Tau fiar ba Jeová neʼebé halo buat hotu tuir “tempu no oras”
Tau fiar ba Jeová neʼebé halo buat hotu tuir “tempu no oras”
“Nia muda tempu no oras, hasai liurai no foti liurai.”—DAN 2:21.
OINSÁ ITA HATÁN?
Oinsá mak kriasaun no profesia neʼebé sai loos hatudu katak Jeová sempre kumpre ninia hakarak tuir tempu neʼebé nia deside ona?
Tanba ita hatene katak Jeová halo buat hotu tuir “tempu no oras”, ida-neʼe book ita atu halo saida?
Tanbasá mak buat sira neʼebé akontese iha mundu la bele muda tempu neʼebé Jeová deside ona atu kumpre ninia hakarak?
1, 2. Tanbasá mak ita bele fiar katak Jeová hatene loloos kona-ba tempu?
KLEUR antes Maromak Jeová kria ema, nia kria buat oioin neʼebé ajuda ema atu hatene oinsá atu sura tempu. Iha loron haat kriasaun nian, Maromak hatete: “Husik buat neʼebé fó naroman mosu iha lalehan atu haketak loron no kalan, no buat sira-neʼe sei sai nuʼudar sinál atu hatene tempu, loron no tinan.” (Gên 1:14, 19, 26) Ida-neʼe mak buat neʼebé akontese duni tuir Jeová nia hakarak.
2 Maibé toʼo agora, sientista sira seidauk hatene esplika ho loloos kona-ba tempu. Livru ida hatete: “Ema ida la hatene ho loloos saida mak tempu.” Maibé ba Jeová, nia hatene loloos kona-ba ida-neʼe tanba nia mak “Ida neʼebé kria lalehan, . . . no Ida neʼebé halo mundu”. Bíblia mós hatete katak nia mak “Ida neʼebé husi uluk fó-hatene kona-ba rohan, no husi tempu ulukliu fó-hatene kona-ba buat neʼebé seidauk sai loos”. (Isa 45:18; 46:10) Atu hametin ita-nia fiar ba Jeová no ninia Liafuan Bíblia, mai ita koʼalia kona-ba buat rua neʼebé hatudu katak Jeová sempre kumpre ninia hakarak tuir tempu neʼebé nia deside ona. Neʼe mak Jeová nia kriasaun no ninia profesia neʼebé sai loos ona.
JEOVÁ NIA KRIASAUN HAMETIN ITA-NIA FIAR
3. Jeová nia kriasaun saida mak laʼo tuir oras?
3 Buat barak neʼebé Jeová kria laʼo tuir oras. Porezemplu, fitun no planeta sira halai tuir tempu no oras ho loloos. Tan neʼe, ema hatene ho loloos fitun sira-neʼe atu bá neʼebé, no ida-neʼe ajuda sira atu laʼo rai. Tanba Jeová mak kria buat sira-neʼe, ita hatene katak nia iha “kbiit neʼebé boot” no nia merese duni atu simu glória.—Lee Isaías 40:26. *
4. Oinsá mak Jeová nia kriasaun hatudu ninia matenek?
Jer 8:7) Ita ema nia isin mós tuir tempu no oras. Porezemplu, se ita saʼe aviaun ba rai dook neʼebé oras lahanesan ho fatin neʼebé ita hela, ita-nia isin presiza loron balu atu sai toman ho oras iha fatin neʼebé ita bá. Loos duni, buat barak neʼebé Jeová kria hatudu katak nia mak Maromak neʼebé tuir “tempu no oras” no ida neʼebé iha forsa no matenek. (Lee Salmo 104:24. *) Tan neʼe, ita bele fiar katak Jeová sei kumpre ninia hakarak hodi tuir ninia tempu no oras!
4 Ai-horis no animál barak mós tuir tempu no oras. Tan neʼe, manu barak hatene tempu neʼebé loos atu semo ba rai dook. (PROFESIA NEʼEBÉ SAI LOOS HAMETIN ITA-NIA FIAR
5. (a) Atu hatene kona-ba ita-nia futuru, ita presiza halo saida? (b) Ho razaun saida deʼit mak ita bele fiar katak buat neʼebé Jeová fó-hatene nanis sei akontese iha tempu neʼebé loos?
