Hanorin Ita-nia oan atu hatudu respeitu
Hanorin Ita-nia oan atu hatudu respeitu
LIA-DADOLIN ida husi rai-Kroásia dehan: “Liafuan diʼak bele loke portaun.” Lia-dadolin neʼe iha arti katak kuandu ema koʼalia no hatudu hahalok diʼak, ida-neʼe sei book ema seluk nia laran hodi prontu atu simu ema neʼe no hatudu laran-diʼak ba nia.
Ita sente kontente duni kuandu joven no labarik sira hatudu hahalok diʼak ba ita, loos ka lae? Katuas área nian ida iha rai-Onduras, neʼebé dala barak haklaken uma ba uma ho ema idade oioin, dehan: “Baibain haʼu haree katak labarik neʼebé inan-aman treinu ho didiʼak no iha toman atu hatudu respeitu ba uma-naʼin, ida-neʼe mak book uma-naʼin nia laran, diʼak liu fali haʼu-nia liafuan.”
Ohin loron, ema barak iha mundu neʼe la hatudu respeitu ba malu. Maski nuneʼe, kuandu ema ida hatene oinsá atu hatudu hahalok diʼak ba ema seluk, ida-neʼe bele lori rezultadu diʼak. Liután neʼe, Bíblia fó avizu ba ita hotu, hodi dehan: “Haloos imi-nia moris [“hatudu hahalok diʼak”, MF] tan Kristu nia evanjellu.” (Flp 1:27; 2 Tim 3:1-5) Tan neʼe, importante tebes atu ita hanorin ita-nia oan atu hatudu respeitu ho laran ba ema seluk. Oinsá mak ita bele hanorin sira atu halo ida-neʼe? *
Hanorin liuhusi ita-nia ezemplu
Dala barak, labarik sira banati-tuir hahalok neʼebé sira haree. Tan neʼe, dalan importante ba inan-aman atu hanorin oan sira kona-ba hatudu hahalok diʼak ba ema seluk mak liuhusi sira rasik nia ezemplu. (Deut 6:6, 7) La toʼo atu esplika deʼit ba ita-nia oan kona-ba hatudu respeitu. Ita mós presiza duni atu hatudu ezemplu neʼebé diʼak kona-ba ita-nia hahalok.
Hanoin toʼok kona-ba irmán ida naran Paula. * Paula nia inan mesak deʼit mak haboot nia nuʼudar ema kristaun. Paula iha toman atu hatudu respeitu ba ema seluk. Tanbasá? Nia hatete: “Haʼu-nia amá hatudu ezemplu diʼak, no tan neʼe ami labarik sira sai toman atu hatudu respeitu ba ema seluk.” Ema kristaun ida naran Walter, mós hanorin ninia oan-mane sira atu hatudu respeitu ba sira-nia inan neʼebé laʼós fiar-naʼin. Nia hatete: “Liuhusi haʼu-nia ezemplu rasik haʼu koko atu hanorin haʼu-nia oan-mane sira atu hatudu respeitu ba sira-nia inan. Haʼu nunka koʼalia aat kona-ba haʼu-nia feen.” Walter kontinua nafatin atu hanorin Maromak nia Liafuan ba ninia oan sira, no nia mós husu ajuda ba Maromak Jeová liuhusi orasaun. Agora, ninia oan ida serbí iha sukursál ida husi Testemuña ba Jeová, no ida seluk serbí nuʼudar pioneiru. Ninia oan sira hadomi no respeitu sira-nia inan no mós aman.
Bíblia hatete: “Maromak laʼós Maromak runguranga nian maibé Maromak dame nian.” (1 Kor 14:33) Sin, buat hotu neʼebé Maromak Jeová halo la runguranga. Ema kristaun presiza hakaʼas an atu halo tuir Maromak nia ezemplu neʼe no la husik sira-nia uma sai runguranga. Inan-aman balu treinu sira-nia oan atu hadiʼa sira-nia kama loron-loron antes sira bá eskola, tau sira-nia roupa iha fatin neʼebé loos, no ajuda atu halo serbisu iha uma laran. Kuandu oan sira haree buat hotu iha uma laran ka liʼur la runguranga no moos, ida-neʼe bele book sira atu halo sira-nia kuartu moos no rai sasán iha fatin neʼebé loos.
