Sé mak importante liu iha ita-nia moris?
Sé mak importante liu iha ita-nia moris?
“Ita mesak deʼit mak Maromak Aas Liu Hotu iha mundu tomak.”—SAL 83:18.
1, 2. Tanbasá mak la toʼo atu hatene deʼit Jeová nia naran atu hetan salvasaun?
KARIK kuandu ba dala primeiru ema hatudu ba Ita Maromak Jeová nia naran, sira lee Salmo 83:18. Karik Ita sente hakfodak atu haree liafuan neʼe, neʼebé dehan: “Atu ema bele hatene katak Ita, neʼebé naran Jeová, Ita mesak deʼit mak Maromak Aas Liu Hotu iha mundu tomak.” Hahú husi tempu neʼebá, karik Ita mós uza eskritura neʼe hodi ajuda ema seluk atu koñese Jeová, ita-nia Maromak neʼebé hadomi ita.—Rom 10:12, 13.
2 Maski importante atu hatene Jeová nia naran, maibé hatene deʼit ninia naran la toʼo. Haree toʼok buat ida tan neʼebé ita presiza hodi bele hetan salvasaun. Salmu neʼe hatete: “Ita mesak deʼit mak Maromak Aas Liu Hotu iha mundu tomak.” Loos duni, Maromak Jeová mak Ida neʼebé importante liu iha lalehan no rai. Nuʼudar Kriadór ba buat hotu, nia iha direitu atu hein katak ninia kriatura hotu hakruʼuk no halo tuir nia. (Apok 4:11) Tan neʼe, ita presiza husu ita-nia an: ‘Sé mak importante liu iha haʼu-nia moris?’ Ita tenkesér hanoin kleʼan kona-ba oinsá mak ita hatán ba pergunta neʼe.
Lia neʼebé Satanás hasaʼe iha jardín Eden
3, 4. Oinsá mak Satanás konsege lohi Eva? Ida-neʼe lori rezultadu saida?
3 Atu hatene tansá mak pergunta neʼe importante duni, mai ita koʼalia kona-ba buat neʼebé akontese iha jardín Eden. Iha tempu neʼebá anju ida, neʼebé ikusmai ema hatene nuʼudar Diabu Satanás, intenta feto primeiru naran Eva. Satanás book Eva atu buka uluk nia rasik nia hakarak duké halo tuir Maromak Jeová nia ukun-fuan kona-ba la han ai-fuan husi ai-hun ida. (Gên 2:17; 2 Kor 11:3) Eva monu duni, no ida-neʼe hatudu katak nia la respeitu Jeová nia direitu atu ukun. Nia hatudu katak Maromak Jeová laʼós Ida neʼebé importante liu iha ninia moris. Maibé, oinsá mak Satanás konsege lohi Eva?
4 Satanás uza dalan oioin atu lohi nia. (Lee Gênesis 3:1-5. *) Primeiru, Satanás la uza Maromak rasik nia naran, Jeová. Satanás uza deʼit liafuan “Maromak”. La hanesan Satanás, ema neʼebé hakerek livru Gênesis uza Jeová nia naran iha versíkulu primeiru husi kapítulu neʼe. Neʼe hatudu katak ema neʼe sente katak importante atu temi Maromak nia naran. Hodi la uza Maromak nia naran, karik Satanás koko atu halo Eva la hanoin kona-ba nia rasik nia relasaun ho ninia Aman Jeová. Segundu, Satanás la husu saida mak Maromak nia “ukun-fuan” kona-ba han ai-fuan, maibé nia husu saida mak Maromak “hatete” kona-ba neʼe. (Gên 2:16) Hodi halo nuneʼe, karik Satanás hakarak halo Eva hanoin katak Maromak nia ukun-fuan neʼe ladún importante. Terseiru, maski Satanás koʼalia deʼit ho Eva, maibé nia uza liafuan “imi”. Hodi koʼalia nuneʼe, karik nia koko atu book Eva atu sai foti-an hodi sente katak nia bele reprezenta ninia laʼen. Rezultadu mak saida? Karik Eva hanoin duni katak nia bele reprezenta ninia laʼen, hodi dehan ba samea: “Ai-fuan husi ai-hun iha jardín ami bele han.”
