1. Tuir 1 Pedro 3:8, tanbasá mak ita gosta atu ransu ho ema neʼebé hanoin ita-nia sentimentu no ita-nia diʼak?

ITA kontente hodi ransu ho ema neʼebé hanoin ita-nia sentimentu no ita-nia diʼak. Sira koko atu tau sira-nia an iha ita-nia situasaun hodi komprende saida mak ita hanoin no sente. Sira hatene ona saida mak ita presiza no oferese ajuda ba ita, dala ruma antes ita husu. Ita hafolin tebes ema hanesan neʼe tanba sira hatudu hahalok “hanoin malu”. *—Lee 1 Pedro 3:8.

2. Tanbasá mak la fasil atu hanoin ema seluk?

² Nuʼudar ema Kristaun, ita hotu hakarak hatudu katak ita hanoin malu. Maibé, la fasil atu halo nuneʼe. Tanbasá? Razaun ida mak ita la perfeitu. (Rom 3:23) Baibain ita hanoin an deʼit. Tan neʼe ita presiza hakaʼas an. No mós, ita balu sente susar atu hanoin ema seluk tanba dalan neʼebé ema haboot ita ka ita-nia pasadu. Razaun seluk mak karik ita hetan influénsia husi ema seluk nia hahalok. Iha loron ikus sira-neʼe, ema barak la hanoin ema seluk nia sentimentu. Sira “hadomi deʼit sira-nia an”. (2 Tim 3:1, 2) Saida mak bele ajuda ita atu manán buat neʼebé hanetik ita atu hanoin ema seluk?

3. (a) Oinsá ita bele haburas liután hahalok hanoin malu? (b) Saida mak ita sei aprende iha lisaun neʼe?

³ Se ita banati-tuir Maromak Jeová no ninia Oan-Mane Jesus Kristu, ita sei haburas liután hahalok hanoin  malu. Jeová mak Maromak neʼebé domin, no nia hatudu ezemplu diʼak liu kona-ba hanoin ema. (1 João 4:8) Jesus banati-tuir ninia Aman nia hahalok ho perfeitu. (João 14:9) Bainhira nia iha rai, nia fó ezemplu kona-ba oinsá ema bele hatudu laran-sadiʼa ba malu. Iha lisaun neʼe, ita sei aprende uluk kona-ba oinsá Jeová no Jesus hanoin ema seluk nia sentimentu. Tuirmai ita sei aprende kona-ba oinsá ita bele banati-tuir sira-nia ezemplu.

4. Oinsá mak Isaias 63:7-9 hatudu katak Jeová hanoin ninia atan sira-nia sentimentu?

⁴ Bíblia hanorin ita katak Jeová hanoin ninia atan sira-nia sentimentu. Porezemplu, hanoin toʼok oinsá Jeová sente bainhira ema Izraél iha tempu antigu hasoru susar. Maromak nia Liafuan dehan: “Durante sira-nia susar hotu, nia mós sente neon-susar.” (Lee Isaias 63:7-9.) Depois neʼe, liuhusi profeta Zacarias, Jeová fó sai katak bainhira ema halo aat ba ninia povu, nia haree ida-neʼe hanesan halo aat ba nia. Jeová hatete ba ninia atan sira: “Ema naran deʼit neʼebé book imi, neʼe hanesan sira tuu haʼu-nia matan-fuan.” (Zac 2:8) Neʼe mak dalan furak liu neʼebé Jeová hatudu katak nia hanoin ninia povu!

5. Fó toʼok ezemplu ida oinsá Jeová halo buat ruma atu ajuda ninia atan sira neʼebé hetan terus.

⁵ Jeová hanoin ninia atan sira neʼebé hetan terus no mós halo buat ruma hodi ajuda sira. Porezemplu, bainhira ema Izraél hetan terus nuʼudar atan iha rai-Ejitu, Jeová komprende sira-nia terus no neʼe book nia atu ajuda sira. Jeová dehan ba Moisés: “Haʼu haree duni haʼu-nia povu nia terus . . . , no haʼu rona ona sira-nia halerik . . . Haʼu hatene didiʼak kona-ba terus neʼebé sira hasoru. Haʼu sei tun bá neʼebá hodi salva sira husi ema Ejitu nia liman.” (Éx 3:7, 8) Tanba Jeová hanoin ninia povu, nia halo sira livre husi atan. Tinan barak liutiha, iha Rai neʼebé Maromak Promete, inimigu ataka ema Izraél. Saida mak Jeová halo? Nia “hanoin tebes sira bainhira sira halerik kona-ba terus neʼebé sira hetan husi  ema neʼebé hanehan sira no husi ema neʼebé halo aat tebes ba sira”. Dala ida tan, ninia sentimentu neʼe book nia atu ajuda ninia povu. Nia haruka juís sira atu salva ema Izraél husi sira-nia inimigu.—Juís 2:16, 18.