Oinsá mak ita-nia oan hanoin kona-ba buat neʼebé sira aprende iha eskola? Sira hatudu katak sira hafolin buat neʼebé sira-nia mestre halo ba sira ka lae? Nuʼudar inan-aman, ita mós hatudu katak ita hafolin mestre sira ka lae? Tuir loloos, ita-nia oan sei haleno ita-nia hanoin kona-ba sira-nia serbisu eskola nian no kona-ba sira-nia mestre sira. Tan neʼe, diʼak duni atu book sira atu sai toman hodi hatudu agradese ba sira-nia mestre sira! Kuandu mestre, doutór, loja-naʼin ka ema seluk fó ka halo buat ruma ba ita, dalan diʼak atu hatudu respeitu mak atu fó obrigadu. (Lc 17:15, 16) Ita hotu hafolin no gaba duni joven kristaun sira neʼebé hatudu hahalok diʼak no hatudu respeitu ba ema seluk, maski sira-nia kolega iha eskola la halo ida-neʼe.
Ema iha kongregasaun laran presiza fó ezemplu diʼak kona-ba hatudu hahalok diʼak. Diʼak tebes atu haree joven sira iha kongregasaun hatudu hahalok diʼak hodi uza liafuan hanesan “favór ida” no “obrigadu”! Se ema boot hatudu respeitu ba Maromak Jeová hodi rona didiʼak ba diskursu iha reuniaun, ida-neʼe fó laran-manas ba joven sira atu halo tuir sira-nia ezemplu. Kuandu labarik sira haree ema hatudu respeitu ba malu iha Reuniaun-Fatin sira bele aprende atu hatudu hahalok diʼak ba ema seluk. Porezemplu, Andrew, neʼebé tinan haat, aprende ona atu hatete “kolisensa” kuandu nia laʼo liu ema.
Saida tan mak inan-aman bele halo atu ajuda oan sira hatene kona-ba hahalok diʼak neʼebé sira presiza hatudu? Inan-aman sira tenke uza tempu atu hanorin oan kona-ba ezemplu sira neʼebé hakerek iha Bíblia laran.—Rom 15:4.
Hanorin hodi uza ezemplu husi Bíblia
Maski Samuel maizumenus tinan tolu ka haat deʼit, maibé kuandu nia inan lori nia ba tabernákulu, Samuel hakruʼuk an iha Amlulik Boot Eli nia oin. Ita bele fiar katak Samuel hatudu hahalok diʼak neʼe tanba ninia inan treinu nia atu halo ida-neʼe. (1 Sam 1:28) Ita mós bele treinu ita-nia oan kiʼik atu dehan “bondia”, “botarde”, “bonoite” ka atu halo buat seluk tan tuir ita-nia kostume. Hanesan Samuel kuandu nia sei kiʼik, ita-nia oan mós bele “sai kmanek liu iha Jeová nia oin no ema nia oin”.—1 Sam 2:26.
Ita bele uza istória husi Bíblia atu hanorin oan sira atu hatene buat neʼebé la hanesan entre hahalok neʼebé hatudu respeitu no hahalok neʼebé la hatudu respeitu. Porezemplu, 2 Reis 1:9, 10.