5. (a) Satanás konsege halo Eva hanoin kona-ba saida? (b) Hodi han ai-fuan neʼebé bandu, Eva hatudu saida?
Gênesis 3:6. *) Triste katak, hodi han ai-fuan, Eva hatudu katak Maromak Jeová laʼós Ida neʼebé importante liu iha ninia moris.
5 Satanás mós koʼalia lia-bobar. Nia halo Eva hanoin katak Maromak la hatudu laran-diʼak hodi haruka Adão no Eva atu “labele han ai-fuan husi ai-hun iha jardín laran”. Tuirmai, Satanás book Eva atu hanoin kona-ba nia an rasik no oinsá nia bele moris diʼak liután, hodi sai “hanesan Maromak”. Rezultadu mak Eva hanoin liu kona-ba ai-fuan husi ai-hun neʼe duké hanoin kona-ba ninia relasaun ho Maromak neʼebé fó buat hotu ba nia. (LeeLia neʼebé Satanás hasaʼe iha Job nia tempu
6. Oinsá mak Satanás duun Job nia laran-metin ba Maromak? Job iha oportunidade atu halo saida?
6 Liutiha tinan atus ba atus, fiar-naʼin ida naran Job iha oportunidade atu hatudu sé mak importante liu iha ninia moris. Iha lalehan, kuandu Maromak Jeová dada Satanás nia atensaun ba Job nia moris nuʼudar ema laran-metin, Satanás fila lia hodi dehan: “Se Job la hetan buat ida, nia taʼuk ba Maromak ka lae?” (Jó 1:7-10) Satanás la duun matak katak Job la halo tuir Maromak. Maibé nia hasaʼe lia kona-ba tansá mak Job hatudu laran-metin ba Maromak. Satanás duun katak Job serbí Jeová, laʼós tanba domin, maibé tanba hanoin deʼit kona-ba buat diʼak neʼebé nia bele simu. Klaru katak Job deʼit mak bele hatudu katak lia neʼebé Satanás hasaʼe mak sala. Maibé oinsá mak Job bele halo ida-neʼe?
7, 8. Job hasoru susar saida deʼit? Hodi nafatin laran-metin, Job hatudu saida?
7 Maromak Jeová husik Satanás atu koko Job. Satanás koko Job hodi hamosu terus sira neʼebé tuituir malu. (Jó 1:12-19) Job nafatin laran-metin kuandu hasoru susar sira-neʼe ka lae? Bíblia dehan: “Job la halo sala no la duun buat naran deʼit neʼebé laloos ba Maromak.” (Jó 1:22) Maibé, Satanás la rende an. Nia kontinua duun Job hodi dehan: “Kulit troka kulit, no buat hotu neʼebé ema iha, nia sei fó atu salva nia moris.” * (Jó 2:4) Satanás duun katak se Job rasik mak hetan susar nia sei la laran-metin tan, no hatudu katak Jeová laʼós Ida neʼebé importante liu iha ninia moris.
8 Job hetan moras aat neʼebé halo nia kulit balun sai metan, dodok no monu, no mós ninia feen book nia atu koʼalia aat Maromak no mate. Tuirmai, belun naʼin-tolu mai atu fó laran-kmaan ba Job, maibé sira duun katak nia halo hahalok aat. (Jó 2:11-13; 8:2-6; 22:2, 3) Maski nuneʼe, durante ninia terus hotu, Job lakohi atu lakon ninia laran-metin ba Maromak. (Lee Jó 2:9, 10. *) Hodi nafatin laran-metin, nia hatudu katak Maromak Jeová mak Ida neʼebé importante liu iha ninia moris. Job mós hatudu katak ema sala-naʼin neʼebé hakaʼas an atu halo tuir, bele hatán ba lia falsu neʼebé Diabu hasaʼe.—Kompara ho Provérbios 27:11.
