Tuir loloos, iha buat balu neʼebé ema kristaun ida presiza atu hanoin. Primeiru, ita tenke hatudu laran-moos iha buat hotu neʼebé ita halo. Ita iha responsabilidade atu halo tuir governu nia lei sira, naran katak neʼe la kontra Jeová nia lei. (Mateus 22:21; Roma 13:1, 2; Ebreu 13:18) Ita mós hakaʼas an atu hatudu respeitu ba ita-nia rai nia kostume sira no atu ‘hadomi ita-nia maluk hanesan ita-nia an rasik’. (Mateus 22:39; Roma 12:17, 18; 1 Tesalónika 4:11, 12) Hodi halo tuir matadalan sira-neʼe bele ajuda ema kristaun sira iha rai oioin atu foti desizaun kona-ba saida mak sira sei halo.

Iha rai barak, ema la presiza atu fó osan ba funsionáriu se ema neʼe iha direitu atu simu buat neʼe. Iha rai sira hanesan neʼe, funsionáriu sira simu ona sira-nia kolen husi governu no la hein atu simu liu fali ida-neʼe. Tuir loloos, iha rai barak, se funsionáriu simu osan ka husu osan tanba serbisu ruma neʼebé nia halo ba ema, maski serbisu neʼe mak ninia serbisu baibain, entaun neʼe kontra lei. Iha rai sira hanesan neʼe, pergunta kona-ba atu fó buat ruma ka lae ba funsionáriu sira, la importante tanba ema kristaun sira hatene ona katak neʼe sala.

Maibé rai balu la iha lei atu bandu ida-neʼe. Funsionáriu balu aproveita sira-nia pozisaun hodi hetan osan ka buat seluk husi ema neʼebé mai buka sira-nia ajuda, no dala ruma sira mós lakohi atu ajuda se sira la simu buat ruma uluk. Sira husu osan husi ema neʼebé mai atu legaliza sira-nia sertidaun kazamentu, ka trata dokumentu ruma, halo viza, no buat seluk tan. Se funsionáriu neʼe la simu buat ruma uluk, entaun nia bele kria problema atu halo susar ba ema hodi hetan buat neʼebé loloos mak sira-nia direitu atu hetan. Ezemplu ida mak iha rai ida, se bombeirus atende emerjénsia ruma, sira la rega kedas ahi se sira seidauk simu uluk osan.

 Iha fatin sira neʼebé funsionáriu barak husu ka hein ema atu fó osan, karik ita sente katak ita la bele duni hasees an husi toman ida-neʼe. Osan neʼebé ita fó bainhira funsionáriu ida halo serbisu ba ita neʼebé legál no baibain deʼit, ema kristaun balu haree osan neʼe nuʼudar parte husi folin neʼebé ita selu ba ema nia serbisu, hanesan sira-nia kolen. Maibé ita tenke kuidadu se ita hela iha fatin neʼebé iha korrupsaun barak, tanba ita lakohi atu halo buat neʼebé Maromak la simu, hanesan fó osan atu simu buat ruma neʼebé ilegál. Dala ruma ema fó osan ba funsionáriu ida atu hetan buat ruma neʼebé tuir loloos, sira la iha direitu atu hetan. Ka sira fó buat ruma ba polísia tan deʼit atu sira lalika selu multa ba sala ruma neʼebé sira halo. Sala atu apoia korrupsaun hodi fó ba ema osan ka prezente ruma, no sala mós se ita mak ida neʼebé simu, tanba neʼe la tuir buat neʼebé justisa.—Êxodo (Keluaran) 23:8; Deuteronômio (Ulangan) 16:19; Provérbios (Amsal) 17:23.

Ema kristaun barak neʼebé maduru tanba treinu ona sira-nia konxiénsia, sira sente la diʼak atu fó osan bainhira funsionáriu ida husu. Sira sente katak ida-neʼe atu apoia deʼit korrupsaun. Tan neʼe, bainhira ema husu osan ka buat seluk, sira nunka fó.