kuandu Liurai Acazias husi Israel, neʼebé la laran-metin ba Maromak, hakarak atu hasoru profeta Elias, nia haruka “xefe ba ema naʼin-limanulu hamutuk ho ninia tropa naʼin-limanulu” atu bolu nia mai. Xefe neʼe koʼalia hodi obriga profeta Elias atu tuir nia. Maibé ida-neʼe laʼós dalan neʼebé respeitu atu koʼalia ba ema neʼebé reprezenta Maromak. Oinsá mak Elias hatán? Nia dehan: “Entaun, se haʼu mak ema husi Maromak, ahi sei tun mai husi lalehan no han ó no ó-nia ema naʼin-limanulu.” No ida-neʼe akontese duni. Bíblia dehan: “Ahi tun mai husi lalehan no han nia no ninia ema naʼin-limanulu.”—Dala ida tan Liurai Acazias haruka xefe ba ema naʼin-50 atu bolu Elias. Nia mós koko atu obriga Elias atu tuir nia. Iha tempu neʼe mós, ahi tun husi lalehan. Tuirmai, ba dala tolu Liurai Acazias haruka xefe ba ema naʼin-50 atu bá hodi bolu Elias mai. Maibé, xefe neʼe hatudu respeitu. Duké koʼalia hodi obriga Elias, nia hakneʼak no husu hodi dehan: “Ema husi Maromak loos, favór ida, haree haʼu-nia moris no mós Ita-nia atan naʼin-limanulu neʼe nia moris nuʼudar buat neʼebé folin boot iha Ita-nia matan. Uluk ahi tun husi lalehan no han tiha xefe naʼin-rua, neʼebé xefe ba ema naʼin-limanulu hamutuk ho sira-nia ema naʼin-limanulu, maibé agora hafolin haʼu-nia moris iha Ita-nia matan.” Karik ema neʼe koʼalia ho respeitu tan deʼit nia taʼuk ba profeta Elias, maski nuneʼe Maromak nia profeta neʼe sei husu Maromak atu hatún ahi ba ema ida neʼebé koʼalia ho respeitu ka lae? Lae duni! Duké halo ida-neʼe Maromak Jeová nia anju dehan ba Elias atu bá hamutuk ho xefe neʼe. (2 Reis 1:11-15) Istória neʼe hatudu katak importante duni atu hatudu respeitu, loos ka lae?
Kuandu tropa Roma kaer apóstolu Paulo iha templu, nia la hanoin deʼit katak nia iha direitu atu koʼalia atu defende an. Ho respeitu nia husu ba komandante hodi dehan: “Haʼu bele dehan buat ida?” Tanba Paulo koʼalia ho respeitu, komandante neʼe fó lisensa ba nia atu koʼalia atu defende nia an.—Apos 21:37-40.
Kuandu amlulik sira tesi lia ba Jesus, ema ida basa nia oin. Iha situasaun neʼe Jesus hatene dalan neʼebé loos atu defende nia an. Nia hatete: “Haʼu koʼalia sala karik, neʼe sá hatudu toʼok sala mai; maibé, haʼu koʼalia loos karik tansá ó basa haʼu?” Sin, ema ida la bele duun Jesus kona-ba dalan neʼebé nia koʼalia.—Joao 18:22, 23.
Maromak nia Liafuan iha ezemplu barak kona-ba oinsá ita bele hatán kuandu ema fó konsellu ba ita no ho respeitu rekoñese sala neʼebé ita halo. (Gên 41:9-13; Apos 8:20-24) Porezemplu, Abigail husu deskulpa tanba ninia laʼen Nabal hatudu hahalok aat ba David. Liután neʼe, Abigail mós fó hahán barak ba David. David hafolin duni Abigail nia hahalok diʼak, no tan neʼe kuandu Nabal mate, nia hili Abigail atu sai nia feen.—1 Sam 25:23-41.
Entaun, importante tebes atu hanorin ita-nia oan atu hatudu respeitu. Sira presiza hatudu respeitu maski iha situasaun susar, no presiza mós atu hatudu hahalok diʼak iha sira-nia moris loroloron nian. Sin, kuandu ita hotu halo ‘ita-nia roman nabilan iha ema sira oin’, ida-neʼe sei fó ‘hahiʼi ba ita-nia Aman iha lalehan’.—Mt 5:16.
[Nota–rodapé]
^ par. 4 Klaru katak importante ba inan-aman sira atu ajuda sira-nia oan atu hatene katak maski sira presiza hatudu respeitu ba ema boot, maibé sira mós presiza hatene katak sira labele halo tuir deʼit ema neʼebé karik iha hanoin atu halo aat ba sira. Haree Sedarlah! Oktober 2007, pájina 3-11.
^ par. 7 Naran balu laʼós naran neʼebé loos.