Jesus fó resposta diʼak liu
9. (a) Oinsá mak Satanás intenta Jesus atu buka nia rasik nia hakarak? (b) Saida mak Jesus halo?
9 Lakleur depois Jesus hetan batizmu, Satanás intenta Jesus atu buka nia rasik nia hakarak duké tau Maromak Jeová nuʼudar Ida neʼebé importante liu iha ninia moris. Diabu intenta Jesus iha dalan tolu. Primeiru, Satanás koko Jesus atu buka hakarak isin nian hodi halo fatuk nakfila ba paun. (Mt 4:2, 3) Iha tempu neʼebá Jesus la han ba loron 40 ona no nia hamlaha tebes. Nuneʼe, Diabu book Jesus atu uza sala ninia kbiit atu halo milagre hodi halo ai-han. Saida mak Jesus halo? La hanesan Eva neʼebé lakohi halo tuir Maromak nia ukun-fuan, Jesus hanoin uluk kona-ba Aman Jeová nia Liafuan, no Jesus hatudu ho klaru katak nia lakohi halo milagre neʼe.—Lee Mateus 4:4.
10. Tanbasá mak Satanás sadik Jesus atu soe nia an husi templu tutun?
10 Satanás mós intenta Jesus atu hanoin liu kona-ba ninia an rasik. Nia sadik Jesus atu soe nia an husi templu tutun. (Mt 4:5, 6) Tanbasá mak Satanás husu Jesus atu halo ida-neʼe? Satanás dehan katak se Jesus monu no la hetan kanek, ida-neʼe sei hatudu katak Jesus mak “Maromak nia oan”. Klaru katak Diabu hakarak Jesus atu hanoin demais kona-ba nia rasik nia naran hodi tau nia moris iha perigu laran. Satanás hatene katak dala ruma ema halo buat neʼebé perigu tanba foti-an no tanba lakohi atu sente moe iha ema seluk nia oin. Satanás uza sala eskritura, maibé Jesus hatudu katak nia komprende didiʼak Maromak Jeová nia Liafuan. (Lee Mateus 4:7.) Hodi la tuir Satanás nia hakarak, Jesus hatudu dala ida tan katak Maromak Jeová mak Ida neʼebé importante liu iha ninia moris.
11. Tanbasá mak Jesus la simu “mundu nia reinu hotu-hotu” neʼebé Diabu oferese?
11 Kuandu Satanás intenta Jesus ba dala ikus, nia koko Jesus ho tentasaun neʼebé boot liu. Nia oferese ba Jesus “mundu nia reinu hotu-hotu”. (Mt 4:8, 9) Jesus hatán kedas katak nia lakohi simu ida-neʼe. Jesus hatene katak hodi simu reinu sira-neʼe sei hatudu katak nia la simu Jeová nia direitu atu ukun nuʼudar Ida neʼebé Aas Liu Hotu. (Lee Mateus 4:10.) Iha tentasaun ida-idak, Jesus hatán ba Satanás hodi temi eskritura neʼebé uza Maromak Jeová nia naran.
12. Tanbasá mak Jesus sente laran-susar tebes? Maibé, saida mak nia halo? Saida mak ita aprende husi neʼe?
12 Kuandu Jesus nia mate sai besik ona, nia tenke foti desizaun neʼebé susar liu. Bainhira nia halo nia knaar atu haklaken, nia koʼalia kona-ba nia hakarak atu saran ninia moris nuʼudar sakrifísiu ba ema hotu. (Mt 20:17-19, 28; Lc 12:50; Joao 16:28) Maibé, Jesus mós hatene katak ema sei duun matak nia no sei lori nia ba tribunál judeu nian, no iha neʼebá ema sei fó kastigu-mate ba nia nuʼudar ema neʼebé koʼalia aat hasoru Maromak. Ida-neʼe mak halo nia sente laran-susar tebes. Nia halo orasaun hodi dehan: “Haʼu Aman, bele karik, hadook tiha kalis neʼe husi haʼu.” Maski nuneʼe, nia hatutan tan: “Maibé laʼós nuʼudar haʼu hakarak, maibé nuʼudar Ita-nian.” (Mt 26:39) Sin, hodi hatudu laran-metin toʼo mate, Jesus hatudu ho klaru sé loos mak importante liu iha ninia moris!