5 Buat neʼebé Jeová kria hanorin buat barak mai ita kona-ba “kmanek Maromak nian neʼebé matan la haree”. Maibé, Jeová nia kriasaun la bele hanorin ita atu hetan resposta ba pergunta importante hanesan: “Saida mak sei akontese iha ita-nia futuru?” (Rom 1:20) Atu hetan resposta ba pergunta neʼe, ita presiza estuda ninia Liafuan Bíblia. Iha Bíblia laran, ita haree ezemplu barak kona-ba profesia sira neʼebé sai loos ona iha tempu neʼebé loos. Jeová mós fó-hatene nanis mai ita kona-ba buat neʼebé sei akontese iha aban-bainrua tanba nia hatene ho loloos kona-ba futuru. Liután neʼe, buat neʼebé fó-hatene nanis iha Bíblia laran sempre sai loos iha tempu neʼebé loos tanba Jeová iha kbiit atu halo buat hotu hodi tuir ninia hakarak iha tempu neʼebé nia deside ona.
6. Saida mak hatudu katak Jeová hakarak ita atu komprende Bíblia nia profesia?
6 Maski Jeová nia haree kona-ba tempu la hanesan ho ema nia haree, maibé kuandu Jeová fó-hatene nanis kona-ba tempu neʼebé buat ruma sei akontese, nia uza liafuan neʼebé ema bele komprende. (Lee Salmo 90:4. *) Porezemplu, livru Apokalipse koʼalia kona-ba “anju haat” neʼebé “prontu ona ba oras, loron, fulan no tinan” atu kumpre Jeová nia hakarak. Sin, Bíblia uza liafuan hanesan oras, loron, fulan no tinan, liafuan neʼebé la susar ba ita atu komprende. (Apok 9:14, 15) Kuandu ita komprende oinsá mak profesia sira sai loos iha tempu neʼebé Jeová deside ona, ida-neʼe hametin ita-nia fiar ba Jeová nuʼudar Maromak neʼebé halo buat hotu tuir “tempu no oras” no ba ninia Liafuan. Mai ita koʼalia kona-ba ezemplu balu.
7. Oinsá mak Jeremias nia profesia kona-ba Jerusalém no Judá hatudu katak Jeová sempre kumpre ninia hakarak iha tempu neʼebé nia deside ona?
7 Ulukliu, mai ita koʼalia kona-ba buat neʼebé akontese besik tinan 700 molok Kristu. “Iha tinan haat husi Jeoiaquim, Josias nia oan, liurai husi Judá nia ukun”, Jeová hatete ba Jeremias kona-ba nasaun Judá. (Jer 25:1) Jeová hatete katak ema Babilónia sei ataka Jerusalém no lori ema judeu ba rai-Babilónia, no hatete mós katak ema judeu sei “serbí liurai husi Babilónia durante tinan hitunulu”. Profesia neʼe sai loos iha tinan 607 molok Kristu kuandu tropa Babilónia sobu sidade Jerusalém, no lori ema judeu husi rai-Judá ba rai-Babilónia nuʼudar dadur. Maibé liutiha tinan 70, saida mak sei akontese? Liuhusi Jeremias, Jeová fó-hatene nanis katak kuandu tinan 70 neʼe ramata, nia sei lori sira fila fali ba sira-nia rai. (Jer 25:11, 12; 29:10) Profesia neʼe sai loos iha tempu neʼebé Jeová deside ona. Ikusmai, nasaun Média ho Pérsia halo ema judeu sai livre fali, no iha tinan 537 molok Kristu, ema judeu fila fali duni ba sira-nia rai.
8, 9. Oinsá mak Daniel nia profesia hatudu katak Jeová halo buat hotu tuir “tempu no oras”?