6. Fó toʼok ezemplu ida kona-ba oinsá Jeová hatudu katak nia hanoin ema nia sentimentu maski sira-nia hanoin la loos.

⁶ Jeová hatudu nia hanoin ninia povu nia sentimentu maski dala ruma sira-nia hanoin la loos. Hanoin toʼok kona-ba Jonas. Maromak haruka profeta neʼe atu haklaken mensajen tesi-lia nian kontra Nínive. Bainhira sira arrepende an, Maromak deside atu husik sira moris. Maibé, Jonas la kontente ho desizaun neʼe. Nia “sai hirus makaʼas” tanba ninia profesia la sai loos. Maibé Jeová hatudu pasiénsia ba Jonas no ajuda nia atu hadiʼa ninia hanoin. (Jonas 3:10–4:11) Liutiha tempu balu, Jonas komprende saida mak Jeová hanorin ba nia, no Jeová uza nia atu hakerek istória neʼe hodi fó benefísiu ba ita.—Rom 15:4. *

7. Hahalok neʼebé Jeová hatudu ba ninia povu halo ita fiar saida?

⁷ Dalan neʼebé Jeová tau matan ba ninia povu halo ita fiar katak nia hanoin ninia atan sira. Nia hatene ita ida-idak nia susar no terus. Jeová “hatene ho loloos ema nia laran”. (2 Krón 6:30) Nia komprende ita-nia hanoin, emosaun, no fraku hotu. No “nia sei nunka husik [ita] atu hetan tentasaun neʼebé liu fali [ita-nia] kbiit”. (1 Kor 10:13) Promesa neʼe fó duni kmaan ba ita!

8-10. Saida deʼit mak ajuda Jesus atu hanoin ema?

⁸ Bainhira Jesus moris iha rai, nia hanoin ema. Iha buat oioin neʼebé ajuda Jesus atu hanoin ema seluk. Primeiru, Jesus haleno ninia Aman nia hahalok ho perfeitu. Hanesan ninia Aman, Jesus hadomi ema. Maski nia kontente bainhira nia haree buat hotu neʼebé nia ajuda Jeová atu halo, maibé nia “gosta liu mak ema”. (Prov 8:31) Domin book Jesus atu hanoin ema.

⁹ Segundu, hanesan Jeová, Jesus bele hatene ema nia laran. Nia hatene ema nia motivu no sentimentu. (Mt 9:4; João 13:10, 11) Tan neʼe bainhira nia hatene ema sente laran-kanek, ninia sentimentu book nia atu fó kmaan ba sira.—Isa 61:1, 2; Lc 4:17-21.

¹⁰ Terseiru, Jesus rasik hasoru problema balu neʼebé ema hasoru. Porezemplu, Jesus sai boot iha família neʼebé kiak. Jesus aprende atu halo serbisu makaʼas hamutuk ho ninia aman hakiak José. (Mt 13:55; Mc 6:3) No mós karik José mate antes Jesus hahú ninia serbisu haklaken. Entaun karik Jesus sente triste tanba lakon ema neʼebé nia hadomi. No Jesus mós hatene oinsá moris iha família neʼebé iha fiar la hanesan. (João 7:5) Situasaun sira-neʼe no situasaun seluk karik ajuda Jesus atu komprende ema nia susar no sentimentu.

11. Jesus hatudu katak nia hanoin ema liuliu bainhira nia halo saida? Esplika toʼok. (Haree dezeñu iha livru oin.)

¹¹ Jesus hatudu katak nia hanoin ema liuliu bainhira nia halo milagre. Jesus halo milagre laʼós deʼit tanba nia iha responsabilidade. Maibé tanba nia “hanoin  tebes” ema neʼebé hetan susar. (Mt 20:29-34; Mc 1:40-42) Porezemplu, hanoin toʼok Jesus nia sentimentu bainhira nia lori mane tilun-diuk ida dook husi ema-lubun no kura nia ka bainhira nia fó moris-hiʼas ba feto-faluk ida nia oan-mane mesak. (Mc 7:32-35; Lc 7:12-15) Jesus hanoin ema sira-neʼe no hakarak ajuda sira.

12. Oinsá mak João 11:32-35 hatudu katak Jesus hanoin Marta no Maria?

¹² Jesus hatudu katak nia hanoin Marta no Maria. Bainhira nia haree sira triste tanba sira-nia alin Lázaro mate, “Jesus nia matan-been suli”. (Lee João 11:32-35.) Maski Jesus hatene katak nia atu fó moris-hiʼas ba Lázaro, maibé nia tanis. Neʼe laʼós deʼit tanba nia lakon ninia belun diʼak maibé tanba nia komprende no hatene katak ninia belun sira sente triste loos tanba Lázaro mate.

13. Oinsá mak ita hetan anima tanba hatene katak Jesus hanoin ema?

¹³ Ita kontente duni tanba hatene katak Jesus hanoin ema. Ita hadomi nia tanba nia hanoin ema seluk. (1 Ped 1:8) Ita hetan anima tanba hatene katak agora nia ukun daudaun nuʼudar Liurai iha Maromak nia Ukun. Lakleur tan nia sei halakon susar hotu. Tanba Jesus uluk moris nuʼudar ema, nia mak bele hadiʼa situasaun susar no terus neʼebé mosu tanba Satanás nia ukun. Tuir loloos, diʼak duni ba ita tanba ita iha Ukun-Naʼin neʼebé “komprende ita-nia fraku sira”.—Ebr 2:17, 18; 4:15, 16.