Oinsá mak Ita sei hatán
13. Saida deʼit mak ita aprende ona husi Eva, Job no Jesus Kristu nia ezemplu?
13 Entaun, saida deʼit mak ita aprende ona? Kona-ba Eva nia ezemplu aat, ita aprende katak ema neʼebé sai foti-an no monu tanba tuir deʼit sira-nia hakarak rasik, sira hatudu katak Maromak Jeová laʼós Ida neʼebé importante liu iha sira-nia moris. Maibé la hanesan Eva, Job hatudu laran-metin nafatin maski nia hasoru susar. (Tgo 5:11) Ida-neʼe hatudu katak ita ema sala-naʼin bele duni tau Jeová uluk iha ita-nia moris, maski ita hasoru susar sira no ladún hatene tansá mak susar sira-neʼe kona ita. Ikusmai, Jesus nia ezemplu mós hanorin ita atu prontu atu hasoru situasaun neʼebé halo ita moe, no la hanoin demais kona-ba buat neʼebé ema seluk dehan kona-ba ita. (Ebr 12:2, MF) Maibé, oinsá mak ita bele halo tuir lisaun sira neʼebé ita foin aprende iha ita-nia moris loron-loron nian?
14, 15. Kuandu hasoru tentasaun, saida mak la hanesan entre Jesus no Eva? Oinsá mak ita bele banati-tuir Jesus nia ezemplu? (Haree mós dezeñu iha pájina 18.)
14 Keta husik tentasaun sira atu halo Ita haluha Maromak Jeová. Eva husik Diabu atu halo nia hanoin deʼit kona-ba buat neʼebé nia bele simu iha tempu neʼebá kedas. Eva haree katak ai-fuan neʼe “diʼak nuʼudar ai-han no katak neʼe mak buat neʼebé matan kaan atu hetan, sin, ai-hun neʼe diʼak tebes atu haree”. (Gên 3:6) Buat neʼebé Eva halo la hanesan duni ho buat neʼebé Jesus halo kuandu Diabu intenta nia ba dala tolu, loos ka lae? Jesus la hanoin kona-ba buat neʼebé nia bele simu iha tempu neʼebá kedas, maibé nia hanoin kona-ba rezultadu sira neʼebé sei akontese se nia monu ba tentasaun sira-neʼe. Nia sadere ba Maromak nia Liafuan no sempre hanoin kona-ba Maromak Jeová nia naran.
15 Kuandu ita hetan tentasaun atu halo buat ruma neʼebé Maromak Jeová la gosta, ita sei hanoin liu kona-ba saida? Kuandu ita husik tentasaun mak domina ita-nia hanoin, ita-nia hakarak aat nian sei sai makaʼas liután. (Tgo 1:14, 15) Tan neʼe, ita presiza atu halo buat ruma kedas atu fokit sai hakarak aat isin nian husi ita-nia laran, maski ida-neʼe susar hanesan halakon parte ida husi ita-nia isin-lolon. (Mt 5:29, 30, MF) Hanesan Jesus, ita tenke hanoin kona-ba rezultadu sira neʼebé bele mosu husi buat neʼebé ita halo. Neʼe inklui oinsá mak ita-nia hahalok sei kona ita-nia relasaun ho Jeová. Ita tenke hanoin-hetan buat neʼebé ninia Liafuan, Bíblia, hatete. Hodi halo nuneʼe deʼit mak ita bele hatudu katak Maromak Jeová mak Ida neʼebé importante liu iha ita-nia moris.
16-18. (a) Saida deʼit mak bele halo ita sente laran-tun? (b) Saida mak bele ajuda ita atu tahan hasoru situasaun neʼebé susar?
