1, 2. (a) Buat saida mak halo kontente Maromak nia povu ohin loron? (b) Oinsá mak inan-aman no katuas kongregasaun bele ajuda joven sira atu komprende batizmu katak sá?

KATUAS ida iha kongregasaun dehan ba labarik mane ho tinan 12 naran Christopher: “Haʼu hatene didiʼak ona kona-ba ó husi tempu neʼebé ó foin moris, no haʼu kontente tebes atu rona katak agora ó hakarak hetan batizmu. Haʼu hakarak husu, tanbasá mak ó foti desizaun atu hetan batizmu?” Loos duni, ita hotu kontente tebes atu haree joven barak hetan batizmu tinan-tinan. (Eclesiastes [Pengkhotbah] 12:1) Maibé, irmaun neʼe iha razaun neʼebé loos tanbasá nia husu pergunta hanesan neʼe. Neʼe tanba katuas sira iha kongregasaun, no mós inan-aman kristaun sira presiza hatene ho loloos katak bainhira joven sira halo desizaun atu hetan batizmu, neʼe mai duni husi sira-nia laran no katak sira mós komprende  didiʼak ona kona-ba batizmu, no oinsá ida-neʼe kona sira-nia moris rasik.

² Ita aprende husi Bíblia katak ita-nia dedikasaun no batizmu mak hahú ita-nia moris foun nuʼudar ema kristaun. Neʼe sei lori bensaun barak husi Jeová ba ita-nia moris, maibé mós sei halo Satanás hirus tanba ita kontra hasoru nia. (Provérbios [Amsal] 10:22; 1 Pedro 5:8) Tan neʼe mak inan-aman sira tenke hanorin didiʼak sira-nia oan kona-ba tanbasá mak sai Kristu nia dixípulu importante tebes. Se joven sira neʼebé inan-aman laiha lia-loos, katuas sira iha kongregasaun bele ajuda sira ho domin atu sira bele komprende didiʼak kona-ba dedikasaun no batizmu mak katak sá loos. (Lee Lucas 14:27-30.) Hanesan ho ema atu harii uma, nia presiza prepara didiʼak buat hotu atu bele halo uma ida toʼo hotu, nuneʼe mós joven sira tenke prepara sira-nia an didiʼak antes sira hetan batizmu. Hodi halo nuneʼe, sira bele serbí Jeová ho laran-metin “toʼo rohan”. (Mateus 24:13) Maibé saida mak bele ajuda joven sira atu haburas sira-nia hakarak hodi serbí Jeová iha sira-nia moris tomak? Mai ita haree.

3. (a) Tuir Jesus no apóstolu Pedro nia liafuan, tanbasá mak batizmu importante tebes? (Mateus 28:19, 20; 1 Pedro 3:21) (b) Ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit no tanbasá?

³ Ita mak joven ida neʼebé hakarak mós hetan batizmu ka lae? Se nuneʼe, neʼe mak hakat neʼebé diʼak tebes iha Ita-nia moris. Atu sai Testemuña ba Jeová mak buat kmanek tebes neʼebé Ita halo hodi fó hahiʼi ba Jeová. Liután neʼe batizmu mak hakat ida neʼebé ema kristaun ida tenke halo, no neʼe mós hakat ida atu bele hetan salvasaun iha tempu terus boot. (Mateus 28:19, 20; 1 Pedro 3:21) Bainhira Ita hetan batizmu, Ita hatudu ba ema hotu katak Ita promete ona atu serbí Jeová ba nafatin no Ita hakarak tebes halo tuir promete neʼe. Tan neʼe pergunta sira tuirmai neʼe sei ajuda Ita atu hanoin didiʼak kona-ba Ita-nia an rasik katak Ita prontu ona ka lae atu hetan batizmu: (1) Haʼu-nia hahalok hatudu katak haʼu bele ona hetan batizmu ka lae? (2) Foti desizaun atu hetan batizmu mak haʼu-nia hakarak duni ka lae? (3) Haʼu komprende didiʼak ona kona-ba dedika an ba Jeová ka lae? Mai ita koʼalia hamutuk kona-ba pergunta sira-neʼe.

4, 5. (a) Tanbasá laʼós ema boot deʼit mak bele hetan batizmu? (b) Saida mak hatudu katak ema kristaun ida maduru iha lia-loos?

⁴ Bíblia la dehan katak ema boot deʼit ka ema toʼo ona tinan hira mak foin bele hetan batizmu. Ita lee iha Provérbios (Amsal) 20:11 dehan: “Ema bele hatene se labarik ida iha hahalok loos no moos liuhusi buat neʼebé nia halo.” Labarik mós bele komprende kona-ba hahalok saida mak diʼak no bele dedika ninia an ba Jeová. Tan neʼe, hakat neʼebé joven ida atu foti hodi hetan batizmu mak nia tenke iha hahalok neʼebé maduru no dedika ona ninia an ba Jeová.—Provérbios (Amsal) 20:7.