Depende ba rai ida-idak nia situasaun no kostume, karik ema ida bele hili atu fó buat ruma atu hatudu agradese tanba serbisu neʼebé ema ida atu halo ba sira. Dala ruma, serbisu neʼebé ita presiza funsionáriu ida atu halo, sira bele demora ka dada tempu. Iha situasaun hanesan neʼe, karik ema ida hili atu fó buat ruma hodi hatudu agradese ba funsionáriu neʼe atu nia la bele demora hodi halaʼo prosesu neʼe. Ema kristaun balu, bainhira hetan tiha tratamentu ruma neʼebé gratis iha ospitál, sira fó prezente ruma atu hatudu sira-nia agradese. Sira halo ida-neʼe depois hetan tratamentu neʼe, se lae, karik ema sei hanoin nia hakarak doutór ka enfermeiru trata nia diʼak liu.

Ita la bele temi situasaun ida-idak neʼebé bele mosu iha rai ida-idak, tan neʼe, bainhira atu foti desizaun, importante ba ema kristaun atu iha konxiénsia neʼebé moos no la halo hahalok neʼebé la loos. (Roma 13:1-7; 14:1-6) Sira tenke hasees an husi hahalok neʼebé sei hafoʼer Maromak nia naran ka halo ema seluk sidi. (Mateus 6:9; 1 Korinto 10:32) No sira-nia desizaun mós tenkesér hatudu sira-nia domin ba maluk sira.—Marcos 12:31.

Iha Lucas kapítulu 15 ita bele lee Jesus nia ai-knanoik kona-ba mane ida ho ninia bibi 100. Bainhira bibi ida lakon, mane neʼe husik tiha bibi 99 seluk no laʼo iha rai-fuik toʼo buka-hetan nia. Jesus hatete: “Kuandu nia hetan tiha bibi neʼe, nia tau iha nia kabaas no kontente loos. Kuandu nia toʼo nia uma, nia bolu ninia belun no viziñu sira atu mai hamutuk no nia dehan: ‘Haksolok ho haʼu, tanba haʼu hetan ona haʼu-nia bibi neʼebé lakon.’” Depois neʼe, Jesus dehan: “Haʼu hatete ba imi katak kuandu ema sala-naʼin ida hakribi nia sala, sei iha ksolok boot iha lalehan, duké ho ema loos naʼin sianulu-resin-sia neʼebé la presiza hakribi sala.”—Lucas 15:4-7.

Eskriba no farizeu sira kritika Jesus tanba nia ransu ho ema sala-naʼin no kobradór sira. Entaun Jesus koʼalia liafuan sira-neʼe atu korrije sira-nia hanoin. (Lucas 15:1-3) Se Jesus dehan katak iha ksolok boot iha lalehan bainhira ema sala-naʼin ida hakribi ninia sala no ‘halo loos dalan ba ninia ain’, entaun ita iha rai mós bele haksolok, loos ka lae?—Ebreu 12:13.

Ita haksolok duni bainhira ema ida fila fali ba kongregasaun. Nia presiza hatudu laran-metin nafatin ba Maromak, maibé tanba nia arrepende an ona husi ninia sala, kongregasaun bele simu fali nia. Ita hotu mós kontente tanba nia arrepende an ona. Tan neʼe mak bainhira irmaun-irmán sira rona avizu katak kongregasaun simu fali ema ida, la sala se sira-nia solok book sira atu basa liman ho respeitu.

Iha Jesus nia tempu, ema balu iha Jeruzalein hanoin katak pixina ida iha Betesda bele kura ema nia moras bainhira bee iha pixina neʼe nafurin. (João 5:​1-7) Tan neʼe, ema barak sempre bá fatin neʼe atu kura sira-nia an.

Iha pixina neʼe nia sorin iha fatin ba bee rezerva, no moru mak haketak pixina rua neʼe. Se bee iha pixina Betesda nian tun ona, sira loke odamatan ida hodi bee bele suli tama ba pixina husi baleta iha rai okos. Ida-neʼe mak halo bee leten nafurin.

Iha João 5:4 dehan katak anju ida mak halo bee book an, maibé iha manuskritu importante balu husi lia-gregu, la hakerek liafuan sira-neʼe. Tan neʼe mak tradusaun Bíblia balu la uza eskritura neʼe. Maibé buat neʼebé Bíblia hatete ho klaru mak Jesus kura mane ida neʼebé moras ba tinan 38. Jesus kura kedas nia, no mane neʼe la presiza atu tama bee laran.