16 Keta husik susar neʼebé Ita hasoru atu halo Ita sai hirus ba Maromak Jeová. (Prov 19:3) Nuʼudar mundu aat neʼe nia rohan sai besik daudauk, Jeová nia povu barak hasoru dezastre no susar oioin. Ohin loron ita la hein katak Maromak sei halo milagre hodi proteje ita. Maski nuneʼe, hanesan Job, ita sente laran-tun kuandu ita-nia família ka belun mate, ka kuandu ita rasik hasoru susar ruma.
17 Job la komprende tansá mak Jeová husik buat ruma akontese, no ita mós dala ruma la komprende tansá mak buat aat ruma mosu. Karik ita rona kona-ba ita-nia maluk fiar-naʼin neʼebé Hab 1:2, 3) Entaun, iha tempu susar hanesan neʼe, saida mak bele ajuda ita atu tahan?
mate tanba rai-nakdoko, hanesan akontese iha rai-Haití, ka tanba dezastre seluk. Ka, karik ita rona kona-ba irmaun neʼebé fiar-metin mate tanba violénsia ka asidente ruma. Karik ita rasik mós aguenta ho situasaun neʼebé lori susar ba tempu naruk, ka karik ita sente katak la iha justisa ba situasaun ruma neʼebé ita hasoru. Karik ita-nia laran-todan book ita atu halerik: ‘Oh, Jeová, tanbasá mak ida-neʼe akontese mai haʼu? Haʼu halo sala saida?’ (18 La haluha katak susar neʼebé ita hasoru, neʼe laʼós tanba ita halo Maromak Jeová laran-kanek. Jesus hatudu ho klaru kona-ba neʼe bainhira nia koʼalia kona-ba dezastre rua neʼebé akontese iha tempu neʼebá. (Lee Lucas 13:1-5.) Dala barak, ita hasoru dezastre ruma tanba “tempu no akontesimentu neʼebé mosu derrepente deʼit” bele kona ita hotu. (Ecle 9:11) Maibé, ita bele tahan hasoru susar saida deʼit se ita sadere ba “Maromak ksolok hotu nian”. Nia sei haraik forsa neʼebé ita presiza atubele laran-metin nafatin.—2 Kor 1:3-6.
19, 20. Saida mak ajuda Jesus atu tahan hasoru situasaun susar neʼebé hamoe nia? Saida mak bele ajuda ita kuandu hasoru situasaun neʼebé hanesan?
19 Keta husik foti-an ka sente moe atu domina Ita. Tanba Jesus hatudu haraik-an, nia “halo nia an sai folin-laek hodi sai atan”. (Flp 2: 5-8, MF) Nia bele tahan situasaun oioin neʼebé hamoe nia tanba nia sadere ba Aman Jeová. (1 Ped 2:23, 24) Hodi halo nuneʼe, Jesus tau uluk Maromak Jeová nia hakarak iha ninia moris, no tan neʼe Maromak fó pozisaun aas liu ba nia. (Flp 2:9) Jesus fó laran-manas ba ninia dixípulu sira atu halo tuir ninia ezemplu.—Mt 23:11, 12; Lc 9:26.
20 Dala ruma, situasaun balu neʼebé koko ita-nia fiar bele hamoe ita. Maski nuneʼe, ita presiza atu iha fiar hanesan ho apóstolu Paulo, neʼebé dehan: “Tanba buat sira-neʼe mak haʼu hetan susar; maibé haʼu la moe, basá haʼu hatene ida neʼebé haʼu fiar.”—2 Tim 1:12.
21. Maski mundu neʼe nakonu ho ema neʼebé hanoin an deʼit, maibé ita sei hakaʼas an atu halo saida?
21 Bíblia fó-hatene nanis katak iha ita-nia tempu ema sei “hanoin deʼit sira an”. (2 Tim 3:2) Entaun, ita la hakfodak katak ema barak neʼebé haleʼu ita hatudu hahalok hanesan neʼe, loos ka lae? Mai ita hakaʼas an atu la husik hanoin hanesan neʼe kona ita! Kuandu ita hasoru tentasaun, susar oioin, ka ema koko atu hamoe ita, mai ita ida-idak hakaʼas an hodi hatudu katak Maromak Jeová mak Ida neʼebé importante liu iha ita-nia moris!