8 Hanoin toʼok kona-ba profesia ida seluk neʼebé envolve Maromak nia povu. Maizumenus tinan rua antes ema judeu sai husi rai-Babilónia, Maromak fó-hatene nanis liuhusi Daniel katak komesa husi tempu neʼebé fó sai liafuan atu harii fali Jerusalém, liu tiha tinan 483 mak Mesias sei mosu. Profesia neʼe komesa atu sai loos iha tinan 455 molok Kristu, kuandu liurai neʼebé ukun Média no Pérsia fó sai liafuan atu harii fali Jerusalém. Liutiha tinan 483 husi tempu neʼebá, iha tinan 29, Jesus husi Nazaré hetan batizmu no simu kose-mina ho espíritu santu hodi sai Mesias. *—Neem 2:1, 5-8; Dan 9:24, 25; Lc 3:1, 2, 21, 22.
9 Ezemplu terseiru mak profesia kona-ba Maromak nia Ukun. Bíblia hatudu nanis katak iha tinan 1914 Kristu sei sai Liurai iha lalehan. Porezemplu, Bíblia fó sai kona-ba “sinál” neʼebé hatudu katak Jesus sei komesa ninia ukun iha lalehan, no hatete katak iha tempu neʼebá Jesus sei duni tun Satanás ba mundu no mundu sei hetan susar oioin. (Mt 24:3-14; Apok 12:9, 12) Liután neʼe, profesia seluk tan iha Bíblia hatudu katak iha tinan 1914 mak tinan neʼebé “jentiu sira-nia otas” ramata no Kristu sai Liurai iha lalehan.—Lc 21:24; Dan 4:10-17. *
10. Iha tempu neʼebé Jeová deside ona, buat saida deʼit mak sei akontese?
10 Lakleur tan, “terus boot” neʼebé Jesus fó-hatene nanis sei akontese. Depois neʼe, Jesus sei ukun mundu ba tinan rihun ida. Ita bele fiar duni katak buat sira-neʼe sei sai loos tuir tempu neʼebé Jeová marka ona. Kuandu Jesus sei iha rai, Jeová deside tiha ona “loron no oras” neʼebé buat sira-neʼe sei akontese.—Mt 24:21, 36; Apok 20:6.
UZA DIDIʼAK ITA-NIA TEMPU
11. Se ita fiar duni katak ita moris iha loron ikus sira, saida mak ita presiza halo?
11 Tanba ita hatene katak Kristu komesa ona ninia ukun no katak ita moris iha loron ikus sira, ita presiza halo saida? (Dan 12:4) Maski ema barak haree daudauk katak situasaun iha mundu neʼe sai aat ba beibeik, maibé sira la hatene katak ida-neʼe mak buat neʼebé Bíblia fó-hatene nanis ona kona-ba loron ikus sira. Sira balu hanoin katak problema iha mundu neʼe sei sai aat tebes toʼo ema la bele moris, no ema seluk hanoin katak ema sei konsege hadiʼa problema sira-neʼe no bele lori ‘hakmatek no dame’ ba mundu. (1 Tes 5:3) Maibé oinsá ho ita? Se ita fiar duni katak ita moris iha tempu neʼebé Satanás nia mundu aat neʼe besik ona rohan, ita presiza uza ita-nia tempu ho didiʼak atu serbí Jeová no ajuda ema seluk atu hatene kona-ba nia. (2 Tim 3:1) Sin, ita presiza halo desizaun diʼak kona-ba oinsá atu uza ita-nia tempu.—Lee Efeso 5:15-17.
12. Ita bele aprende saida husi Jesus nia liafuan kona-ba Noé nia tempu?
12 Tanba mundu neʼe iha buat barak neʼebé dada ita-nia atensaun, ida-neʼe halo susar ba ita atu uza ita-nia tempu ho didiʼak. Jesus hatete: “Hanesan iha Noé nia loron, nuneʼe mós Oan-Mane nia hiʼit an mai.” Oinsá ho situasaun iha Noé nia tempu? Maromak fó-hatene nanis ba Noé katak nia sei halakon mundu aat iha tempu neʼebá no ema aat sira sei mate tanba Rai-Nabeen. Nuʼudar “justisa nia manu-ain”, Noé haklaken Maromak nia mensajen ba ema. (Mt 24:37; 2 Ped 2:5) Maibé, ema la rona, sira “han, hemu, kaben no fó-kaben”, no sira lakohi “hatene buat ida toʼo rai-nabeen mai no sira hotu mate”. Tan neʼe, Jesus fó avizu ba ninia dixípulu sira hodi dehan: “Imi mós matan-moris bá, basá imi la hatene iha sá oras Oan-Mane sei mai.” (Mt 24:38, 39, 44) Ita presiza halo tuir Noé nia ezemplu no labele sai hanesan ema seluk iha tempu neʼebá. Maibé, saida deʼit mak ita bele halo atu matan-moris nafatin?