14. Tuir Éfeso 5:1, 2, ita hakarak halo saida?

¹⁴ Bainhira ita hanoin kona-ba Jeová no Jesus nia ezemplu, neʼe mós book ita atu hakaʼas an hodi hanoin ema seluk. (Lee Éfeso 5:1, 2.) Ita labele haree ema nia laran hanesan sira. Maski nuneʼe, ita bele koko komprende ema seluk nia sentimentu no presiza. (2 Kor 11:29) La hanesan ho mundu neʼebé hanoin an deʼit, ita hakaʼas an atu la “buka diʼak deʼit ba [ita-nia] an rasik, maibé buka mós ema seluk nia diʼak”.—Flp 2:4.

15. Sé mak presiza liu atu hatudu katak sira hanoin ema?

¹⁵ Katuas kongregasaun presiza liu atu hatudu katak sira hanoin ema. Sira hatene katak sira tenke hatán ba Jeová kona-ba dalan neʼebé sira tau matan ba ninia bibi. (Ebr 13:17) Atu ajuda irmaun-irmán sira, katuas kongregasaun presiza hanoin sira-nia sentimentu. Oinsá mak katuas sira hatudu katak sira hanoin ema?

16. Katuas neʼebé hanoin ema sei halo saida, no tanbasá mak ida-neʼe importante?

¹⁶ Katuas neʼebé hanoin ema sei uza tempu hamutuk ho irmaun-irmán sira. Nia husu pergunta no rona didiʼak ho pasiénsia. Neʼe importante liu bainhira Maromak nia bibi ida hakarak fakar sai ninia sentimentu maibé sente susar atu fó sai ninia liafuan. (Prov 20:5) Bainhira katuas ida prontu atu fó ninia tempu, irmaun-irmán sira sei fiar nia, sai ninia belun, no hadomi nia.—Após 20:37.

17. Irmaun-irmán barak hafolin tebes saida husi katuas sira? Fó toʼok ezemplu ida.

¹⁷ Irmaun-irmán barak dehan katak katuas kongregasaun nia hahalok neʼebé sira hafolin tebes mak sira hanoin ema. Tanbasá? Adelaide hatete: “Fasil liu atu koʼalia ho sira tanba ita hatene katak sira sei komprende ita.” Nia hatutan tan: “Ita bele hatene katak sira hanoin ita liuhusi dalan neʼebé sira hatán ba ita.” Irmaun  ida neʼebé agradese tebes tanba katuas ida hanoin nia, dehan: “Haʼu haree katuas ida nia matan-been nakonu bainhira haʼu konta haʼu-nia situasaun. Haʼu sei nunka haluha ida-neʼe.”—Rom 12:15.

18. Oinsá mak ita bele haburas hahalok hanoin malu?

¹⁸ Laʼós katuas sira deʼit mak presiza hatudu hahalok hanoin malu. Ita hotu bele haburas hahalok neʼe. Oinsá? Koko atu komprende susar neʼebé ita-nia família no irmaun-irmán sira hasoru. Hatudu interese ba joven sira iha kongregasaun no mós sira neʼebé moras, ferik-katuas, no sira neʼebé lakon ema neʼebé sira hadomi tanba mate. Husu sira-nia situasaun. Rona didiʼak bainhira sira fó sai sira-nia sentimentu. Ajuda sira haree katak ita komprende sira-nia situasaun. Oferese ajuda ba sira. Bainhira ita halo nuneʼe, ita hatudu domin neʼebé loos.—1 João 3:18.

19. Tanbasá mak ita presiza prontu atu troka tuir situasaun bainhira ajuda ema seluk?

¹⁹ Bainhira ajuda ema seluk, ita presiza prontu atu troka tuir situasaun. Tanbasá? Tanba ema nia dalan atu hasoru susar mak la hanesan. Ema balu hakarak tebes atu koʼalia, maibé balu lakohi atu koʼalia kona-ba sira-nia problema. Tan neʼe, maski ita hakarak ajuda, maibé ita tenke kuidadu atu la husu pergunta sira neʼebé halo sira sente moe. (1 Tes 4:11) Bainhira ema fó sai sira-nia sentimentu, karik ita la konkorda ho sira. Maski nuneʼe, ita presiza rekoñese katak neʼe mak sira-nia sentimentu. Ita hakarak lalais atu rona no la ansi atu koʼalia.—Mt 7:1; Tgo 1:19.

20. Saida mak ita sei aprende iha lisaun tuirmai?

²⁰ Ita hakarak hatudu katak ita hanoin malu iha kongregasaun, maibé ita mós hakarak hatudu hahalok furak neʼe bainhira haklaken. Oinsá mak ita bele hatudu katak ita hanoin malu bainhira haklaken? Ita sei aprende kona-ba neʼe iha lisaun tuirmai.