[Nota–rodapé]
^ par. 4 Gênesis 3:1: “Kona-ba samea, nia mak matan-moris liu fali animál fuik sira seluk iha rai neʼebé Maromak Jeová halo ona. No samea komesa koʼalia ba feto neʼe dehan: ‘Maromak hatete katak imi labele han ai-fuan husi ai-hun iha jardín laran, neʼe tebes duni ka lae?’ 2 Feto neʼe hatete ba samea: ‘Ai-fuan husi ai-hun iha jardín ami bele han. 3 Maibé kona-ba han ai-fuan husi ai-hun neʼebé iha jardín klaran, Maromak hatete, “Imi labele han ai-fuan husi ai-hun neʼe, labele, imi labele book ai-hun neʼe hodi imi la mate.”’ 4 Samea hatete ba feto neʼe: ‘Imi sei la mate. 5 Tanba Maromak hatene katak iha loron neʼebé imi han ai-fuan husi ai-hun ida-neʼe, imi-nia matan sei nakloke no imi sei sai hanesan Maromak hodi hatene diʼak no aat.’”
^ par. 5 Gênesis 3:6: “Nuneʼe feto neʼe haree katak ai-hun neʼe diʼak nuʼudar ai-han no katak neʼe mak buat neʼebé matan kaan atu hetan, sin, ai-hun neʼe diʼak tebes atu haree. Tan neʼe nia komesa foti ai-fuan husi ai-hun neʼe no han. Depois nia mós fó balu ba nia laʼen kuandu hamutuk ho nia no nia mós komesa atu han.”
^ par. 7 Liafuan “kulit troka kulit” katak sá? Matenek-naʼin balu kona-ba Bíblia dehan Satanás hanoin katak Job laran-metin tanba ninia oan no animál deʼit mak lakon sira-nia moris, ka kulit, maibé nia sei la laran-metin atu salva nia moris rasik, ka kulit rasik. Matenek-naʼin seluk dehan liafuan sira-neʼe katak ema prontu atu hetan kanek, ka lakon kulit balun, atu salva nia moris, ka kulit. Porezemplu, baibain ema hiʼit nia liman atu satan netik nia ulun kuandu ema taa nia, hanesan neʼe nia hetan kanek atu salva nia moris. Maski ita la hatene lia-dadolin neʼe katak sá loos, maibé klaru katak Satanás dehan Job prontu atu lakon buat naran deʼit atu salva ninia moris.
^ par. 8 Jó 2:9: “Ikusmai, nia feen hatete ba nia: ‘Ó sei nafatin laran-metin ba Maromak ka? Hatete aat Maromak no mate bá!’ 10 Maibé nia hatete ba feen: ‘Hanesan feto neʼebé la iha neon koʼalia arbiru, nuneʼe mós ó. Ita sei simu deʼit buat neʼebé diʼak husi Maromak loos no la simu buat neʼebé aat ka?’ Kona-ba buat hotu neʼe, Job la halo sala ho nia ibun.”
Saida mak ita bele aprende husi . . .
• dalan neʼebé Satanás lohi Eva?
• Job kuandu nia hetan terus?
• buat neʼebé Jesus tau uluk iha nia moris?
[Pergunta estudu nian]
[Dezeñu iha pájina 17]
Eva la hanoin uluk kona-ba ninia relasaun ho Aman Jeová
[Dezeñu iha pájina 18]
Jesus la monu ba Satanás nia tentasaun, nia tau uluk Maromak Jeová nia hakarak
[Dezeñu iha pájina 20]
Haklaken depois rai-nakdoko iha rai-Haití
Kuandu ita hasoru situasaun susar ita bele sadere ba “Maromak ksolok hotu nian”