oan komprende no hafolin Jeová nia Ukun-Fuan no hadomi nia. (Deut 6:6-9; 7:13) Razaun ida Jeová fó kastigu ba ema Izraél mak tanba sira trata aat sira-nia oan. (Jer 7:31, 33) Inan-aman labele trata aat sira-nia oan, maibé tenke hafolin sira nuʼudar liman-rohan no prezente husi Jeová.​—Sal 127:3.

8 Lisaun: Jeová hatudu interese kona-ba oinsá kaben-naʼin sira haree malu. Nia hakarak inan-aman hadomi sira-nia oan, no nia sei tesi-lia ba inan-aman se sira trata aat sira-nia oan.

9-11. Tanbasá mak Jeová fó ukun-fuan atu bandu ema labele kaan?

9 Labele kaan. Ukun-fuan ikus husi Ukun-Fuan Sanulu bandu ema atu labele kaan, ka haburas hakarak neʼebé sala kona-ba buat neʼebé ema seluk nian. (Deut 5:21; Rom 7:7) Jeová fó ukun-fuan neʼe atu hanorin lisaun importante ida. Nia hakarak ninia povu proteje sira-nia laran, katak sira-nia hanoin no sentimentu. Nia hatene katak hahalok aat komesa husi hanoin no sentimentu neʼebé aat. (Prov 4:23) Se ema Izraél ida husik hanoin sala sai buras iha nia laran, rezultadu mak nia sei la hatudu domin ba ema seluk. Porezemplu, Liurai David mak ema diʼak, maibé iha tempu ida nia monu ba lasu neʼe. Nia kaan mane seluk nia feen. Hakarak neʼe lori nia ba sala. (Tgo 1:14, 15) David halo sala seksuál, lohi feto neʼe nia laʼen, no tuirmai haruka ema oho nia.​—2 Sam 11:2-4; 12:7-11.

10 Jeová hatene bainhira ema Izraél ida kontra ukun-fuan kona-ba kaan tanba nia bele haree ema nia laran. (1 Krón 28:9) Ukun-fuan neʼe hatudu ba ninia povu katak sira tenke hasees an husi hanoin neʼebé bele lori ba hahalok aat. Jeová mak Aman neʼebé domin no matenek.

11 Lisaun: Jeová la haree deʼit ba ema husi liʼur maibé nia haree ita ema oinsá loos iha laran. (1 Sam 16:7) Ita labele subar ita-nia hanoin, sentimentu no hahalok husi nia. Nia gosta haree buat diʼak husi ita. No nia hakarak ita atu buka-hatene no kontrola hanoin sala antes neʼe hamosu hahalok sala.​—2 Krón 16:9; Mt 5:27-30.

UKUN-FUAN NEʼEBÉ HABURAS JUSTISA

12. Moisés nia Ukun-Fuan hanorin ita saida?

12 Moisés nia Ukun-Fuan mós hanorin ita katak Jeová hadomi justisa. (Sal 37:28; Isa 61:8) Nia fó ezemplu perfeitu kona-ba oinsá hatudu justisa ba ema seluk. Bainhira ema Izraél halo tuir Jeová nia ukun-fuan sira neʼebé justu no loos, nia haraik bensaun ba sira. Bainhira sira la halo tuir, sira hetan terus. Hanoin toʼok ukun-fuan rua tan husi Ukun-Fuan Sanulu.

13-14. Ukun-fuan rua primeiru husi Ukun-Fuan Sanulu haruka ema Izraél atu halo saida? Oinsá mak halo tuir ukun-fuan sira-neʼe lori benefísiu ba ema Izraél?

13 Adora Jeová mesak deʼit. Ukun-fuan rua primeiru husi Ukun-Fuan Sanulu haruka ema Izraél atu adora Jeová mesak deʼit no fó avizu kona-ba labele adora estátua. (Éx 20:3-6) Ukun-fuan sira-neʼe laʼós ba Jeová nia diʼak, maibé lori benefísiu ba ninia povu. Bainhira ninia povu laran-metin ba nia, sira moris diʼak. Bainhira sira adora maromak husi nasaun seluk, sira hetan terus.

14 Hanoin toʼok kona-ba ema Kanaan. Sira adora estátua sira duké adora Maromak loos neʼebé moris. Rezultadu mak, sira halo hahalok neʼebé foʼer tebes. (Sal 115:4-8) Iha sira-nia adorasaun sira hafoʼer sira-nia an ho hahalok seksuál no mós hasaʼe sira-nia oan nuʼudar sakrifísiu. Nuneʼe mós bainhira ema Izraél la halo tuir Jeová no hili atu adora estátua sira, sira hamoe sira-nia an no lori susar ba sira-nia família. (2 Krón 28:1-4) Ema neʼebé iha podér husik tiha Jeová nia prinsípiu kona-ba justisa. Sira uza sala sira-nia podér no hanehan ema fraku no kbiit-laek. (Eze 34:1-4) Jeová fó avizu ba ema Izraél katak nia sei tesi-lia ba sira neʼebé trata aat feto no labarik sira neʼebé kbiit-laek. (Deut 10:17, 18; 27:19) Maibé Jeová haraik bensaun ba ninia povu bainhira sira laran-metin ba nia no hatudu justisa.​—1 Reis 10:4-9.

