1, 2. Tanbasá mak ema barak la komprende Jesus nia liafuan sira?

 BAINHIRA ema ida koʼalia ho ita, ita bele rona ninia liafuan, nia koʼalia makaʼas ka neineik. Maibé atu bele hatene ema neʼe koʼalia kona-ba saida, ita presiza komprende ninia liafuan ida-idak. (1 Korinto 14:9) Iha Jesus nia tempu, ema rihun ba rihun rona Jesus koʼalia ba sira iha sira-nia língua rasik, maibé ema uitoan deʼit mak komprende tuir loloos Jesus hakarak hatoʼo saida ba sira. Tan neʼe mak Jesus hatete ba sira: “Imi hotu, rona mai haʼu no komprende bá.”—Marcos 7:14.

² Tanbasá mak ema barak la komprende Jesus? Tanba ema balu lakohi troka sira rasik nia hanoin ka sira hakarak buka diʼak deʼit ba sira-nia an. Jesus hatete hanesan neʼe kona-ba ema sira-neʼe: “Ho matenek imi buka dalan atu la halo tuir Maromak nia mandamentu hodi bele kaer metin ba imi-nia lisan.” (Marcos 7:9) Ema sira-neʼe la koko atu buka-hatene Jesus koʼalia saida. Sira rona ho tilun maibé Jesus nia liafuan sira dook husi sira-nia laran. Sira mós hakarak mate deʼit ho sira-nia kostume ka hanoin. (Lee Mateus 13:13-15.) Entaun ba ita, oinsá mak ita bele loke ita-nia laran hodi simu Jesus nia hanorin sira?

3. Tanbasá mak Jesus nia dixípulu sira bele komprende ninia liafuan?

³ Jesus hatete ba ninia dixípulu sira: “Kontente ba imi, tanba  imi-nia matan haree, no imi-nia tilun rona.” (Mateus 13:16) Saida mak halo sira bele komprende Jesus nia liafuan maibé ema seluk lae? Primeiru tanba sira hakarak husu pergunta hodi hatene Jesus koʼalia saida. (Mateus 13:36; Marcos 7:17) Segundu, sira halo kleʼan liután koñesimentu neʼebé uluk sira simu. (Lee Mateus 13:11, 12.) Terseiru, sira uza informasaun neʼebé sira aprende husi Jesus iha sira-nia moris rasik no hodi ajuda ema seluk. (Mateus 13:51, 52) Ita mós hakarak banati-tuir Jesus nia dixípulu nia hahalok haraik-an sira-neʼe.

4. Buat tolu saida mak ita presiza halo hodi komprende Jesus nia ai-knanoik sira?

⁴ Se ita hakarak komprende Jesus nia ai-knanoik sira, ita mós presiza halo tuir buat tolu hanesan dixípulu sira uluk halo. Primeiru, ita presiza fahe tempu hodi estuda ka hanoin didiʼak ba Jesus nia liafuan sira, halo riset, no husu pergunta hodi iha koñesimentu neʼebé loos. (Provérbios [Amsal] 2:4, 5) Segundu, ita presiza iha komprensaun, ka komprende hodi haree didiʼak oinsá mak koñesimentu neʼe liga ho buat neʼebé ita uluk aprende, no oinsá mak koñesimentu neʼe bele ajuda ita rasik nia moris. (Provérbios [Amsal] 2:2, 3) Terseiru, ita tenke iha matenek hodi uza didiʼak buat neʼebé ita aprende iha ita-nia moris.—Provérbios (Amsal) 2:6, 7.

5. Fó ezemplu toʼok saida mak la hanesan entre koñesimentu, komprensaun, no matenek.

⁵ Saida mak la hanesan entre koñesimentu, komprensaun, no matenek? Ita bele uza ai-knanoik ida hodi esplika buat tolu neʼe. Hanoin toʼok se Ita hamriik hela iha estrada klaran no Ita haree iha bís ida halai makaʼas mai. Primeiru, Ita hatene katak karreta neʼe bís ida. Neʼe mak bolu koñesimentu. Tuirmai Ita hatene katak se Ita la sees, Ita bele mate. Neʼe bolu komprensaun. Ikusmai Ita halai sees husi bís neʼe. Neʼe mak bolu matenek. Tan neʼe mak Bíblia haruka ita atu “proteje matenek neʼebé loos”, tanba matenek bele salva ita-nia moris.—Provérbios (Amsal) 3:21, 22; 1 Timóteo 4:16.

6. Pergunta haat saida mak ita sei koʼalia hamutuk bainhira ita lee Jesus nia ai-knanoik hitu neʼebé nia uza? (Haree  kaixa iha pájina 8.)

