Universu organiza ho didiʼak. Livru Astronomy hatete: “Galáksia sira organiza ho didiʼak hanesan labadain nia knuuk neʼebé forma ho loloos.” Oinsá mak neʼe bele akontese? Sientista sira fiar katak ninia segredu mak materiál ida neʼebé labele haree ho matan mak “kontrola galáksia sira ho didiʼak”.

Oinsá mak universu neʼe bele organiza ho didiʼak? Buat sira-neʼe akontese mesak deʼit ka lae? Haree komentáriu husi sientista famozu ida naran Allan Sandage. Nia mak sientista kona-ba astronomia neʼebé fó influénsia boot ba sientista seluk no nia fiar ba Maromak.

 Nia dehan: “Haʼu labele fiar katak, buat sira-neʼe neʼebé komplikadu no organiza ho didiʼak bele mosu mesak deʼit. Tenke iha ida mak organiza ida-neʼe.”

Universu organiza ho didiʼak atu sustenta moris. Hanoin kona-ba forsa neʼebé halo loro-matan hasai manas ho estavel. Se forsa neʼe mak fraku liu, loro-matan nunka bele iha. Se forsa neʼe mak makaʼas liu, loro-matan lakon tiha ona ba tempu kleur.

Iha mós forsa barak tan iha universu neʼebé presiza atu bele sustenta moris. Hakerek-naʼin kona-ba siénsia naran Anil Ananthaswamy hatete katak se forsa sira-neʼe ida mak diferente, “fitun, planeta no galáksia sira sei la mosu no buat moris hotu sei nunka iha”.

Universu mak fatin neʼebé diʼak ba ema atu hela. Planeta mundu iha atmosfera neʼebé haleʼu ho loloos, bee neʼebé natoon, no fulan ho medida neʼebé perfeitu mak halo mundu iha pozisaun neʼebé estavel. Livru National Geographic hatete katak “só mundu deʼit mak iha ambiente naturais neʼebé diʼak ba ema atu hela”. *

Hakerek-naʼin ida dehan katak, ita-nia sistema solár dook husi fitun sira seluk iha galáksia. Maibé neʼe bele ajuda moris hotu iha mundu neʼe. Se mundu nia pozisaun mak besik liu ba fitun sira maski iha galáksia nia laran kedas ka galáksia nia ninin, radiasaun husi universu bele estraga moris hotu iha mundu neʼe. Maibé, planeta mundu iha fatin neʼebé loos iha galáksia atu moris hotu bele iha.

Bazeia ba buat neʼebé sientista sira aprende kona-ba universu no buat neʼebé iha universu neʼe nia laran, sientista ida naran Paul Davies hatete: “Haʼu labele fiar katak ita moris iha universu neʼe derrepente deʼit ka la ho planu. Ita moris iha universu neʼe tanba iha ona planu ka objetivu.” Paul Davies la dehan katak Maromak mak kria universu no ita ema, maibé Ita hanoin oinsá? Haree hanesan iha Kriadór ida mak planu nanis atu kria Universu no planeta mundu atu bele sustenta moris hotu. Ita mós konkorda ka lae?