Jeová hadomi ita no hatene bainhira ema la hatudu justisa ba ita (Haree parágrafu 15)

15. Lisaun saida mak ita aprende kona-ba Jeová?

15 Lisaun: Labele fó sala ba Jeová bainhira ninia atan sira la halo tuir ninia prinsípiu no lori susar ba ninia povu. Maibé, Jeová hadomi ita no hatene bainhira ema la hatudu justisa ba ita. Nia hatene didiʼak ita-nia terus no hanoin ita liu fali inan ida hanoin ninia bebé. (Isa 49:15) Maski karik nia la hadiʼa kedas situasaun aat neʼe, maibé iha tempu neʼebé loos nia sei tesi-lia ba ema aat sira neʼebé la arrepende an hodi trata aat ema seluk.

OINSÁ APLIKA UKUN-FUAN?

16-18. Moisés nia Ukun-Fuan aplika ba situasaun saida deʼit iha ema nia moris? Lisaun saida mak ita aprende husi ida-neʼe?

16 Moisés nia Ukun-Fuan aplika ba situasaun oioin iha ema Izraél nia moris, tan neʼe katuas sira neʼebé iha podér tenke tesi-lia ba Jeová nia povu ho justu. Sira iha responsabilidade atu tesi-lia ba problema espirituál no mós haksesuk malu ka krime ruma. Haree toʼok ezemplu balu tuirmai.

17 Se ema Izraél ida oho ema ida, nia labele hetan kedas kastigu-mate. Katuas sira husi ninia sidade tenke buka-hatene situasaun antes deside se ema neʼe merese atu hetan kastigu-mate. (Deut 19:2-7, 11-13) Katuas sira mós tenke tesi-lia ba buat oioin iha moris loroloron nian, hanesan rezolve problema kona-ba ema nia sasán ka rezolve problema kaben nian. (Éx 21:35; Deut 22:13-19) Bainhira katuas sira hatudu justisa no ema Izraél halo tuir Ukun-Fuan, ema hotu hetan benefísiu, no nasaun neʼe lori glória ba Jeová.​—Lev 20:7, 8; Isa 48:17, 18.

18 Lisaun: Jeová interese ba situasaun oioin iha ita-nia moris. Nia hakarak ita atu hatudu justisa no domin ba ema. No nia haree buat neʼebé ita koʼalia no halo, maski bainhira ita mesak iha ita-nia uma.​—Ebr 4:13.

19-21. (a) Katuas no juís sira tenke hatudu hahalok saida ba Maromak nia povu? (b) Oinsá mak Moisés nia Ukun-Fuan proteje ema, no lisaun saida mak ita aprende husi ida-neʼe?

19 Jeová hakarak proteje ninia povu Izraél husi nasaun viziñu nia influénsia aat. Tan neʼe, nia haruka katuas no juís sira atu aplika Ukun-Fuan hodi la todan ba sorin. No ema neʼebé iha podér atu tesi-lia labele trata aat Maromak nia povu, maibé tenke hadomi justisa.​—Deut 1:13-17; 16:18-20.

20 Jeová hatudu laran-sadiʼa ba ninia povu, tan neʼe nia fó ukun-fuan atu proteje sira hodi bele hetan justisa. Porezemplu, Ukun-Fuan bele hanetik ema atu la duun matak ema seluk kona-ba krime ida. Baibain se ema ida duun ema ruma, nia iha direitu atu hatene sé mak duun nia. (Deut 19:16-19; 25:1) No antes deside katak nia halo sala, tenke iha evidénsia husi sasin naʼin-rua. (Deut 17:6; 19:15) Oinsá se ema Izraél ida halo krime neʼebé iha sasin naʼin-ida deʼit? Ema neʼe labele hanoin katak nia sei la hetan kastigu. Jeová haree buat neʼebé nia halo. Iha família laran, aman sira iha podér, maibé podér neʼe iha limite. Iha problema família nian balu neʼebé katuas sira husi sidade iha responsabilidade atu envolve an no foti desizaun ikus.​—Deut 21:18-21.

21 Lisaun: Jeová hatudu ezemplu perfeitu; nia nunka hatudu hahalok la justu. (Sal 9:7) Nia fó kolen ba sira neʼebé halo tuir ninia prinsípiu, maibé nia fó kastigu ba sira neʼebé uza sala sira-nia podér. (2 Sam 22:21-23; Eze 9:9, 10) Ema balu karik halo hahalok aat no haree hanesan la hetan kastigu, maibé bainhira Jeová deside katak tempu toʼo ona, nia sei tesi-lia duni ba sira. (Prov 28:13) No se sira la arrepende an, sira sei hatene katak “monu ba Maromak neʼebé moris nia liman mak buat neʼebé halo ema taʼuk”.​—Ebr 10:30, 31.