⁶ Iha lisaun neʼe no ida tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba ai-knanoik hitu neʼebé Jesus uza. Husi ai-knanoik sira-neʼe ita sei koʼalia kona-ba pergunta sira tuirmai neʼe: Ai-knanoik neʼe signifika saida? (Neʼe bele ajuda ita atu hetan koñesimentu.) Tanbasá mak Jesus uza ai-knanoik neʼe? (Neʼe sei halo ita komprende.) Oinsá mak ita bele uza informasaun husi ai-knanoik neʼe iha ita-nia moris no hodi ajuda ema seluk? (Neʼe mak matenek.) Ikus, ita aprende saida kona-ba Jeová no Jesus husi ai-knanoik neʼe?

7. Jesus nia ai-knanoik kona-ba mostarda-musan signifika saida?

⁷ Lee Mateus 13:31, 32. Jesus nia ai-knanoik kona-ba mostarda-musan signifika saida? Mostarda-musan reprezenta mensajen husi Maromak nia Ukun neʼebé ita haklaken no mós Maromak nia kongregasaun. Bainhira kongregasaun kristaun foin harii iha tinan 33, nia hanesan ‘fini neʼebé kiʼik liu fini seluk hotu’, ema uitoan deʼit. Maibé liuhusi serbisu haklaken, iha tempu badak nia laran, kongregasaun neʼe aumenta boot ba beibeik. Ema barak nunka hanoin katak kongregasaun neʼe bele aumenta boot lalais hanesan neʼe iha tempu badak nia laran. (Koloso 1:23) Jesus hatete katak “manu sira iha lalehan mai no hela iha ninia sanak sira”. Neʼe signifika katak kongregasaun kristaun sei sai boot toʼo ema laran-moos sei mai buka  ai-han espirituál no hamahon an iha kongregasaun.—Kompara Ezequiel (Yehezkiel) 17:23.

8. Tanbasá mak Jesus uza ai-knanoik mostarda musan nian?

⁸ Tanbasá mak Jesus uza ai-knanoik neʼe? Jesus uza mostarda-musan hodi kompara Maromak nia Ukun iha lalehan mós sei aumenta boot ba beibeik, bele fó protesaun, no la iha buat ida mak bele hanetik nia. Komesa husi tinan 1914, Maromak nia organizasaun parte rai nian aumenta boot tan deʼit. (Isaías [Yesaya] 60:22) Ema neʼebé tama iha organizasaun neʼe mós hetan ajuda hodi hakbesik nafatin ba Jeová. (Provérbios [Amsal] 2:7; Isaías [Yesaya] 32:1, 2) La iha buat ida mak bele hanetik Maromak nia organizasaun aumenta boot iha mundu neʼe.—Isaías (Yesaya) 54:17.

9. (a) Saida mak ita bele aprende husi ai-knanoik mostarda-musan neʼe? (b) Ita aprende saida kona-ba Jeová no Jesus husi ai-knanoik neʼe?

⁹ Saida mak ita bele aprende husi ai-knanoik mostarda-musan neʼe? Karik ita hela iha fatin ida neʼebé ladún iha Testemuña barak ka serbisu haklaken ladún fó rezultadu diʼak. Maibé keta haluha katak la iha buat ida mak bele hanetik Maromak nia Ukun atu laʼo ba oin. Hanoin hanesan neʼe bele ajuda ita tahan ba nafatin. Porezemplu, bainhira irmaun Edwin Skinner toʼo iha Índia iha tinan 1926, ema Testemuña uitoan deʼit iha neʼebá no tanba lia-loos laʼo ba oin neineik tebes, entaun serbisu haklaken mós sai susar tebes. Maibé nia nunka para haklaken no nia bele haree katak la iha buat ida mak bele sata, ka hanetik Bíblia nia mensajen hodi habelar ba ema seluk. Ohin loron iha Índia iha Testemuña hamutuk ema naʼin-37.000, no iha tinan 2013 iha ema naʼin-108.000 mak tuir komemorasaun Naʼi nia Han Kalan nian. Iha tinan 1926, serbisu haklaken mós foin hahú iha rai-Zámbia. Maibé agora iha Testemuña hamutuk ema naʼin-170.000 liu iha neʼebá. Ema neʼebé tuir Naʼi nia Han Kalan iha hamutuk ema naʼin-763.915 iha tinan 2013. Serbisu haklaken aumenta lalais duni iha fatin sira-neʼe!