13, 14. Nuʼudar ita hein Jesus atu mai, ita presiza hanoin-hetan saida kona-ba Jeová?
13 Maski ita la hatene sá oras mak Oan-Mane Jesus sei mai, ita presiza hanoin-hetan katak Jeová sempre kumpre ninia hakarak iha tempu neʼebé nia deside ona. Buat sira neʼebé akontese iha mundu ka planu neʼebé ema halo, ida-neʼe la muda Jeová nia hanoin kona-ba bainhira loos mak nia sei kumpre ninia hakarak no saida mak sei akontese iha futuru. (Lee Daniel 2:21. *) Hanesan Provérbios 21:1 hatete: “Liurai nia fuan-laran mak hanesan bee neʼebé suli iha Jeová nia liman. Nia halo liurai nia fuan-laran fila ba dalan neʼebé deʼit nia hakarak.”
14 Jeová bele halo mudansa ba situasaun iha mundu neʼe hodi kumpre ninia hakarak iha tempu neʼebé loos. Mudansa barak neʼebé ita haree iha mundu neʼe, ida-neʼe akontese hodi kumpre profesia neʼebé Bíblia fó-hatene nanis, liuliu profesia kona-ba serbisu haklaken iha mundu tomak. Porezemplu, hanoin toʼok kona-ba buat neʼebé akontese depois Uniaun Soviétika monu. Antes ida-neʼe akontese, ema barak hanoin katak situasaun polítiku nian sei la muda lalais hanesan neʼe. Maibé, ida-neʼe loke dalan ba ita atu haklaken lia-foun diʼak iha rai barak neʼebé uluk governu bandu ita-nia serbisu haklaken. Tan neʼe, mai ita uza ita-nia tempu ho didiʼak hodi kontinua serbí Jeová neʼebé kumpre ninia hakarak tuir “tempu no oras”.
JEOVÁ NIA HAKARAK SEI SAI LOOS
15. Kuandu Jeová nia organizasaun halo mudansa ruma, oinsá mak ita bele hatudu ita-nia fiar?
15 Atu kontinua serbisu haklaken iha loron ikus sira-neʼe, ita presiza fiar metin katak Jeová sei kumpre ninia hakarak iha tempu neʼebé loos. Tanba situasaun iha mundu neʼe muda beibeik, dala ruma ita mós presiza halo mudansa kona-ba dalan neʼebé ita haklaken. Dala barak Jeová nia organizasaun halo mudansa hodi ajuda ita atu haklaken iha dalan neʼebé diʼak liután. Kuandu ita apoia mudansa sira-neʼe no kontinua halaʼo ita-nia serbisu ho laran-metin hodi tuir Jesus nuʼudar kongregasaun nia ulun, ita hatudu ita-nia fiar ba Maromak neʼebé kumpre ninia hakarak tuir “tempu no oras”.—Ef 5:23.
16. Tanbasá mak ita bele fiar katak Jeová sei ajuda ita iha tempu neʼebé loos?
16 Jeová hakarak ita atu halo orasaun ba nia iha tempu naran deʼit hodi tau fiar tomak ba nia katak nia sei ajuda ita iha tempu neʼebé loos. (Ebr 4:16, MF) Ida-neʼe hatudu katak Jeová hadomi tebes ita no hanoin ita ida-idak, loos ka lae? (Mt 6:8; 10:29-31) Ita hatudu ita-nia fiar ba Maromak Jeová kuandu ita halo orasaun beibeik hodi husu ninia ajuda no hakaʼas an atu halo tuir ninia matadalan. Liután neʼe, ita mós la haluha atu halo orasaun kona-ba ita-nia maluk kristaun sira.
17, 18. (a) Lakleur tan, Jeová sei halo saida ba ninia inimigu sira? (b) Ita tenke kuidadu kona-ba perigu saida?