UKUN-FUAN PROTEJE LIU SÉ?

Bainhira rezolve problema, katuas sira tenke banati-tuir Jeová nia domin no justisa ba ninia povu (Haree parágrafu 22) *

22-24. (a) Moisés nia Ukun-Fuan proteje liu sé, no saida mak ita aprende kona-ba Jeová? (b) Éxodo 22:22-24 fó avizu saida?

22 Moisés nia Ukun-Fuan proteje liu ema neʼebé labele proteje sira-nia an hanesan oan-kiak, feto-faluk, no ema estranjeiru. Maromak hatete ba juís sira iha Izraél: “Imi labele bobar lia-loos bainhira tesi-lia ba ema estranjeiru ka oan-kiak, no imi labele hadau feto-faluk nia roupa hodi sai nuʼudar garantia ba buat neʼebé nia debe.” (Deut 24:17) Jeová hatudu interese ba ema neʼebé labele defende an. No nia fó kastigu ba ema neʼebé trata aat sira.​—Lee Éxodo 22:22-24.

23 Moisés nia Ukun-Fuan mós proteje ema iha família laran husi krime seksuál hodi bandu hahalok sala seksuál hotu ho ema ruma iha família. (Lev 18:6-30) Jeová nia povu haree hahalok krime neʼe hanesan mós Jeová haree, sira hakribi hahalok neʼe. Sira la hanesan ema iha nasaun sira neʼebé haleʼu Izraél, neʼebé husik deʼit ka simu deʼit hahalok neʼe.

24 Lisaun: Jeová hakarak ema sira neʼebé nia fó podér atu hatudu interese ho domin ba ema neʼebé sira tau matan. Nia odi krime seksuál no hakarak atu ema hotu, liuliu sira neʼebé labele defende an, atu simu protesaun no justisa.

“UKUN-FUAN MAK LALATAK BA BUAT DIʼAK NEʼEBÉ ATU MAI”

25-26. (a) Tanbasá mak ita bele dehan katak domin no justisa mak hanesan iis no moris? (b) Saida mak ita sei aprende iha lisaun tuirmai iha série neʼe?

25 Domin no justisa mak hanesan iis no moris. Iis no moris tenke laʼo hamutuk, nuneʼe mós ho domin no justisa. Bainhira ita fiar katak Jeová hatudu justisa ba ita, ita-nia domin ba nia mós sai boot liután. Bainhira ita hadomi Maromak no ninia prinsípiu sira, neʼe sei book ita atu hadomi ema seluk no hatudu justisa ba sira.

26 Aliansa Ukun-Fuan nian ajuda ema Izraél atu iha relasaun diʼak ho Jeová. Maibé, Maromak nia povu la presiza tan atu halo tuir Moisés nia Ukun-Fuan bainhira Jesus kumpre ona, no neʼe troka fali ho buat neʼebé diʼak liu. (Rom 10:4) Apóstolu Paulo dehan katak “Ukun-Fuan mak lalatak ba buat diʼak neʼebé atu mai”. (Ebr 10:1) Iha lisaun tuirmai iha série neʼe ita sei aprende kona-ba buat diʼak sira-neʼe no tanbasá mak importante atu hatudu domin no justisa iha kongregasaun Kristaun.

KNANANUK 109 Hadomi malu tebetebes husi laran

^ par. 5 Neʼe mak lisaun primeiru husi lisaun haat iha série ida. Lisaun neʼe sei esplika tanbasá ita bele fiar katak Jeová hanoin ita. Lisaun tolu seluk sei fó sai iha Livru Haklaken fulan-Maiu 2019. Lisaun sira-neʼe sei koʼalia kona-ba oinsá Jeová hatudu domin no justisa iha kongregasaun Kristaun, oinsá katuas sira proteje kongregasaun no oinsá inan-aman bele proteje sira-nia oan husi abuza seksuál, no oinsá ita bele fó kmaan ba ema neʼebé hetan abuza seksuál kuandu nia sei kiʼik.

^ par. 2 ESPLIKASAUN BA FRAZE: Ukun-fuan 600 resin neʼebé Jeová fó ba ema Izraél liuhusi Moisés dala ruma bolu nuʼudar “Ukun-Fuan”, “Ukun-Fuan Moisés nian”, “Moisés nia Ukun-Fuan”, no “mandamentu sira”. Liután neʼe, livru lima primeiru iha Bíblia (Génesis toʼo Deuteronómio) dala barak bolu nuʼudar Ukun-Fuan. Dala ruma fraze neʼe refere ba Eskritura Lian Ebraiku tomak.

^ par. 60 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Feto Izraél ida prepara daudaun ai-han no koʼalia hamutuk ho ninia oan-feto sira. Iha kotuk, ninia laʼen treinu oan-mane atu tau matan ba bibi-malae.

^ par. 64 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Katuas sira iha sidade nia portaun ho domin ajuda feto-faluk ida no ninia oan neʼebé negosiante trata aat.