10. Ai-knanoik kona-ba fermentu signifika saida?

¹⁰ Lee Mateus 13:33. Ai-knanoik kona-ba  fermentu signifika saida? Ai-knanoik neʼe mós koʼalia kona-ba Bíblia nia mensajen no oinsá mak mensajen neʼe troka ema nia moris. “Masa tomak” reprezenta nasaun hotu. Prosesu husi fermentu neʼebé halo masa saʼe ka bubu reprezenta liuhusi serbisu haklaken, Bíblia nia mensajen habelar ba fatin hotu. Prosesu neʼe ita la bele haree ho matan, maibé liutiha tempu uitoan mak ita foin haree ninia rezultadu. La hanesan ho rezultadu husi mostarda nia musan neʼebé ita bele haree nia sai boot ho matan rasik.

11. Tanbasá mak Jesus uza ai-knanoik fermentu nian?

¹¹ Tanbasá mak Jesus uza ai-knanoik neʼe? Ho ai-knanoik neʼe Jesus hatudu katak Bíblia nia mensajen sei habelar “toʼo rai nia rohan” no iha kbiit atu halo ema troka sira-nia hanoin. (Apóstolu 1:8) Foufoun, karik ita la sente mudansa sira-neʼe, maibé iha kotuk, mudansa neʼe akontese daudaun. Agora mós ema barak iha fatin oioin simu hela lia-loos no sira uza Bíblia nia kbiit hodi troka sira-nia hahalok.—Roma 12:2; Éfeso 4:22, 23.

12, 13. Konta toʼok ezemplu balu neʼebé hatudu katak serbisu haklaken laʼo ba oin hanesan fermentu?

¹² Baibain ema ida rona tiha Bíblia nia mensajen, nia mós presiza tinan barak tan hodi bele troka ninia hahalok hodi moris tuir Bíblia. Ezemplu ida mak iha tinan 1982, Franz ho ninia ferik-oan Margit serbí iha Betel iha Brazíl. Sira bá haklaken iha sidade ida no estuda Bíblia ho ema barak. Estudante ida mak inan ida ho ninia oan naʼin-haat. Oan boot mak mane ida foin tinan 12. Labarik neʼe moedór tebes. Nia sempre koko subar husi irmaun no irmán neʼe bainhira sira mai atu estuda ho nia. Ikusmai tanba Franz no Margit simu knaar seluk, entaun sira la bele kontinua estuda ho sira. Tinan 25 liutiha, sira bá vizita fali fatin neʼe. Sira haksolok tebes tanba agora iha kongregasaun ida ona ho Reuniaun-Fatin foun ida. No iha haklaken-naʼin hamutuk 69, naʼin-13 mak serbí hela nuʼudar pioneiru regulár. Sei hanoin-hetan labarik moedór uluk neʼe ka lae? Nia mak agora kongregasaun neʼe nia koordenadór ba grupu katuas nian. Hanesan loos ho Jesus nia ai-knanoik fermentu nian, Bíblia nia mensajen habelar ba fatin oioin no troka ona ema barak nia moris.

¹³ Nasaun balu bandu serbisu haklaken. Maski nuneʼe, Bíblia nia mensajen iha forsa nafatin atu troka ema nia moris. Porezemplu, serbisu haklaken tama rai-Kuba iha tinan 1910. Iha tinan 1913 irmaun Russell vizita fatin neʼe. Foufoun, la iha rezultadu diʼak iha Kuba. Maibé agora la hanesan ona uluk. Agora iha ona ema naʼin-96.000 mak haklaken hela Bíblia nia mensajen. No iha tinan 2013 ema neʼebé tuir Memoriál hamutuk ema naʼin-229.726. Iha nasaun seluk neʼebé la bandu serbisu haklaken, irmaun-irmán sira uluk hanoin katak iha fatin balun karik la bele bá haklaken iha neʼebá, maibé agora Bíblia nia mensajen habelar ona toʼo iha fatin sira-neʼe. a (Haree nota iha kraik.)—Eclesiastes (Pengkhotbah) 8:7; 11:5.

14, 15. (a) Ita rasik aprende saida husi ai-knanoik fermentu nian? (b) Ita aprende saida kona-ba Jeová no Jesus husi ai-knanoik neʼe?

¹⁴ Saida mak ita bele aprende husi Jesus nia ai-knanoik kona-ba fermentu? Kuandu ita hanoin didiʼak ba Jesus nia ai-knanoik, ita bele haree katak ita la presiza hanoin resin kona-ba halo nuʼusá mak ema rihun ba rihun iha mundu neʼebé seidauk rona, bele rona kona-ba Bíblia nia mensajen.  Tanba Jeová mak kaer volante, ita tuir deʼit. Tan neʼe mak Bíblia dehan: “Iha dadeer kari ó-nia fini bá, no keta husik ó-nia liman atu deskansa toʼo kalan, tanba ó la hatene ida-neʼebé mak sei moris, iha neʼe ka iha neʼebá, ka rua-rua sei fó rezultadu diʼak.” (Eclesiastes [Pengkhotbah] 11:6) Maibé ita tenke halo orasaun beibeik hodi husu Jeová fó bensaun ba ita-nia serbisu haklaken, liuliu iha fatin sira neʼebé ema bandu ita-nia serbisu haklaken.—Éfeso 6:18-20.