⁵ Sai maduru katak sá? Liafuan maduru la koʼalia kona-ba ema ida nia idade. Bíblia dehan katak ema neʼebé maduru ona “treinu sira-nia kbiit neʼe atu hatene buat diʼak husi buat aat”. (Ebreu 5:14) Loos duni, ema neʼebé maduru hatene kona-ba saida mak loos iha Jeová nia haree no nia rasik deside ona iha laran atu halo tuir ida-neʼe. Neʼe ajuda nia bele laran-metin nafatin atu la halo hahalok sala. Nia mós la presiza tan ema seluk atu fó-hanoin beibeik katak nia tenke halo buat neʼebé loos. Ba joven neʼebé atu hetan batizmu, nia tenkesér hatudu hahalok laran-metin no halo buat neʼebé loos tuir Jeová nia hakarak maski inan-aman ka ema seluk la haree.—Kompara Filipe 2:12.

6, 7. (a) Konta toʼok situasaun susar saida mak Daniel hasoru bainhira nia iha Babilónia. (b) Oinsá mak Daniel hatudu katak nia maduru tebes?

⁶ Bele ka lae joven ida hatudu hahalok maduru? Hanoin toʼok kona-ba Daniel nia ezemplu. Karik nia sei joven tebes bainhira ema Babilónia foti nia husi ninia inan-aman no lori nia nuʼudar dadur. Derrepente deʼit ninia moris troka, tanba nia tenke bá hela iha fatin neʼebé ema la moris tuir Jeová nia ukun-fuan sira. Maibé, Daniel mós hasoru situasaun susar ida tan iha tempu neʼebá. Ema trata nia hanesan ema neʼebé espesiál tebes iha Babilónia. Husi joven sira hotu neʼebé liurai hili, nia mós ida-neʼebé liurai hili atu serbí iha palásiu. (Daniel 1:3-5, 13) Neʼe mak pozisaun neʼebé diʼak tebes ba Daniel iha Babilónia neʼebé karik nia sei nunka hetan iha Izraél.

⁷ Maibé Daniel sente oinsá? Nia husik ema Babilónia atu troka ninia hahalok no halo nia fiar sai fraku ka lae? Lae duni! Bíblia fó sai katak durante Daniel hela iha Babilónia, nia deside iha nia laran katak nia lakohi halo foʼer nia an ho buat saida deʼit neʼebé iha ligasaun ho adorasaun falsu. (Daniel 1:8) Daniel nia hahalok neʼe hatudu katak nia maduru tebes!

8. Saida mak ita bele aprende husi Daniel nia ezemplu?

⁸ Saida mak ita bele aprende husi Daniel nia ezemplu? Liuhusi ezemplu neʼe ita bele aprende katak ema neʼebé maduru sei laran-metin ba ninia fiar maski hasoru daudaun situasaun susar sira. Nia mak ema neʼebé la husik situasaun mak kontrola ninia hahalok sira. Nia sei la finje sai Maromak nia belun bainhira tuir reuniaun, no iha eskola, nia sai fali mundu nia belun. Maibé, nia mak ema neʼebé laran-metin maski hasoru tentasaun oioin.—Lee Éfeso 4:14, 15.

9, 10. (a) Tanbasá mak diʼak ba joven ida atu hanoin fali kona-ba tentasaun neʼebé nia foin daudauk hasoru? (b) Batizmu katak sá?

⁹ Loos duni, ita hotu hatene katak laiha ema ida mak perfeitu. Ema idade ka joven mós dala ruma halo sala. (Eclesiastes [Pengkhotbah] 7:20) Maibé se Ita hakarak hetan batizmu, diʼak atu buka-hatene uluk Ita iha duni hakarak neʼebé metin ka lae atu halo tuir Jeová nia mandamentu sira. Husu ba Ita-nia an, ‘Haʼu iha toman atu halo tuir beibeik Jeová ka lae?’ Hanoin fali toʼok foin daudauk Ita hasoru tentasaun ruma, Ita halo duni buat neʼebé loos iha situasaun neʼe ka lae? Ita mós hasoru ona situasaun  hanesan Daniel nian ka lae, neʼebé ema balu hakarak Ita atu uza Ita-nia matenek ba Satanás nia mundu neʼe? Bainhira Ita hasoru tentasaun sira hanesan neʼe, Ita sempre hanoin uluk kona-ba Jeová nia hakarak ka lae?—Éfeso 5:17.