17 Agora laʼós tempu atu husik ita-nia fiar sai fraku, maibé tempu atu ita hatudu ita-nia fiar metin hodi halo Maromak nia hakarak ho aten-brani. (Rom 4:20) Satanás no sira neʼebé iha Satanás nia kbiit okos, sira koko makaʼas atu hapara serbisu neʼebé Jesus haruka mai ita. (Mt 28:19, 20) Maski Diabu kontra ita, ita hatene katak Jeová mak “Maromak moris, no Nia ema hotu nia maksoin, maibé liuliu fiar-naʼin sira-nian”. Nia “hatene soi [ka salva] ema sira neʼebé hamtaʼuk Maromak husi babeur”.—1 Tim 4:11; 2 Ped 2:9.
18 Lakleur tan, Jeová sei halakon mundu aat neʼe. Maski ita la hatene oinsá no bainhira loos mak Jeová sei halo ida-neʼe, maibé ita hatene katak Kristu sei halakon Maromak nia inimigu hotu iha tempu neʼebé loos. Iha tempu neʼebá, ema hotu sei hatene katak Jeová deʼit mak iha direitu atu ukun. Tan neʼe, perigu atu haluha katak ita moris iha “tempu no loron” neʼebé importante tebes! Ita tenke kuidadu atu labele hanoin katak “buat hotu hanesan deʼit wainhira mundu neʼe hahú”.—1 Tes 5:1; 2 Ped 3:3, 4.
HEIN BA JEOVÁ
19, 20. Tanbasá mak ita presiza hein ba Jeová?
19 Kuandu Jeová kria ema, nia hakarak ema atu moris ba nafatin hodi sira bele aprende nafatin kona-ba nia no ninia kriasaun hotu neʼebé furak. Eclesiastes 3:11 hatete: “Buat hotu neʼebé [Jeová] halo ona ho furak, nia halo tuir tempu neʼebé loos. Nia mós tau tempu neʼebé la bele sura iha ema nia fuan-laran, hodi sira la bele komprende serbisu neʼebé Maromak loos halo ona husi hun toʼo rohan.”
20 Ita kontente tebes tanba Jeová nunka troka ninia hakarak ba ema. (Mal 3:6) Bíblia hatete katak “Maromak la muda”. (Tgo 1:17) Tanba Jeová mak “liurai rohan-laek”, tempu no oras la kontrola nia. (1 Tim 1:17) Tan neʼe, mai ita “hein nafatin Maromak [ita-nia] salvasaun”. (Miq 7:7) Sin, mai ita halo tuir Bíblia nia liafuan neʼebé dehan: “Aten-brani bá, no halo imi-nia laran metin bá, imi hotu neʼebé hein ba Jeová.”—Sal 31:24.
[Nota–rodapé]
^ par. 3 Isaías 40:26: “Foti imi-nia matan ba leten no haree. Sé mak kria buat sira-neʼe? Neʼe mak Ida neʼebé lori sai sira nuʼudar tropa, tuir sira-nia númeru, sira hotu nia bolu ho naran. Tanba ninia enerjia barak, no tanba ninia kbiit neʼebé boot, sira ida la lakon.”
^ par. 4 Salmo 104:24: “Buat neʼebé Ita halo mak barak tebetebes, oh, Jeová! Buat sira-neʼe hotu Ita halo ho matenek. Mundu nakonu ho buat neʼebé Ita halo.”
^ par. 6 Salmo 90:4: “Tanba iha Ita-nia matan, tinan rihun ida hanesan deʼit ho horisehik neʼebé liu tiha ona, no hanesan ho oras balu neʼebé halo seguransa iha kalan.”
^ par. 13 Daniel 2:21: “Nia muda tempu no oras, hasai liurai no foti liurai, fó matenek ba ema neʼebé matenek no koñesimentu ba sira neʼebé hatene komprende.”
[Pergunta estudu nian]
[Dezeñu iha pájina 19]
Daniel fiar metin katak Jeová sei kumpre ninia profesia
[Dezeñu iha pájina 21]
Ita uza didiʼak ita-nia tempu atu serbí Jeová ka lae?