¹⁵ Ita mós la bele laran-tun se ita la haree mudansa husi ita-nia haklaken agora. Tanba buat kiʼik neʼebé haree hanesan la vale buat ida bele sai boot. (Zacarias [Zakharia] 4:10) Ikusmai fó rezultadu neʼebé uluk ita sente nunka bele akontese hanesan neʼe.—Salmo (Mazmur) 40:5; Zacarias (Zakharia) 4:7.

16. Ai-knanoik kona-ba kontratu-naʼin neʼebé laʼo rai no rikusoin neʼebé subar hela signifika saida?

¹⁶ Lee Mateus 13:44-46. Ai-knanoik kona-ba kontratu-naʼin neʼebé laʼo rai no rikusoin neʼebé subar hela signifika saida? Iha Jesus nia tempu, kontratu-naʼin barak laʼo ba fatin dodook sira hodi buka no sosa fatuk-murak neʼebé murak liu hotu. “Fatuk-murak ida neʼebé folin-boot” iha Jesus nia ai-knanoik reprezenta lia-loos. No kontratu-naʼin reprezenta ema ho laran-diʼak sira neʼebé buka lia-loos iha fatin oioin. Bainhira kontratu-naʼin neʼe hatene katak fatuk-murak ida mak folin-boot tebes, nia faʼan kedas buat hotu neʼebé nia iha hodi hola fatuk-murak neʼe. Jesus mós koʼalia tan ai-knanoik ida neʼebé dehan katak mane ida serbisu hela iha ema nia toos, derrepente nia buka-hetan rikusoin ruma neʼebé subar hela. Ida-neʼe mak la hanesan ho kontratu-naʼin ida seluk, tanba nia laʼós buka hela rikusoin neʼe. Maibé bainhira nia hatene ona buat neʼe karun tebes, nia mós faʼan kedas buat hotu hodi hetan rikusoin neʼe.

17. Tanbasá mak Jesus uza ai-knanoik kona-ba kontratu-naʼin neʼebé laʼo rai no rikusoin neʼebé subar hela?

¹⁷ Tanbasá mak Jesus uza ai-knanoik rua neʼe? Jesus hatudu katak ema bele hetan lia-loos iha dalan neʼebé la hanesan. Balu tenke hakaʼas an mak foin buka-hetan. Maibé balu la presiza buka. Karik sira hetan lia-loos liuhusi ema haklaken ba sira. Maibé ema grupu rua iha ai-knanoik neʼe hatene katak buat neʼebé sira foin hetan iha folin-boot tebes, depois sira halo sakrifísiu boot ruma hodi hetan toʼo sira-nia liman.

18. (a) Ita bele aprende saida husi ai-knanoik rua neʼe? (b) Ita aprende saida kona-ba Jeová no Jesus husi ai-knanoik rua neʼe?

¹⁸ Ita bele aprende saida husi ai-knanoik rua neʼe? (Mateus 6:19-21) Husu ba ita-nia an: ‘Haʼu sente hanesan ho ema naʼin-rua neʼe ka lae kona-ba lia-loos? Ba haʼu, lia-loos mak hanesan rikusoin ida ka lae? Haʼu halo sakrifísiu ruma hodi hetan lia-loos, ka haʼu sai okupadu liu iha haʼu-nia moris loroloron nian?’ (Mateus 6:22-24, 33; Lucas 5:27, 28; Filipe 3:8) Se ita mak hakarak tebes lia-loos, ita sempre hakarak tau uluk lia-loos iha moris.

19. Iha lisaun tuirmai ita sei aprende kona-ba saida?

¹⁹ Ita hakarak hatudu katak ita komprende duni ai-knanoik nia signifika sira-neʼe. Maibé keta haluha katak ita laʼós atu hatene deʼit ai-knanoik sira-nia signifika, ita presiza uza informasaun sira neʼebé ita aprende husi ai-knanoik sira-neʼe iha ita-nia moris. Iha lisaun tuirmai ita sei aprende tan ai-knanoik tolu, no haree toʼok ita bele aprende saida tan husi ai-knanoik sira-neʼe.