¹⁰ Tansá mak importante atu hatene resposta ba pergunta sira-neʼe? Tanba neʼe sei ajuda Ita atu komprende ho loloos katak batizmu mak buat neʼebé importante tebes. Liuhusi batizmu mak Ita hatudu ba ema hotu katak Ita halo ona promete importante ida ba Jeová. Ita promete katak Ita sei hadomi no serbí Jeová ho laran-tomak ba nafatin. (Marcos 12:30) Ema hotu neʼebé hetan ona batizmu tenkesér kumpre duni sira-nia promete ba Jeová iha sira-nia moris tomak.—Lee Eclesiastes (Pengkhotbah) 5:4, 5. ^[1]

11, 12. (a) Ema neʼebé hanoin hela atu hetan batizmu tenke hatene kona-ba saida? (b) Saida mak bele ajuda Ita atu haree batizmu hanesan ho Jeová nia haree?

¹¹ Bíblia dehan katak Maromak Jeová nia povu hotu, inklui mós joven sira “sei fó sira-nia an ho hakarak rasik” atu serbí nia. (Salmo [Mazmur] 110:3) Tan neʼe ema neʼebé hakarak hetan batizmu presiza hatene katak neʼe mak ninia hakarak rasik. Tanbasá? Tanba karik Ita moris mai iha lia-loos ona, tan neʼe Ita presiza hatene didiʼak desizaun neʼebé Ita halo mak Ita rasik nian duni.

¹² Nuʼudar Ita sai boot daudaun, karik Ita mós haree ona ema barak mak hetan batizmu, karik husi ema sira-neʼe balu mak Ita-nia belun ka maun-alin rasik. Maibé Ita tenke kuidadu atu la hanoin katak Ita hakarak hetan batizmu tan deʼit haree ema seluk hetan batizmu, ka tanba Ita sente katak Ita-nia tinan toʼo ona atu hetan batizmu. Oinsá mak Ita bele hatene katak Ita-nia haree kona-ba batizmu hanesan ho Jeová nia haree? Uza tempu atu hanoin didiʼak tanbasá mak batizmu importante tebes. Ita bele haree razaun diʼak barak iha lisaun neʼe no iha lisaun tuirmai.

13. Oinsá mak Ita bele hatene katak desizaun atu hetan batizmu mak mai duni husi Ita-nia laran?

¹³ Dalan neʼebé Ita bele hatene katak desizaun atu hetan batizmu mai duni husi Ita-nia laran mak liuhusi dalan neʼebé ita halo orasaun. Porezemplu, Ita bele husu ba Ita-nia an, ‘Haʼu halo orasaun beibeik ka lae? Haʼu halo orasaun kona-ba buat espesífiku ba Jeová ka lae?’ Resposta ba pergunta sira-neʼe sei ajuda Ita atu hatene Ita iha relasaun neʼebé besik ho Jeová ka lae. (Salmo [Mazmur] 25:4) Dala barak Jeová hatán ba ita-nia orasaun sira liuhusi ninia Liafuan Bíblia. Tan neʼe dalan seluk atu hatene katak Ita hakarak tebes atu hakbesik ba Jeová no serbí nia husi Ita-nia laran mak hodi haree didiʼak kona-ba Ita-nia estuda mesak. (Josué [Yosua] 1:8) Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu estuda beibeik Bíblia ka lae? Haʼu apoia haʼu-nia adorasaun família nian ho laran ka lae?’ Resposta ba pergunta sira-neʼe sei ajuda Ita atu hatene katak desizaun atu hetan batizmu mak Ita rasik nia hakarak duni.

14. Esplika toʼok, tansá mak dedikasaun la hanesan ho batizmu?

¹⁴ Karik iha joven balu ladún komprende ho loloos tanbasá mak dedikasaun la hanesan ho batizmu. Porezemplu, joven balu dehan katak sira dedika ona sira-nia moris ba Jeová maibé loloos sira seidauk prontu atu hetan batizmu. Maibé neʼe loos ka lae? Dedikasaun mak orasaun neʼebé ita halo atu fó-hatene Jeová katak ita promete atu serbí nia ba nafatin. No bainhira ita hetan batizmu, ita hatudu ba ema hotu katak ita halo ona dedikasaun ba Jeová. Tan neʼe, antes hetan batizmu, ita tenke komprende didiʼak kona-ba saida mak dedikasaun ba Jeová.

15. Dedikasaun katak sá?

 ¹⁵ Bainhira ita dedika ita-nia an ba Jeová, ita fó-hatene ba nia katak agora ita fó ona ita-nia moris tomak ba nia. Ita promete ba Jeová katak serbí nia mak buat neʼebé importante liu iha ita-nia moris. (Lee Mateus 16:24.) Promete neʼebé Ita halo ba Jeová mak sériu tebes. (Mateus 5:33) Maibé, oinsá mak Ita bele hatudu katak agora Ita moris deʼit ba Jeová, laʼós tan ba Ita-nia an rasik?—Roma 14:8.

16, 17. (a) Nega ita-nia an katak sá? Fó toʼok ezemplu. (b) Bainhira ema ida dedika ninia an, nia hatete saida ba Jeová?

¹⁶ Mai ita hanoin toʼok kona-ba ai-knanoik neʼe. Ita-nia belun diʼak ida foin fó prezente karreta ida ba ita. Nia entrega karreta nia dokumentu ba Ita no nia dehan: “Agora karreta neʼe ó nian.” Maibé, nia hatutan hodi dehan: “Haʼu mak sei kaer karreta nia xave, no haʼu mak sei lori karreta neʼe, laʼós ó.” Ita sei sente oinsá kona-ba prezente neʼe? Ita sei hanoin oinsá kona-ba Ita-nia belun neʼe?

¹⁷ Bainhira ema ida dedika ninia an ba Jeová, nia dehan ba Jeová: “Haʼu fó haʼu-nia moris ba Ita. Haʼu mak Ita-nian.” Tan neʼe mak Maromak Jeová iha direitu atu husu nia kumpre buat neʼebé nia promete ona ba Jeová. Maibé oinsá se ema neʼe komesa la halo tuir tan Jeová hodi namora subasubar ho ema neʼebé la adora Jeová? Ka oinsá se ema neʼe simu serbisu neʼebé halo nia laiha tempu atu bá haklaken ka tuir reuniaun sira semana-semana? Se nuneʼe, ema neʼe la kumpre ona ninia promete ba Jeová. Neʼe hanesan deʼit ho ema neʼebé fó prezente karreta ba ninia belun, maibé nia mak kaer xave karreta nian. Bainhira ita dedika an ba Jeová, ita dehan: “Haʼu-nia moris tomak ba Ita, laʼós tan ba haʼu-nia an.” Tan neʼe mak ita sempre hakarak halo tuir buat neʼebé Jeová hakarak ita atu halo, maski neʼe laʼós buat neʼebé ita rasik hakarak. Mai ita halo tuir Jesus nia ezemplu. Nia dehan: “Haʼu tun mai husi lalehan laʼós atu halo haʼu-nia hakarak, maibé atu halo ida neʼebé haruka haʼu mai nia hakarak.”—João 6:38.

18, 19. (a) Oinsá mak Rosa ho Christopher nia esperiénsia hatudu katak batizmu mak desizaun ida neʼebé lori bensaun mai ita? (b) Ita sente oinsá kona-ba batizmu?

¹⁸ Husi neʼe ita bele haree katak batizmu mak desizaun neʼebé sériu tebes. Dedika Ita-nia an ba Jeová no hetan batizmu mak buat kmanek neʼebé Ita halo. Joven sira neʼebé hadomi Jeová no komprende didiʼak ona kona-ba dedikasaun katak sá, nunka iha duvida atu dedika sira-nia moris ba Maromak Jeová no hetan batizmu. Sira nunka arrepende an ba sira-nia desizaun neʼe. Joven feto ida naran Rosa neʼebé hetan batizmu ona dehan: “Haʼu hadomi Jeová, haʼu kontente tebes serbí nia, laiha tan buat seluk neʼebé bele halo haʼu kontente hanesan neʼe. Haʼu-nia desizaun atu hetan batizmu mak desizaun neʼebé diʼak tebes iha haʼu-nia moris.”

¹⁹ Oinsá ho Cristopher neʼebé temi ona iha parágrafu primeiru? Nia sente oinsá kona-ba ninia desizaun hodi hetan batizmu bainhira nia foin tinan 12? Nia hatete katak nia haksolok tebes tanba nia halo ona desizaun neʼe. Nia hahú sai pioneiru regulár bainhira nia tinan 17, no iha tinan 18 nia sai atan ba kongregasaun, ohin loron nia serbí iha Betel. Nia dehan: “Batizmu mak desizaun loos neʼebé haʼu halo. Haʼu-nia moris nakonu tebes ho solok neʼebé haʼu hetan hodi halo serbisu ba Jeová no ba ninia organizasaun.” Se Ita hanoin hela atu hetan batizmu, saida mak Ita bele halo atu prepara Ita-nia an? Lisaun tuirmai sei hatán ba pergunta neʼe.